Baka: nem eléggé hangsúlyozott az igazságszolgáltatási hatalmi ág szerepe és funkciója

Baka András csütörtökön a parlamentben, az alkotmányjavaslatok általános vitájában azt mondta: az a megfogalmazás, amely szerint "a bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el", nem igazán fejezi ki "a dolog lényegét", azt, hogy bár jogvitákat más szervek is eldönthetnek - például közjegyzők, választottbíróságok "vagy akár a falu bölcse" -, az igazságszolgáltatás mint az állam rendjét és stabilitását adó állami tevékenység kizárólag a bíróság feladata.
Azzal kapcsolatban, hogy a kormánypárti alaptörvény-javaslat szerint a Legfelsőbb Bíróság elnevezést a Kúria váltja fel, Baka András azt mondta: a tervezett változtatást nem nyelvi okok indokolják, hiszen "az állítólagos magyartalanság nyelvünkben továbbra is megmarad, ha máskor nem, akkor, amikor más ország legfelsőbb bíróságait fogjuk emlegetni". A Kúria elnevezés visszahozatalával az LB régi-új nevet kap, funkcióinak megtartásával pedig továbbra is az európai legfelsőbb bíróságok funkcióit fogja ellátni a magyar hagyományokba építve - hangsúlyozta, hozzátéve: "a tervezetben nem találunk semmiféle iránymutatást arra, hogy az elnevezésen túl a Kúria a korábbi Legfelsőbb Bíróságtól eltérő szerv lenne".
A javaslat rögzítené - folytatta -, hogy a Kúria biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz. Ezzel összefüggésben közölte, nem biztos abban, hogy a kötelező jogegységi határozat alkotmányba foglalása indokolt és szükséges.
Baka András szólt arról is, hogy az indítvány szerinte leginkább értelmezett és vitatott szakasza az, amely szerint "a bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában". Véleménye szerint a bíróságok igazgatásának kérdését nem kellene az alaptörvény részévé tenni, ez ennél sokkal összetettebb kérdés, ezért ennek a rendelkezésnek az elhagyását javasolja.
Kiemelte, nem tartja megalapozottnak azokat a híreszteléseket, amelyek szerint az Országgyűlés a bírósági igazgatást valamiféle miniszteriális igazgatássá kívánná átszervezni. "Ha Magyarországon a legfőbb ügyész kivételes önállósága, jogköre és alkotmányos helyzete folytán - nagyon helyesen - az ügyészség szervezete kivételes alkotmányos függetlenséget élvez, milyen érvekkel lenne indokolható a bírósági szervezetnek ennél kisebb szervezeti, igazgatási függetlensége?" - kérdezte, rámutatva, hogy azokban az országokban, amelyekben a bíróságok igazgatása minisztériumi kézben van, ott az ügyészségek igazgatása is a tárca kezében van.
Felidézte, korábban ő maga is kritikusa volt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) felállításával létrejött szisztémának, úgy gondolta, hogy "az igazságszolgáltatási tanács vezetése korábban kritikán aluli volt, hogy a tanács túlságosan belterjessé vált, (...) az igazságszolgáltatási tanács működésében túl nagy és meghatározó szerepet játszottak a bíróságok elnökei". Az igazságszolgáltatási tanács hivatala vezetőjének menesztésével, a megújult OIT-tel azonban lehetett komoly munkát végezni - hangsúlyozta, a tavaly decemberben elfogadott törvények alapján pedig úgy fogalmazott: a törvényhozás és az igazságszolgáltatás elképzelései hosszú idő óta először voltak összhangban egymással. Megítélése szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a nemzetközi tendenciát sem, hogy az Európai Unió 27 tagállamából 18-ban működik valamilyen bírósági önigazgatási szerv. Megjegyezte továbbá, hogy tavaly decemberben a parlament "nagyon határozottan a megreformált bírói önigazgatás mellett tette le a voksát".
Közölte azt is, hogy a bírósági szervezet döntéseinek alkotmánybírósági vizsgálata elméleti szempontból nem kifogásolható, de hangsúlyozta, az alkotmányjogi panasz bevezetése teljesen más Alkotmánybíróságot kíván.
Baka András végül kitért arra a tervezett passzusra, amely a bíróságok számára jogértelmezési módot ír elő. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, nincs meggyőződve arról, hogy jogértelmezési kérdésekkel az alkotmánynak kellene foglalkoznia; ezért kérte, ezt a rendelkezést vegyék ki a javaslatból.