Kötés, horgolás – nagy divat volt

2022.02.06. 14:00

Dienes Ildikó több mint ötven éve köt és horgol, a nehezebb időszakokon is ez segítette át

A 70-es, 80-as években mindenki kötött, horgolt, hímzett – nagymamák a karosszékben, anyukák a tévé előtt, diákok óra közben a pad alatt. Aztán a kézimunka kiment a divatból, de az utóbbi időben mintha reneszánszát élné ez a hobbi. Vagy mégsem?

Borsányi Bea

Forrás: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

Középiskolában faltuk az akkoriban még ritkaságszámba menő, hatalmas fotókkal illusztrált képes újságokat és könyveket, amelyekben a legújabb divat szerinti minták is megtalálhatók voltak, és amelyeket persze gyorsan szétkapkodtak az árusoknál, így többször kölcsönkértük mástól, és kölcsön is adtuk a sajátunkat. Jómagam nagyjából harminc éve nem kötöttem, de biztosan mások is vannak ezzel így. Viszont akadnak, akik soha nem tették le a kötő- vagy horgolótűt. Ilyen az agárdi Dienes Ildikó is, akinek ötéves kora óta szinte állandóan „jár a keze”. 

– Dédanyám úgy gondolta, egy lánynak tudnia kell varr­ni, kötni, horgolni, hímezni, így aztán ötéves koromban leültetett a kissámlira, kezembe nyomott egy cicamintát, amelyen elkezdett hímezni tanítani. Kínkeservvel ment, hiszen ilyen fiatalon az embernek a finommotorikus mozgása még fejletlen. Nekem viszont még gyűszűt is kellett használnom. Sokszor a könnyeim potyogtak, de dédanyám szigorú volt. Az alapöltések után jött a horgolás. Kötni viszont már magamtól tanultam meg – emlékezett a kezdetekre Ildikó, akinek ma már négy unokája van, és olyannyira az élete részévé vált a kézimunka – leginkább a kötés, horgolás –, hogy horgolótű és fonal nélkül ma sem megy sehová, az mindig van a táskájában. Ha valahol várakoznia kell, csak előkapja a kis csomagot, és már mehet is a munka. Kiváló időtöltés akkor is, ha filmet néz az ember, de azt mondja, neki a lelkileg nehéz időszakokban is sokat segített. Sőt, régen akár még ismerkedni is lehetett, mert „menőnek” számított, ha az ember például a vonaton, utazás közben horgolt. A kötés, horgolás azért is praktikus, mert nemcsak új dolgokat alkothatunk, de a régieket felújíthatjuk, vagy apróbb hibákat is eltüntethetünk, kijavíthatunk kötött, horgolt részekkel. 

– A horgolás fizikailag jobban igénybe veszi a kezet, mert erősebben és más szögben kell tartani a fonalat, viszont szaporább a munka. Ugyanakkor horgolással erősebb, tartósabb holmik is készíthetők, például szatyor vagy lábtörlő. A kötés lágyabb, lassabban készülnek vele a dolgok, de ez függ a fonal vastagságától, a kötőtű méretétől is – tette hozzá Ildikó, aki szerint a kötés vagy látványos – és akkor még lassabban halad az ember, mert a mintát bizony számolni kell – vagy praktikus, de ez esetben egyszerű, és akkor gyorsan szaporodnak a sorok. Végül kiemelte, a kézzel készült dolgokban, így a kötött, horgolt darabokban is az a különleges, hogy benne van a készítő szeretete, pozitív energiá­ja, amit a sálban, pulóverben, ruhában át is adhat annak, akinek készült. 

Ildikó a környezetében élőknek, ha kérik, szívesen megtanítja a fogásokat, praktikákat, de tapasztalata szerint a fiatalok többségét nem köti le ez a hobbi manapság. Hasonlóan vélekedik Botosné Kárász Brigitta is, aki a fehérvári Szent István Művelődési Házban vezeti a Furfangos kezek kötő-horgoló kört. 

– Főként felnőttek, nyugdíjasok járnak hozzánk, és úgy tűnik, a horgolás népszerűbb, mint a kötés. Vannak, akik nálunk kezdtek horgolni tanulni, és olyanok is jöttek, akik már ismerték az alaplépéseket, de fejlődni szerettek volna vagy olyan trükköket megtanulni, mint például áttervezni, átméretezni egy mintát. Hogy melyik a könnyebb? Embere válogatja. Én a magam részéről csak akkor horgolok, ha állatfigurákat akarok készíteni, de ruhát, pulóvert inkább kötök – mondta a kör vezetője, aki Ildikóhoz hasonlóan úgy véli, a kézimunka fejleszti a figyelmet, a kézügyességet, a kreativitást, képes kikapcsolni, egyben feltölteni az embert, miközben megadja az alkotás örömét is. A végeredménnyel pedig, ha elajándékozzuk, másoknak is örömet szerezhetünk. 

Nagy kérdés persze, hogy megéri-e kötni, mennyire drága manapság ez a hobbi. Nos, a fonal ára nagyon változó, 50 ezerért is lehet venni, de átlagosan 800–1500 forint között mozog egy 10 dkg-os motring. Egy pulcsihoz 60-70 dkg fonalat lehet számolni, de nyilván mérettől függ, kinek mennyi kell. – Ma már sokkal több­fajta fonal elérhető, mint régen, olyan is akad, amelyik szinte „megszólal”. Ezekből gyönyörű holmik köthetők, amelyek egyediek és sokkal szebbek, mint a gépi kötésűek. Ami pedig a mintákat illeti, amióta létezik internet, rengetegből válogathatunk, sőt videókat is kereshetünk a készítés folyamatáról – jegyezte meg Botosné. 

Nos, hölgyeim, ha megjött a kedvük, elő a kötő- és hor­golótűkkel! 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!