Játékos kikapcsolódás egy fehérvári találmánnyal

A Mesi-műhely kitalálója és megtestesítője Kamarás Emese, aki évek óta tart mozgásra, zenére és a fantáziát megmozgató játékokra épülő gyerekfoglalkozásokat. Az Öreghegyi Közösségi Házban és a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban is jelen van, illetve

volt, amíg a pandémia közbe nem szólt. Mesi az elmúlt hónapokban már újra aktívabb. Fehérváron a Szent István Művelődési Házban találkozhatnak majd vele a gyermekes családok a nyár folyamán.

– A „Csak játékosan!” foglalkozások helyett családi délelőttök lesznek alkalmanként, meghirdetett időpontokban. A tervek szerint a ház udvarán leszünk, ott szabadabban tudunk játszani. Jöhetnek majd azok a kisgyerekes családok, amelyek éppen nem nyaralnak, s egyéb programjuk sincs – árulta el Mesi, aki a nyáron egyelőre nem tervez egyebet, mint hogy a nemrég elkészült kártyacsomagjára építve tartja a kapcsolatot az ismerős felnőttekkel, gyerekekkel. Ez volt az az ötlet, amelyet a hosszúra nyúlt járványügyi korlátozások, a foglalkozások elmaradása miatt meg tudott valósítani az elmúlt időszakban.

A harmincdarabos, mutatós pakli Illaberek néven fut, és azzal a céllal készült, hogy játékosabbá, örömtelibbé tegye a természetben töltött időt. Minden egyes kártyalapon van valamilyen jópofa feladat, amelyet szóban vagy gyakorlatban kell megoldani. Például: „Ki tud a legtovább úgy haladni pl. egy kidőlt fatörzsön, hogy nem teszi le a lábát a földre?” Vagy lehet barkochbázni, és állatokkal, növényekkel kapcsolatos kérdést feltenni. Van lap, amelyik fészeképítésre ösztönöz. A lényeg, hogy a kisebb-nagyobb gyerekek, sőt a felnőttek jól érezzék magukat a természetjárás közepette, és ezáltal akár ismereteket is szerezzenek.

Mesi így mesélt arról, hogyan találta ki a kártyát.

– Ha a családommal kirándulunk, anyaként ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülök, mint mások. Van, hogy a gyerekek unatkoznak, ezért fel kell dobni a helyzetet. Nekem pedig a munkámból kifolyólag van néhány megoldás a zsebemben, s ezek jó esetben működnek. Ezeket az ötleteket szerettem volna továbbadni, és ahogy ezen gondolkodtam, megfogalmazódott bennem a kártyapakli ötlete. Ebben az is szerepet játszhatott, hogy otthon társasjátékozás helyett inkább kártyázunk. A figyelem, a kreativitás, a kíváncsiság és a természet szeretete motivált. Nincs konkrét korosztály, amelynek ajánlanám. Bárki játszhat a kártyákkal, aki érdeklődő és kíváncsi, a szülők pedig tudják, hogyan lehet a kisebb gyereknek megfelelő kérdéseket feltenni.

A kártyacsomag egyre népszerűbb, és már iskolába, óvodába is eljutott. A fehérvári Zentai Úti Általános Iskolában például három osztály játszik rendszeresen vele, és a visszajelzések alapján a nebulók nagyon szeretik, szünetben is kérik. S van olyan óvoda, ahol ezt adják ballagási ajándéknak a kicsiknek, mert az óvó néni szerint nemcsak szépek a kártyák, hanem valóban tartalmas játékra, elfoglaltságra ösztönöznek.

Mesi ennek nagyon örül, de már tervezi a folytatást, méghozzá városi kártyacsomaggal, amely nem kötődik egyetlen konkrét városhoz sem…