2019.12.30. 20:00
Királyaink végakarata Székesfehérváron nyugodni
„Nyugodjanak békében ott, ahol békében kívántak nyugodni, és a holttestük felett magasodjék az a királyi bazilika, amelybe annak idején ők eltemetkeztek!”
Amennyiben az Osszáriumban lévő csontok vizsgálatával folytatódik a genetikai kutatás, akár Károly Róbert, Nagy Lajos, Mátyás csontjai is azonosíthatók volnának Fotók: FMH-archív
Fotó: Fehér Gábor
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere 2017 májusában adott hosszabb nyilatkozatot lapunknak. Nem volt még miniszter, az Országos Onkológiai Intézetet igazgatta. Elmondta, DNS-izolálás segítségével beazonosíthatók királyaink csontmaradványai, megtudhatjuk, kiknek a földi maradványai vannak a Nagyboldogasszony-bazilika (Szűz Mária-bazilika, királyi bazilika, koronázóbazilika) romjai alatt az Osszáriumban.
Mint ismert, 1848. december elején a királyi bazilika romjai alatt sírokat, csontvázakat találtak. Kisvártatva azonosítottak két csontvázat: III. Bélát és feleségét, Antiochiai Annát. A királyi pár – illetve további, azonosítatlan emberek – földi maradványait előbb Pestre, a Nemzeti Múzeumba vitték, majd 1898-ban a budavári Mátyás-templomban temették őket újra. Az Országos Onkológiai Intézethez köthető archeogenetikai vizsgálat az elmúlt évek során megerősítette, helyesen azonosították a 19. század tudósai III. Bélát és Annát. Szabados György történész egy székesfehérvári, december 18-ai előadásában elmondta – ahogy ezt másnap portálunkon is elolvashatták –, sikeres egy újabb csontváz identifikációja is: II. (Vak) Béla király – III. Béla nagyapja – is azonosítva van.
Kásler Miklós két és fél éve arról is beszélt lapunknak, hogy amennyiben Székesfehérváron, az Osszáriumban lévő csontok vizsgálatával folytatódik a genetikai kutatás, akár Károly Róbert, Nagy Lajos, Mátyás csontjai is azonosíthatók volnának. Folyó hó első felében jelent meg A Mátyás-templomban elhelyezett Árpád-házi csontvázak azonosítása című szakkönyv – Kásler Miklós és Szentirmay Zoltán patológus szerkesztésében –, amely részletezi a 2012 és 2017 között lezajlott, fent vázolt genetikai kutatást, amelyről 2018-ban jelent meg angol nyelvű publikáció. A Magyar Távirati Iroda tudósításába foglalta Kásler miniszter budapesti könyvbemutatón elhangzott azon véleményét, miszerint nincs akadálya a székesfehérvári királyi bazilikából származó összes maradvány azonosításának, továbbá azt, hogy az Árpád-házi csontvázak azonosítása után rekonstruálni lehetne a királyi bazilikát, és ismét eltemetni „nagy királyaink maradványait ott, ahol ők nyugodni akartak.”
Szabados György történésszel az előbb említett fehérvári előadás után volt alkalmunk beszélgetni. Előbb azonban még hallgatósága is feltett neki pár jól irányzott kérdést a királyi csontok hazahozatalának és a királyi bazilika felépítésének lehetségességéről.
– Mikor hozzák Fehérvárra III. Bélát? – hangzott az egyik kérdés.
– Ezt a kérdést már én is feltettem. Akármilyen szép a Mátyás-templom, Magyarország koronázótemploma 1000-től 1527-ig a Szűz Mária-bazilika volt, és nagyon sok magyar király és herceg is a bazilika belterületét választotta végső nyughelyéül. A kérdésre a válaszom az, remélem, minél hamarabb, de nem én vagyok a döntéshozó. Az illő és méltó az lenne, hogy ezek az emberek itt, a helyükön nyugodjanak, egy újabb végtisztesség megadása után. Azt a helyet nagyon feldobná egy újjáépített bazilika!
