Czinki Ferenc fehérvári író is szerepel a mesehősök életét folytató szerzők között

Jancsi a rendszerváltás előtti időkben újságíróként vidékire indul riportot készíteni. Aprajafalván Törpapa azon hördül föl, hogy szeretett otthonuk nagyon rosszul szerepel a legélhetőbb városok rangsorában. Az Óz, a nagy varázsló Toto kutyája pedig kiakad attól, hogy viselkedik vele Dorothy. Ilyen alapszituációkból folytatódnak ismert mesék szereplőinek történetei egy új antológiában. Az izgalmas vállalkozás kapcsán először nők voltak a szerzők, idén viszont elkészült tizennégy újabb sztori, ismert férfi íróknak köszönhetően. Az Ők is boldogan éltek? A férfi változat című könyvet Fehérváron az Új Magyar Képtárban mutatták be.

A moderátor a szerkesztő, Szederkényi Olga volt, a vendégek pedig Maros András, Cserna-Szabó András és a fehérvári Czinki Ferenc írók. (Rajtuk kívül Garaczi László, Totth Benedek, Háy János, Kerékgyártó István, Fehér Béla, Gerlóczy Márton, Hartay Csaba, Darvasi László, Zoltán Gábor, Horváth Viktor és Vámos Miklós írtak).

Elsőként azt tudhattuk meg, ki melyik mesehőst választotta és miért?

Maros András a Hupikék Törpikék Hókuszpókjának szemszögéből folytatta a történetet, mert ez a mese kellemes gyermekkori emlékeket idézett föl benne. Mint később, a felolvasott részletből hallhattuk: Törpapa éppen azon bosszankodik, hogy Aprajafalva lecsúszott a legélhetőbb városokat felvonultató listán, így összehívja a lakosságot… Aztán színre lép Hókuszpók, de hogy miként, ahhoz bizony el kell olvasni a sztorit. Cserna-Szabó Andrást már maga a felkérés is nagyon inspirálta – vallotta meg, majd kiderült, hogy a „Jancsi és Juliska” Jancsijának bőrébe bújt. Vonzódását e történet s úgy általában a mesék iránt azzal magyarázta: elég későn kezdett el olvasni, s otthon sem volt jellemző a mesefelolvasás, így sok történetet viszonylag későn ismert meg. Akkor viszont már nagyon nagy élményt jelentettek számára a könyvek. A sokszor horrorisztikus elemeket – amelyeket némely újabb változatban igyekeznek kiküszöbölni – tartalmazó mesékről pedig az a véleménye: talán az is motiválhatta a durva történetszövést, hogy a gyerekek már jó korán megtanuljanak félni, mert így könnyebben irányíthatók, nevelhetők. Cserna-Szabó a Jancsi és Juliskát tartja az egyik legnagyobb „horrornak”, ezért is választott ebből a meséből, ő viszont csavart egyet a sztorin, s azt mutatja meg, hogyan is lesz Jancsi Jancsivá.

Nagyon izgalmas sztorik születtek

A székesfehérvári Czinki Ferenc szintén kapott felkérést a kiadótól, s azt mesélte: szinte rögtön érezte, hogy Toto kutya bőrébe akar bújni. Mivel ötletét támogatták, megszületett a szöveg, amelyben a már elhanyagolt, konzervatív kutya meséli tovább a serdülő Dorothy történetét. Az már az eddigiekből is kiderült, hogy nem mindenki főszereplőt választott. Ettől még nagyon izgalmas sztorik születtek, amelyek igen szórakoztatóak is. Mégsem lehet kizárólag nevetni rajtuk, mert az azért kiderült, hogy a mesékben feldolgozott témák sokszor negatív dolgokat – például agresszió, alkoholizmus, embergyűlölet – mutatnak be, férfias megközelítéssel.

Vajon tényleg ennyire negatívan látja az erősebbik nem a világot, a közéletet? – tette föl a kérdést Szederkényi Olga. Természetesen nem, viszont attól, ami körülvesz bennünket, nehéz függetlenítenie magát egy írónak – derült ki. S nincs is értelme, hiszen minden történetnek – akár egy mesének is – akkor van igazán értelme, ha a jelenünkről is el akar mondani valamit, akár a múlton keresztül – hangzott el.