Idén lenne százéves Fitz Jenő, a régész

A száz esztendeje született, tíz éve elhunyt régész, Fitz Jenő munkásságára lelni mindig felemelő. Fitz Jenő a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult történelmet, művészettörténetet, régészetet, majd a Klasszika Archeológiai Intézet gyakornoka, később tanársegédje lett. 1949–1985 között ő volt a Szent István Király Múzeum igazgatója.

1962-ben negyvenezer lelet került elő, az öszszes táci leletek száma százezer

– Tanársegédként dolgoztam az egyetemen, ahol hajsza indult, hogy mindenkit rábírjanak: lépjen be a pártba. Én ezt megtagadtam, és tudtam, ott nincs jövőm. Ezért elfogadtam a fehérvári múzeumban felkínált igazgatói státust, amelynek óriá­si előnye volt, hogy itt a kutya se törődött velem: nyugodtan dolgozhattam – nyilatkozta volt lapunknak; 2006. február 4-én egy teljes oldalas interjú jelent meg az akkor 85 éves tudóssal a Fejér Megyei Hírlapban.

S jöjjön egy tudósítás a 2005. október 3-i lapszámból! A cikk a gorsiumi ásatások 48. évadját bemutató, hagyományos sétáról nyújtott beszámolót. – Szépszámú csapat gyűlt össze a táci Gorsium bejáratánál, hogy Fitz Jenő régészprofesszor vezetésével körbejárják a már régebben feltárt területet és megcsodálják az újdonságokat. Az idős régész bevezetője után az egykori város bejáratától elindulva ismertette a korábban előkerült leleteket, hogy azok is megismerkedhessenek Gorsium történetével és értékeivel, akik még nem vettek részt hasonló bejáráson. A hallgatóság soraiban nyilván voltak olyan, a régészetért lelkesedő látogatók is, akik évek óta állandó résztvevői az évente megrendezett sétának.

– Minden eddigit felülmúl Gor­sium látogatottsága, ahol az idén immár a 18. ásatási évad során tárják fel az egykori római város romjait. Ezúttal a város központjában egy kereskedelmi épület és a két ókeresztény bazilika közötti részen végeznek ásatást – írta lapunk 1975. július 9-én.

– A feltárt terület jelentősen megnövekedett, de ami ennél is lényegesebb, rendkívül megszaporodott a napvilágra került leletek száma. 1962-ben hozzávetőlegesen negyvenezer lelet került innét elő, ezzel az összes táci leletek száma mintegy százezer. Természetesen ebben a számban benne foglaltaknak olyan kisebb jelentőségű tárgyak is, mint az edénytöredékek, azonban az értékesebb leletek száma is nagy. Az épület­alapokon kívül kilencven sírt is feltártunk, és a legkülönbözőbb használati holmik, díszek, feliratos kövek, valamint más értékes emlékek sokaságához jutottunk – nyilatkozta lapunk 1962. október 7-i számában Fitz Jenő.