Ki a sámán? Az ember, aki tud

A Szent István Király Múzeum új, nyári péntek estékre ütemezett előadás-sorozatának címe a Harry Potterből való: Sötét varázslatok kivédése. Ez egy tantárgy elnevezése a fikcióban, átkok, rontások elleni védelmet tanít. Első alkalommal Sántha István szociálantropológus kapott meghívást, hogy beszéljen – a rontásokról is. Bajkáli sámánizmus a füves puszta és a tajga határán; ez volt előadásának címe.

A széles látókörű tudós kutatta a burjátokat és az evenkiket is. Mindkét népcsoport mindennapjaiban tetten érhető a sámánizmus. Sántha 1989-ben járt feléjük először, a leghosszabb időt pedig 2000-ben töltötte el keleten, egy egész esztendőt. Hol élnek a burjátok, hol élnek az evenkik? Úgy ötezer kilométerre – Moszkvától. Szibéria a nagy földrajzi egység, a Bajkál-tó vidéke a közelebbi. Sántha István a Bajkál-tó nyugati részén élt. Fontos a szó, hiszen alapvető viselkedési attitűdje, magatartása a szemlélődés volt.

Előadásában kifejtette, minden burjátnak van egy tudása, képessége, amely az őseitől ered, és amelyen keresztül helye van nemzetsége társadalmában. Lehet az a gyógynövénygyűjtés vagy az eposzmesélés képessége, s lehet akár a fával való munka ismerete, az asztalosság is, vagy más. S így lehet valaki sámán is.

A sámánt főleg olyankor keresik fel az emberek, ha szeretnék megerősíteni az életben betöltött szerepüket. Egy műtét előtt például. A sámán szertartása révén a „kliens” önmagába, illetve az életbe vetett hite is megerősítést nyer.

Jót, bátorítót kérni, akár a sámán által, mégiscsak szebb, mint rontást, átkot. Tisztelettel teli szertartást többet is megtapasztalhatott a terepmunka idején a magyar kutató. Rontásról, átokról kevesebb benyomást szerezhetett. Miért? Azért, mert a szónak ereje van. Sántha kifejezte, ha elkezdett érdeklődni a halálról, előbb-utóbb ferdén néztek rá. Aki nagyon kutatja a rontást, aki a halál után szimatol, a Bajkál-tónál élő e kis népek tagjai szerint, alighanem kihívja maga ellen a sorsot. Bizonyos dolgokról nem szabad beszélni.

– Mikor kezdődik egy rontás? Amikor az ember kényelmetlenül érzi magát a bőrében, széttartanak a gondolatai, dekoncentrált lesz. Ezt azzal hozzák összefüggésbe, hogy az ember elvesztette a lelkét. Valaki ellopta a lelkét! Az ember ezt nem veheti észre, lehetetlen. A rokonság, a családtagok képesek észrevenni; ezután jönnek a szertartások – fogalmazott az előadó. A szociálantropológus tapasztalata szerint a burjátok komolyan veszik a sámánságot, míg a náluk is kisebb számban élő evenkik lazán tekintenek rá. Valahogy úgy van ez, hogy ha egy idegen a sámánizmusról kérdez egy evenkit, beleegyezik, persze, ő is az. Hadd legyen meg a kérdező öröme!

Sántha elmondta, maga a sámán szó az evenki nyelvből ered, jelentése: az ember, aki tud.