A csákvári vár történetéről miért tudunk oly keveset?

Viszló Levente nem történész, közel 40 éve természetvédelemmel foglalkozik. Ugyanakkor komoly csákvári gyökerekkel rendelkezik, kitartó, precíz ember és amibe fog, azt teljes erőbedobással csinálja. Mindezek a tények predesztinálják őt arra, hogy olyan szemszögből közelítsen meg egy Csákvárt érintő történelmi témát, ahogy arról biztosan nem hallottunk még. Előadásában így előkerültek az általa végzett kutatások is, amelyeket nem csak Csákváron, de a környékbeli kisebb településeken végzett. Ugyanakkor saját, természetvédő szemszögéből megközelítve helyezte a vár nem túl ismert, eddig kevéssé kutatott történetét egy sajátos kontextusba.

Az előadás elején mindjárt sietett leszögezni: a téma esetünkben szó szerint az utcán hever, hiszen naponta járnak el a helybeliek a földben nyugvó romok fölött, amelyek várják, hogy valaki végre méltó módon feltárja és kezelje őket. Ezt nagyon nyomatékosan mondta, utalva arra, hogy a város központjához közel eső helyen lassan négy évtizede nem történt semmi azzal a mintegy kétezer római kori sírral, amelyet egy építkezés megkezdésekor fedeztek fel.

Szóval: a csákvári vár. Csákvár a nevében hordozza, hogy egy olyan helyről van szó, amely valaha várral rendelkezett. Ismert tény, hogy a terület már az őskortól lakott. A bronzkorban több földvár is épült a környéken és bizonyos, hogy a rómaiak belső erődöt építettek a mai Várdombként ismert területen, amelynek északi és déli falát meg is találták. 1864-ben Mórocza Lajos jegyző számol be arról, hogy kútásás közben rábukkantak a vár alapjaira. A várról – amelyet korábban Szabolcs várának hívtak – egyébként több feljegyzés is fennmaradt. Az 1896-ban kiadott A csákvári református egyház története című könyv például megemlíti, hogy a honfoglalás idejében a Vértes hegység környéke Előd és Szabolcs vajdáknak jutott, s ez utóbbi unokája, Csák vetette meg a vár alapját, de az már a 13. században leromboltatott. Ez a könyv bizonyságaként annak, hogy egykor vár is állott a faluban, arra is hivatkozik, hogy a település egyik részét Várdombnak hívják.

Magáról a várról túl sokat nem tudunk, hiszen nem tárták fel, a falu pedig szépen rátelepedett a romokra, amelyek eltűntek a föld alatt. Ami a lerombolását illeti, Viszló Levente úgy véli, hogy vagy az 1046-os Vata-féle lázadás nyomán, vagy az 1051-es vértesi csata nyomán következhetett be. Érdekes azonban, hogy még a török korban készült, Magyarországot ábrázoló térképen is egy vártoronnyal jelölik Csákvárt, sőt egy 1543-as török feljegyzésben is úgy emlegetik a települést, mint várral bírót, de még 1683-ban is váras településként jelenik meg egy másik térképen. Hogy mi történt a török kort követően, arra nem derült fény, ám Viszló Levente azzal zárta az előadást, hogy ha Csókakőn életre tudták kelteni a várat, Csákváron is meg lehetne próbálni a várnak legalább valami emléket állítani.