A béka-partitól a Tavaszi medvedalig

Gellár Csaba animációs filmkészítő szerint minden rajzfilmes így dolgozik: előjátszik a képzeletnek. A legújabb gyerekfilmjét, a Tavaszi medvedalt nemrég mutatta be az egyik országos tévécsatorna.

Gellár Csabát az egyik osztálytársa bökte oldalba a Tóparti suli kerámia szakán, hogy ugyan, menjen már animációsnak, mert rajzai telis-tele voltak képregényes, rajzfilmes figurákkal, amelyeket egyébként is sokkal szívesebben és lazábban vetett papírra, mint a tanulmányokat. Első filmje a Kamuleon volt, még a középiskolában készítette, ennek hátterei mázas, égetett kerámiák voltak.

- Fazekasagyagból volt a figura is, ezért, hogy mozgatni tudjam, állandóan egy spricnivel kellett locsolgatnom, ki ne száradjon – emlékezett a szárnypróbálgatásra.

Második nekifutásra jutott be a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemre. Tanította Richly Zsolt, Domonyi Rita, Lehotay Zoltán, M. Tóth Géza is.

Az egyetemi oktatásból ered, hogy több rajzfilmes poszton is helyt tudunk állni. Nálunk nem posztokra képeznek embereket, mint például Franciaországban, hanem az önmegvalósítást segítik.

Filmjeit (Kamuleon, Ébresztő, Reneszánsz, Béka-parti, Csak egészség legyen!, Sötétség, Az új fiú, Blackwood, Karima-álom, Tavaszi medvedal) megnézve legalább két attitűd képi világa tárulkozik ki. Az egyik sötét, feketehumortól áztatott groteszk, a másik versektől ihletett édes mesebirodalom.

- Mindkettő én vagyok, mindkét világban szívesen alkotok – mondta erről.

A 2013-ban elkészült Blackwood című filmjének Ónodi Eszter volt a narrátora. Korábban, a Sötétség című filmjén Molnár Piroskával dolgozott a szinkronstúdióban. Máté Angi meséjében arra derül fény, hogy a Sötétség hogyan varrt mákszemekből ruhákat a világosságnak, amelyeket, ha az magára öltött, éjszaka lett. Véresebb lezárást tartogat a Blackwood című filmje, amely a rémtörténetek világába csábít. Az E. A. Poe írása nyomán felépített fiktív város baljós életének bemutatását szívesen folytatná.

- Nemcsak animációs filmként vinnénk tovább, hanem akár képregényt, számítógépes és társasjátékot is szeretnénk belőle készíteni társaimmal, a Cub animációs stúdióval, Szederkényi Bellával és Gelley Bálinttal.

Legújabb filmje, a Tavaszi medvedal a kortárs gyerekvers-adaptációinak sorát gazdagítja. Először 2008-ban, még egyetemi feladatul kapta az első verset, akkor a Béka-partit vitte rajzfilmre. Kántor Péter verséhez a Csík zenekar szolgáltatta a zenét. Kiss Ottó medvés versét Domonyi Rita dramaturg ajánlotta neki, s már első olvasásra ráeszmélt, hogy ez egy egysnittes kitavaszodás lesz. A Tavaszi medvedal egy mackó története, aki nem ijed meg árnyékától, boldogan mászik fára, a mézben keresi a remény cseppjeit.

Csaba szeret gyerekeknek filmet készíteni, őszinte, de hálás közönség az övék.

- Előszeretettel küldöm el a filmjeimet ismerősök gyerekeinek. A Béka-partinál az volt nekem a legnagyobb siker, amikor az unokahúgom a harmadik refrénnél már együtt brekegett a békával.Csaba filmjeivel bejárta Európa animációs filmfesztiváljait, játszották rendezéseit Ljubjanától Lisszabonig, Jerevántól Barcelonáig. Szabadúszóként dolgozik Fehérváron, még a MOME-s évek alatt is följárt Budapestre.

- Én szeretem Pestet, néha jólesik a nyüzsgő nagyvárosi lét, de nekem ahhoz, hogy új ötleteken gondolkodni, dolgozni tudjak, nyugalmasabb környezetre van szükségem. Most már van annyi animációs filmes projekt Magyarországon, hogy mindig munkaerőhiány van. Korábban még vadászni kellett a feladatokat – beszélt a bővülő itthoni lehetőségekről is.

A Tavaszi medvedal elkészülte után tovább dolgozik Richly Zsolt Luther Márton életét bemutató sorozatán, amely a nyárra készül el. Háttereket fest, animál, kompozitál. A kockásfülű nyúl folytatásában is benne van a keze. A híres nyuszi jótetteiről szóló rajzfilm részeit a hetvenes években készítette a Pannónia Filmstúdió. Most kicsit a mai korba ülteti át a két rendező, Bakos Barbara és Hermán Árpád. Csaba storyboard artistként, vagyis képes forgatókönyv-készítőként vesz részt ebben a munkában.