II. András lovagkirály nyomában járt Franta Dezső restaurátor művész

Különös aura lengi körül a lovagkor középkori századait, nimbusza alig halványul az idővel. A sok vérontás, a keresztes háborúk ellentmondásossága, a méltatlan csatározások, a kitalált és valótlan legendák sem képesek elhomályosítani a hőstörténeteket, az akkoriban megteremtődött lovagi eszmény és becsület archetípusát, a férfiúi bátorság és az onnan eredeztethető szerelem-eszménykép megszületését. A magyar lovagkorról vajmi kevés leírás maradt, az épített örökség is csekély. Angliában várak, romok, falak, írások, zenék mesélnek a dicső múltról, a gazdag hőstörténeteket alátámasztandó.

A szabadegyházi kézművesházban tanít kerámiakészítést óvónőknek, gyerekeknek Franta Dezső fa-, fém-és kerámiarestaurátor találkozásunkkor. A maga szelíd, csöndes modorában magyarázza az ősi „hurkás” és nem korongos technikával történő agyagedénykészítés fogásait. Egy más világban, távol járt alig röviddel előtte, földrajzilag messze és időutazáson is távol. Szíriában faggatta március 25–április 15. között a múlt leleteit.

– Margat várában töltöttem az idő nagyobb részét, három napot pedig Krak várában, a keresztény emlékek között – mondja, szemmel láthatóan megrendülve a múlt távoli üzenetétől. – A képen látható gyönyörű, sárga és zöld fazekasmázas, negyven centiméter átmérőjű és tizenkét centi magas sgrafiatto, azaz bekarcolásos technikával díszített tál több mint felét megtaláltuk, igaz, darabokban, de pontosan összeilleszthetően. A stílusjegyei alapján kétséget kizáróan a 13. század első felében készült. Akár ehetett is belőle II. András királyunk, aki 1218-ban, az ötödik kereszteshadjárat idején Margat várában tartózkodott!

Fejér megye több településén is tanít

Lovagkori tárgyak, kerámiák feltárásra és restaurálására hívta magával 2011-ben először Major Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészeti tanszékvezetője, Közel-Kelet-kutató Franta Dezsőt. A Székesfehérváron és több helyütt tanító, alkotó a Képzőművészeti Főiskola szilikát- és fémrestaurátor szakán végzett, később a fa-restaurálást is elsajátította, művészként tartják számon e szakterületeken. Több kiállítása volt munkáiból országszerte, szerelmese a magyar népi építészetnek, népművészetnek, régi bútorok, paraszti tárgyak gyűjtője. Tanulmánya jelent meg a régi-népi ablakokról, s másik szenvedélyként a lovagkor tárgyi emlékei és történelme magával ragadta.

Franta Dezső már többször járt Szíriában

– A szíriai háború miatt megtorpant a kutatás, bár Balázs a Szír-Magyar Régészeti Misszió vezetőjeként a háború előtti időktől vezet ásatásokat, a középkori lovagvárakat kutatja. Az ország tíz százaléka keresztény jelenleg is, s azért található még annyi emlék az általunk kiválasztott korszakból, mert az arabok nem tartották szükségesnek a feltárásukat. A margati vártemplomban ép freskókat tárt fel Balázs, mindig jönnek elő új tárgyi emlékek, a szemetesgödrök igazi kincsestárak. Persze semmit nem hozhatunk el, a szír állam tulajdona minden lelet, ám feldolgozhatjuk, restaurálhatjuk, fotózhatjuk őket – lapozgatjuk a digitális képeket. A vegyszert Libanonból szerzik be a régészek, az ideiglenes műhelyt a vár kápolnájában alakítják ki, vigyáznak mindenre. Szállodában laknak, a környékbeli lakosság szívélyes velük. A keresztények zárkózottabbak lettek a háborúskodás nyomán, ez szomorú tény.

– Négy év kihagyás után, 2016-ban háromszor jártunk Szíriában az említett helyeken, 2017-ben öt hetet töltöttünk ott. Margat körül, a suburbiumbeli (vár körüli) házakban egy kiásott kamra mélyén találtunk vizeskorsókat, tányérokat, kancsókat 99 százalékos épségben. A számszeríj összezúzta edényt maradéktalanul összeraktuk. A 15-16. században Kínából Margatba került edények látványa a hajdani karavánok kereskedelmi teljesítményét bizonyítják. Értékes leletünk a lovagkori páncéling, sajnos a láncszemeket összetapasztotta a rozsda. Egyetlen vélt lovag csontvázának rekonstrukciója most folyik, emberi maradványokat egyébként nemigen találunk a várban. Mintegy kétszáz vár található Margat környékén, köztük sok egyszemélyes lakótorony, kis családi várak – mintha Európában lennénk. A középkori európai építészeti stílusjegyek, a román kori kváderköves falak, a gótikus kerengők, faragott oszlopfők varázsolnak el bennünket Szíriában.

Lovagkor

Kalandozzunk kicsit a lovagkorban, amiből nekünk a legendák maradtak, a népmesékben, mondákban, templomfalakon, dokumentáltan alig. Szent László lovagkirályunk legendája a székely templomok falain bontakozik ki harccal és szerelemmel gazdagon, freskó formákban. A 11. században élt László a kunokkal harcolván mentette meg az elhurcolt magyar lányt, aki hálából (vélhetően) szerelmével ajándékozta meg a hős királyt. László királyt a pápa 1095-ben az első szentföldi keresztes háború egyik európai seregének vezetésére kérte fel. Halála megakadályozta az akkor dicsőségnek számító harci cselekményben való részvételt, az 1076-ban arab kézre került Jeruzsálem felszabadítására.

III. Béla fia, a szintén Árpád-házi II. András 1217-18 között, az ötödik keresztes hadjáratot vezette a Szentföldre, az időbe nem tartozik bele a hazaút, 1221-re érkeztek haza. A Földközi-tengeren érkeztek a szír partokhoz, a királyok, királyfiak, grófok, nemesek, lovagok maguk is harcoltak, nem csupán a háttérből, a védelmezett katonai sátorból vezényelték az összecsapásokat. Az első magyar alkotmánynak számító Aranybullát kiadó II. András király élettörténetének vázlata a világhálón is elolvasható, rokonszenves és bátor férfi lehetett. Jeruzsálemet 630-ban muszlim arabok hódították meg, a 11. századtól a szíriai térség a szeldzsukok uralma alá került. Szíria és Palesztina hadszíntérré vált, főleg a tengerparti sávon. II. András kiürítette a kincstárat e költséges küldetéssel, a távolléte anarchiába sodorta az országot, de legalább hazavezette seregét, mégha nem is aratott győzelmet – nem is jutott el Jeruzsálemig. Később is évi negyven kilogramm ezüstöt küldött Margat karbantartására az írások szerint. Háromszor házasodott (a Bánk bán hírhedett Gertrudis királynéja volt az első felesége), az ő gyermekei az új honalapító IV. Béla, Árpádházi Szent Erzsébet és a muhi csata hősi halottja, Kálmán herceg.

– A világ legnevesebb lovagkor-kutatói, olasz, szír, francia, angol szakemberek részvételével lesz május 4-5-6-án nemzetközi konferencia az esztergomi várban – zárja le csupán átmenetileg ezt a gazdag témát Franta Dezső. – A szíriai legfrissebb kutatásokról mi is beszámolunk. II. András az európai lovagkirályok egyik legkülönbike, ezt már tudjuk.