– Le kellene bontani hozzá a Püspöki Palotát… – érkezett egy másik hozzászólás.
– Nem kell lerombolni a Püspöki Palotát ahhoz, hogy Székesfehérvár visszakapja a saját bazilikáját, egy építészeti eljárással megoldható, hogy megmaradjon a Püspöki Palota, és István, a keresztény államalapító szent király akarata is érvényesüljön: hiszen ez a bazilika nem egy átlagtemplom, hanem – Károly János kifejezését idézve – a magyar nemzet álladalmi temploma volt. Miért nem alapított itt Szent István érsekséget vagy legalább püspökséget? Azért nem, mert túl értékes volt számára a Szűz Mária-bazilika ahhoz, hogy az egyetemes egyházkormányzat rendszerébe engedje betagolni.
– Előadása végén a hallgatóság egyik tagjának adott válaszában arról beszélt, akár arrébb is lehetne tolni a Püspöki Palotát. Viccelt, vagy komolyan mondta?
– Akár ezt viccnek is szánhatnám, ha nem tudnám úgy, hogy állítólag tényleg arrébb lehet tolni. Vagy aláásnak valahogy, és úgy, vagy lebontják, és tégláról téglára másutt visszaépítik. Már a székesfehérvári püspökség épületénél nagyobb építészeti egységeket is arrébb toltak.
– Létezik egy koncepció, miszerint a Nemzeti Emlékhely – Középkori Romkert fölé egy gigantikus üveglapot emelnének, erre épülhetne föl a bazilika.
– Hallottam erről a koncepcióról, de én építészként nem, történészként tudom verni a tamtamot, hogy miért kéne visszaépíteni a bazilikát, s miért kéne Székesfehérváron újratemetni a korábban idetemetkezett királyainkat.
– Miért van minderre szükség?
– Azért is kellene a bazilikát visszaépíteni, mert az nagy elégtétel lenne nemcsak a székesfehérváriaknak, hanem minden magyarnak! Kedvenc „becsípődésem” – és ezzel a székesfehérváriaknak is meg kell tanulniuk együtt élni –, hogy Székesfehérvár jelentősége mindig is messze túlmutatott Székesfehérváron! A Magyar Királyság állami temploma egy olyan bazilika, ami – egyes rekonstrukciók szerint – a kölni dómmal vetekedett… Visszaépítése történelmi örökségünk helyreállítása lenne. Ez lenne a normalitás. Az egyébként egy nagyon alávaló dolog volt, ahogyan Milassin Miklós Bertalan püspök anno fölépítette a Püspöki Palotát úgy, hogy lebontatta a bazilika maradványait, holott az – legalábbis az egyik hajója – még romjaiban is templomként funkcionált. Fel lehetett volna újítani. És hogyan építette föl? Úgy, hogy a püspökség alaprajzát rátolta a tornyokra. Ez „a múltat végképp eltörölni” gesztusa, csak nem egy kommunista tette ezt, hanem egy Habsburg-hű püspök. Ez a múlttalanítás a Szent István-i akarattal és a magyar nemzet történelmi hagyatékával szembeni durva támadás volt: úgy építették föl a romokra a püspökség épületét, hogy ne lehessen felépíteni a bazilikát.
– Mit mond a történész, miért kell Székesfehérvárra visszahozni III. Bélát, II. Bélát, sőt akár más, innen elvitt uralkodók vagy hozzátartozóik földi maradványait?
– Egyrészt, mert hírneves történelmi személyek voltak. Másrészt, mert emberek voltak. Adassék meg nekik újból a végtisztesség, végakaratuk szerint. Nyugodjanak békében ott, ahol békében kívántak nyugodni, és a holttestük felett magasodjék az a királyi bazilika, amelybe annak idején ők eltemetkeztek!