OGY - Több koncepció, egy új alkotmány

A fideszes politikus, az új alkotmány előkészítésével kapcsolatos nemzeti konzultáció vezetője jelezte,  eltérnének a házszabálytól annak érdekében, hogy az egyes parlamenti pártok alkotmánytervezetét egymással párhuzamosan lehessen tárgyalni, ma ugyanis a szabályok szerint erre nincs lehetőség. Hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha minél több parlamenti frakció előállna a saját alkotmánytervezetével; az egyes javaslatokat az Országgyűlés fogja összefésülni, a kormány pedig a technikai kodifikációs munkában nyújtana segítséget a pártoknak.
 Az MTI Fidesz-frakcióból származó információi szerint az még nem dőlt el, hogy nyújtja be a Fidesz-KDNP tervezetét: a háromtagú bizottság, a frakcióvezetők, vagy az összes frakciószövetségi képviselő.
Elméleti síkon - kapott tájékoztatást fideszes forrásból az MTI - a kormánypárti elképzelés szerint négy önálló indítvány kerülhetne a Ház elé, egyről lehetne zárószavazás, hármat pedig esetleg nem bocsátanának részletes vitára.
Már múlt december óta a Ház előtt fekszik a KDNP-s Salamon László vezette eseti bizottság határozati javaslata az új alkotmány szabályozási elveiről. Január közepén a fideszes Gulyás Gergely még azt mondta az alkotmányozás tervezett menetrendjéről, hogy március elején fogadhatja el az Országgyűlés ezt az indítványt, amelynek alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elkészíti az új alaptörvény normaszövegének tervezetét; ezt kezdi tárgyalni a parlament - alkotmányozó nemzetgyűlésként - március 15-e után, s dönt róla várhatóan április 25-én, húsvéthétfőn. 
 A Fidesz-KDNP siófoki frakcióülése ebben változást hozott. A kormánypárti képviselőcsoportok úgy döntöttek, szövegező bizottságot hoznak létre az új alkotmány tervezetének megalkotására, nem a kabinet terjeszti majd be az alaptörvény tervezetét a parlamentnek (amelyben az ellenzéki szocialisták annak az állításuknak az igazolását látják, hogy "Fidesz-alkotmány készül"), az alkotmány-előkészítő bizottság által elkészített koncepciót pedig vitaanyagnak tekintik, amely kijelöli az irányokat.
A tervezeteket elképzelésük szerint március közepére kellene beterjeszteni, azok tárgyalása a hónap második felében kezdődne és április 18-án fogadhatnák el az új alaptörvényt, amelynek zárószavazási időpontját korábban a kormányfő jelölte meg húsvéthétfőben.
Az alkotmány-előkészítő testület határozati javaslatának sorsával kapcsolatban - amely egyébként rendelkezik arról, hogy életbe lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló, még 1996. decemberében, azaz a Horn-kormány idején elfogadott határozat - az MTI-nek nyilatkozó kormánypárti képviselő azt mondta, a koncepciót "irányadónak fogják tartani", de a szövegező bizottság tervezetéből biztosan kimarad az alkotmány módosításának két egymást követő parlament kétharmados támogatásához kötése és az államfő parlament-feloszlatási joga.
Saját alkotmánykoncepciót az ellenzéki pártok részéről eddig az MSZP és az LMP készített, de egyelőre ezek egyike sincs beterjesztve az Országgyűlésnek.