Politikai krimi és sorstragédia

A hidegháború egyik feltáratlan bűnügyét tanulmányozza. Arra keres választ, vajon öngyilkos lett-e az ENSZ magyar forradalmat vizsgáló munkatársa, Bang-Jensen? Vagy megölték, és így - közvetve - ő is a magyar forradalom áldozata.

A témáról 11 éve Nagy András könyvet írt, ám nemrég kiderült, vannak még olyan iratok az ügyben, amelyeket eddig nem lehetett megismerni. Így abban bízik, hamarosan lesz esélye arra, hogy választ kapjon a homályban maradt pontokra.

S hogy ki is volt Povl Bang-Jensen? Az ENSZ 1957. január 10-én vizsgálóbizottságot állított fel, hogy a magyar forradalomról - a tanúvallomások alapján - összeállítsanak egy jelentést az ENSZ számára. A vizsgálat motorja volt a dán Bang-Jensen, aki szavát adta a tanúknak, hogy névtelenségüket megőrzi. A listát az ENSZ hiába kérte tőle. Ne felejtsük el, a szovjet intervenció után történt mindez: az egykori szabadságharcosok nagyon is tarthattak attól, hogy Magyarországon maradt családtagjaikat meghurcolják. Bang-Jensen ezért igyekezett védeni a forradalom tanúit. Mivel szembe ment az ENSZ és az akkori főtitkár politikájával, elbocsátották. Majd 1959. november 26-án a férfit - búcsúlevéllel a zsebében - holtan találták egy New York-i parkban. Nagy András hangsúlyozta, van abban valami jelképes, hogy holtában a dán diplomata csakugyan úgy nézett ki, mint egy forradalmár: ballonkabátban, átlőtt halántékkal feküdt az őszi avaron.

A dán Povl Bang-Jensen

Az ötvenéves, ötgyermekes apa hollétéről családja akkor már három napja semmit sem tudott - pedig számukra fontos ünnep, a hálaadás napja körül történt ez. A búcsúlevelében ez állt: alábecsültem azokat az erőket, amelyekkel szembeszálltam . Mintha ezzel is üzent volna, hiszen korábban szó szerint azt mondta a feleségének, hogy sosem fogja alábecsülni ezeket az erőket. Bang-Jensen balkezes volt, de jobb halántékát találta el a golyó: halálát mégis öngyilkosságnak minősítették. Az amerikai rendőrség sietve lezárta a nyomozást. Bang-Jensent elhamvasztották, majd Dániában helyezték örök nyugalomra.

Nagy András arról beszélt, milyen okokkal magyarázható, hogy az ENSZ-ben végül hagyták a magyar ügyet elaludni , miért nem akartak a szovjetekkel konfrontálódni. Így közvetve hozzájárultak ahhoz, hogy növekedjék a magyarországi elnyomás. Bang-Jensen személyes kapcsolatba került azokkal a magyarokkal, akik tanúvallomást tettek, és bíztak benne, tőle és az ENSZ-től vártak segítséget. Ezért a dán férfi úgy érezte, neki kell jóvátennie, amit az ENSZ elmulasztott...

Nagy András hangsúlyozta: nemrégiben új adatok kerültek a birtokába. Emellett kiderült, az FBI-nál 1300 oldal van a Bang-Jensen ügyről, de át kell minősíteni az iratokat ahhoz, hogy hozzáférhetőekké váljanak. Az ENSZ-nél már évtizedek óta kérik, hogy belenézhessenek a hivatalos iratokba, Bogyay Katalin nagykövetnek, Magyarország ENSZ-képviselőjének másfél évébe telt, amíg elérte, hogy hozzá is férhessenek az iratok egy részéhez, amit a titkosítás alól feloldottak.

Nagy András a Kodolányi főiskola rendezvényén Fotó: Simon Erika

- Kénytelen leszek a történet új változatát megírni, hiszen sok mozzanat már kezd megvilágosodni - mondta Nagy András - aki úgy érzi, hamarosan olyan dolgok is tisztázódnak, amikről eddig csak sejtései lehettek: - Regényes, különös sors Bang-Jensené. Olyan ő, mint Ibsen A nép ellensége című darabjának a hőse. Igaza van, de úgy gondolják, az ő igazsága többet árt, mint használ, ezért az életével fizet. Az ENSZ számára presztízs-kérdéssé vált, hogy a világ bízzon abban, a szervezet képes megoldani nemzetközi konfliktusokat. Nem volt rá képes, de az számított, hogy ezt elhiggyék. Nagyon vigyáztak, hogy semmiféle - az ENSZ-ben jelentős szerepet betöltő -hatalmat ne sértsenek meg. Márpedig az oroszok meghatározó szerepet játszottak - tette hozzá Nagy András, akit a titkolózás okairól is faggattunk.

S hogy kiderül-e , mi történt Bang-Jensennel? Talán.

- Feltehetően szovjet megbízásból megölték, de az is lehet, hogy öngyilkosságba kergették. Olyasmit hoztak a tudomására, amivel nem tudott szembenézni. - mondta Nagy András, aki azt is elárulta: a forradalomról nagyon sok szó esett a családjában, ő maga 56-ban született, és a szülei Nagy Imre hívei voltak, ezért lett a második neve Imre. Emellett később sokat foglalkozott Kierkegaard filozófiájával, és aztán kiderült, van még egy különös dán, amelynek sorsa kapcsolódik a magyar forradalomhoz...