Ezekben a napokban szörnyű páncéloscsata dúlt Zámolynál

Azt a tényt azonban már kevesebben ismerik, hogy Magyarországon több nagy páncéloscsata zajlott, s a debreceni után a második legnagyobb éppen 74 évvel ezelőtt ezekben a napokban Zámoly térségében volt. A részletekről Fülöp Attila bodajki fegyverszakértőt kérdeztük, aki több kilőtt páncélos darabját is megtalálta az évek során az egykori csatatéren.

– Budapestet 1944. december 24-én kerítették be a szovjet-orosz csapatok, s mivel Hitler nem engedte nyílt várossá nyilvánítani, erőd lett – idézte fel az egykor történteket Fülöp Attila.

Mi volt ezzel a célja?

– Az, hogy ellentámadásnál Budapest hídjait épségben találják. A hitleri hadvezetés a fejébe vette, hogy a magyar fővárost min­denképpen felszabadítja. A­lig­hogy vége lett az ardenneki „Őrhely a Rajnán” fedőnevű német offenzívának, amiről a „Halál ötven órája” című film is szól, a 6. SS páncéloshadsereget 1945 januárjában titokban Magyarországra vezényelték. Budapest felszabadítására három terv született. Az egyik az északi megoldás volt Konrád I fedőnéven. Ezzel Komárom és Pilisszentkereszt térségében akarták szétszakítani az orosz gyűrűt. Akkor már hatalmas üzemanyaghiányban szenvedett a német hadsereg, s ha az északi áttörés sikerül, rengeteg benzint megtakarítottak volna. A támadók 21 kilométerre jutottak Budapesttől, de megállították őket, január 12-én ez a német-magyar támadás befulladt.

Eközben mi történt Fejér megyében?

– Nálunk egy kisegítő támadás indult Székesfehérvár és Mór között Csákberény irányába Konrád II néven, ez január 7-től 12-ig tartott. A német és magyar páncélos erők támadásának hadászati célja a szovjet páncélos erők lekötése volt. A támadás a zámolyi tankcsatában csúcsosodott ki, ez lett a debreceni után a második legnagyobb páncélos ütközet az országban.

Milyen erők vettek részt az ütközetben?

– Német részről 560 páncélos, Panzer IV-esek, Párducok és Királytigrisek. A 2. Magyar Páncéloshadosztály is támadott német alárendeltségben, de már csak 14 darab Panzer IV-es harckocsija maradt az alakulatnak. A harcok hevességére jellemző, hogy január 9-én, egyetlen nap alatt a német és magyar páncélosok 74 szovjet páncélost lőttek ki. A saját veszteség ennek körülbelül a tizede volt.

Milyen típusú harckocsikkal harcoltak a szovjetek?

– A kilőtt páncélosok közül 54 amerikai Sherman volt, a többi T 34-es. Fontos, hogy január 21-én és 22-én a magyar és német csapatok visszafoglalták Székesfehérvárt. Az érdem a Ney Károly vezette magyar SS alakulaté, a németek csak az oldalszárnyakat fedezték.

Mi történt Ney Károly őrnaggyal később?

– A háború után az amerikai elhárítás alkalmazta az osztrák megszállási övezetben, mint olyan szakértőt, aki jól ismeri a szovjet-orosz katonák harceljárását. Hasonló módon használták fel a tudását, mint Wernher von Braunét, aki nélkül nem lett volna holdraszállás 1969-ben.

Visszatérve a zámolyi csatára: kit nevezhetünk ki győztesnek?

– A Konrád II hadművelet elérte a célját, hiszen sikeresen lefoglalták a szovjet páncélos erőket. Ezért következhetett a Konrád III fedőnevű akció, amelynek már Budapest elérése, felszabadítása volt a célja. Ezt Fehérvártól délre indították meg január 18-án, és 26-án adták fel a hadászati célt. A támadással annyira meglepték a szovjet csapatokat, hogy két helyen, Dunapentelénél és Adonynál sikerült áttörni a frontot. Érdekesség, hogy ebben a hadműveletben 13 Párduc harckocsin használták a németek először az éjjellátó készüléket. Ez tehát haditechnikai szempontból történelmi esemény volt. Mint ahogyan az is, hogy nagy valószínűséggel ekkor alkalmazták az éjjellátó készüléket először az MP 43-as gépkarabélyon is.

Milyen erőkkel harcoltak az oroszok?

– Nyugodtan mondhatjuk, hogy általában háromszoros túlerőben voltak. Az oroszokat annyira meglepte a német siker, hogy Tolbuhin marsall idegösszeomlást kapott és engedélyt kért Sztálintól arra, hogy ideiglenes hadihidakon az összes szovjet erőt a Duna keleti partjára menekítse. Sztálin azonban tudta a felderítői jelentésekből, hogy a német benzinkészletek kimerülőben vannak, s rövidesen meg is álltak a német harckocsik. Ellátóbázisuk a zalai olajmezőn akkorra már szét volt bombázva.

Nyilván ebben az időben rengeteget szenvedett a lakosság…

– Zámolyt és Csákberényt teljesen kiürítették, s egyetlen ép ház nem maradt Zámolyon.

A páncélosok maradványait az egykori csatatér területén gyűjtötte?

– Igen, abból, ami megmaradt. Visszaemlékezések szerint 1947-ben 140 páncélos roncsot szállított el a Szovjetunióba az úgynevezett „páncélos kommandó”. Minden jó minőségű acélt hazaszállítottak a megszállt országokból. Látható nálam egy felrobbant T 34-es harckocsi több darabja, a tankot a Zámoly melletti Farkastanyán lőtték ki. Miután 2010-ben megtalálták, három napig tartott, míg elszállították onnan a lőszert a tűzszerészek. Királytigris, Párduc, Sherman és Panzer IV-es harckocsi darabjai is bőven találhatóak nálam.

Időről időre mindig akad valaki, aki azt állítja, tudja, hol van elsüllyedve egy Tigris… Hisz ebben?

– Eddig három ilyen „fülest” kaptam, ám az információk nem bizonyultak megbízhatónak. De kizárni sem lehet, hogy valahol előkerül a múlt egy ilyen mementója.