Nem csak egy egyszerű pengetős – Dömény Krisztián Junior Prima díjat kapott

Krisztián előbb a dégi általános iskolában, majd a székesfehérvári Hermann László Zeneművészeti Szakközépiskolában sajátította el jelenlegi citeratudásának alapjait. S bár úgy alakult, hogy Fejér megyéből elkerült – most Szentendrén él és alkot –, gyökereit nem felejti. Immár kilencedik éve tanít a főváros közeli településen, és ugyanitt a népzene-gitár tanszak vezetője is lett. Emellett Budakalászon és Budapesten oktat, valamint az újonnan megalakult szentendrei Citera Jazzklub házigazdája lett. Ennek keretében minden hónapban vendégül látnak egy-egy művészt vagy együttest, és beszélgetnek a citera lehetőségeiről. Ezenkívül a zeneiskolában a következő fuvolaverseny kötelező darabjainak megírására is felkérték.

Ha mindez nem lenne elég – olvasóink emlékezhetnek rá –, Krisztián és citerás partnere, Debreczeni-Kis Helga jegyzik a ZitheRandom nevű formációt is, amelyben a különféle zenei stílusok és az improvizáció egyaránt helyet kap a hangszer használatakor.

– A mindennapokban az alternatív pedagógiát alkalmazzuk: megmutatjuk, hogy bluest is el lehet játszani citerán, hogy bátran hozzányúlhatunk feldolgozásokhoz, vagyis hogy kibővíthetjük a hangszer tudását, tereit – vallja Krisztián, aki csak a Junior Prima díj átadása előtt értesült arról, hogy jelölték a rangos díjra magyar népművészet és közművelődés kategóriában. Az „elkövetőkre” azóta fény derült: a jelölők tanárai, a Zeneakadémia népzene tanszékének dolgozói voltak.

– Amikor megtudtam, hogy elnyertem a díjat, mérhetetlen boldogságot éreztem. Hiszen az ember nap mint nap elvégzi a munkáját, tanít, fellép, igyekszik új módszereket, utakat keresni – mind egyénileg, mind abban a közösségben, amelynek aktív részese –, mégsem tudja, mennyire látható, érezhető az, amit közvetíteni szeretne. Ez a díj azt mutatja, látható, amit a mindennapokban csinálok, csinálunk – fejezte ki boldogságát az ifjú alkotó. Hozzátette: az elismerés nemcsak neki, de a teljes citerás társadalomnak is szól. Azt mutatja, a citera mint hangszer köszöni szépen, jól van, igenis létezik; és az elismerés talán azt a képzetet is eloszlatja, amely szerint ez egy egyáltalán nem komoly, egyszerű pengetős zenei eszköz.

A még harmincadik életévét be nem töltött tanár-alkotó – Krisztián 1991-ben született – úgy érzi, a Junior Prima díj csak megerősítette abban, hogy jó az út, amelyen halad, s hogy az általa képviselt értékek működőképesek. Ő ugyanis elkötelezett híve a gyermekközpontú zenei nevelésnek, annak, hogy a fiatalok jobban megmutathassák, megismerhessék magukat a zenetanulás, a játék során. (Ennek például a már említett improvizáció is teret enged, legyen a citerázó tanuló általános iskolás korú vagy érettségi előtt álló, fiatal felnőtt diák.) Nos, ezért sem meglepő, hogy a díj átadásakor készült képen Krisztián növendékei körében látható.

– Ha öt, tíz, tizenöt év múlva el tudom mondani magamról, hogy mindvégig ezen az úton haladtam, bárhol leszek, biztos, hogy jó helyen leszek majd. Tanítani mindvégig szeretnék; s ahogyan eddig, úgy továbbra is igyekszem kiállni olyan társadalmi és kulturális ügyek mellett, amiket fontosnak tartok. Hiszen mi is felelősek vagyunk az értékközvetítésért – tekintett előre Krisztián. A nagyon közeli jövőben egy újabb egykottás kiadvány megjelentetését tervezi, amelyben természetesen citerára írt darabok is megtalálhatók lesznek.