A geológus a múlt alapján következtet a jövőre, így jár az eltűnt idő nyomában

– Havat hoztam, és most a globális felmelegedésről fogok beszélni, ez a természet fintora – jegyezte meg mosolyogva a Ciszterci gimnáziumban tartott A gleccserek a föld hőmérői című előadásán.

Miután ő geológus és nem meteorológus, azzal kezdett foglalkozni, mik lehetnek a Földön a legjobb hőmérők, amik nem az időjárás szeszélyeit tükrözik, nem azt, hogy ma havazik, holnap pedig tavasz lesz. Talán a legfőbb kérdés az, hogy a gleccserek visszahúzódása csupán természeti folyamatok eredménye, vagy az ember és az üvegházhatás is bűnös ebben a folyamatban?

A múltban mindig is voltak nagy éghajlatváltozások. A dinoszauruszok korában, 150 millió éven keresztül hihetetlenül kellemes, meleg klíma uralkodott a Földön. De voltak olyan jégkorszakok is, amikor szinte az Egyenlítőig fagyba dermedt a bolygó. Még a klímaváltozással foglalkozó kutatók sem tudják pontosan meghatározni, hogy milyen mértékű lesz Földünkön a jelenleg tapasztalt globális felmelegedés. Egy biztos, a gleccserek hosszukban, és a jégtömegükben is drasztikusan lerövidültek az elmúlt évtizedek során. Létezik egy ENSZ gleccserleltár, amiben 160 ezer kisebb-nagyobb gleccsert rögzítettek, ebből körülbelül százezret folyamatosan figyelnek. Már nem csak a geológusok, hanem műholdak is információkat gyűjtenek arról, hogy rövidülnek-e, és milyen mértékben.

Juhász Árpád a gleccsereket tartja a Föld legjobb hőmérőinek

Juhász Árpád, az összes kontinensen végigjárta már a gleccsereket közel ötven év alatt, és csaknem mindenütt drasztikus tendenciát észlelt. Létezik egy gleccser, amit az osztrákok már százhatvan éve górcső alá vettek, hogy viselkedik a jég azon a vidéken. Pontosan megmérték, hogy 1841 óta ebből az egyetlen gleccserből másfél milliárd köbméter jég tűnt el.

Előadásában azt is megosztotta a nagyérdeművel, hogy a jégvidék korántsem veszélytelen hely egy geológus számára, tulajdonképpen a csodának, no és egy hegymászó barátjának köszönheti, hogy most a jobb kezében tudja tartani a mikrofont. A kaland pedig összefonódott a tudományos megfigyelésekkel. Az 5600 méter, jéggel borított Elbrusz-on ugyanis kishíján lefagyott a keze. 1975-ben, 1979-ben és 1980-ban vett részt a Kaukázusban téli expedíción. Általánosságban hegymászó szempontból nem nehéz terep, de télen nem embernek való vidék. Sikít az erős szél, ami a mínusz harminc fokban, folyamatosan hordja a havat. Az egész hegy tulajdonképpen egy jégkupola, tele repedésekkel. Egyik pillanatról a másikra egy jéghasadékban találta magát. Barátja akkor talált rá, amikor már kezdte feladni, keze kopogósra fagyott. Ő hozta vissza az életbe.