Vajon írtak önről jelentést? Érdemes lehet a levéltárhoz fordulni

Miközben a politikusok egymásnak adják a labdát, és az ügynöklisták nyilvánosságra hozatalának szükségességéről, illetve veszélyességéről vitáznak (húsz éve), az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára csendben teszi a dolgát és "biztosítja az állampolgárok számára a róluk nyilvántartott adatok megismeréséhez való jog gyakorlását", a szakembereknek pedig a  kutatási tevékenység folytatását.

 A törvény értelmében a levéltár kezeli azokat az  iratokat, amelyek a Belügyminisztérium III-as főcsoportfőnökségénél, a rendőrség budapesti és vidéki főkapitányságainak politikai, rendészeti és  államvédelmi osztályainál, a Honvédelmi Minisztérium katonapolitikai osztályán,  elhárító főcsoportfőnökségén és másutt keletkeztek.   (Mert a jelentések "hasznosításával" még egy sor szervezet foglalkozott.) Összefoglalóan azt lehet írni, hogy a levéltár a volt állambiztonsági és államvédelmi szervek 1944 és 1990 között keletkezett iratanyagát őrzi, kezeli és dolgozza fel. Érdemes a levéltárhoz fordulnia bárkinek, aki úgy érzi, hogy róla,  vagy elhunyt hozzátartozóiról iratanyag  keletkezhetett. 

Vélhetően adatot gyűjtöttek a politikai ügyekben elítéltekről,  az eljárás alá vontakról, a kitelepítettekről, az 1956-os forradalomhoz kötődő események résztvevőiről, vagy a tiltott határátlépést elkövetőkről.  Azokról, akik egyházakkal, külföldiekkel  álltak  kapcsolatban,  ellenzéki magatartást tanúsítottak, vagy akit politikailag megbízhatatlannak ítéltek.
Róluk különösen nagy valószínűséggel jelentettek, de megfigyelhettek  bárkit, akit gyanúsnak ítéltek. Sőt. Hiszen,  mivel  (mint ahogyan azt A  tanú című filmből tudjuk)   az a gyanús, ami nem gyanús,   kényszerből,  vagy önként besúgásra mozgósított honfitársaink bármilyen elejtett megjegyzéseinkről tájékoztathatták tartótisztjeiket. Ha valaki megtudja, milyen iratok keletkeztek róla,  kikövetkeztetheti, élete miért fordult ilyen, vagy olyan irányba egykor érthetetlenül. Van, akinek fontos lehet  szüleinek a múltja  is. A 2003. évi III. törvény  értelmében a megfigyelt halála után az  őt megillető jogokat hozzátartozója gyakorolhatja. Ezt anyakönyvi kivonattal kell a családtagnak igazolnia.  

A levéltár segíteni tud, ha  a kérelmező pontosan megadja személyes adatait, a keresett időszak alatti lakcímeit, foglalkozásait, munkahelyeit, tájékoztat arról, hogy indult-e ellene büntetőeljárás.  A törvény értelmében a levéltár által kezelt iratokban szereplő megfigyelt személy megismerheti a vele kapcsolatba hozható hálózati személy, operatív kapcsolat és hivatásos alkalmazott  azonosításához szükséges adatokat is. Persze ehhez az szükséges, hogy  a levéltárban kezelt iratok alapján az azonosítás egyértelműen elvégezhető legyen. Ilyenkor a levéltár a hálózati személy azonosításához szükséges iratok másolatát kiadja a kérelmező számára.   

A levéltár iratainak döntő többségét - mintegy kétharmadát - különböző dossziék (vizsgálati, operatív, munka-, és beszervezési anyagok) teszik ki.  A számítógépes adatbázis 2011 végéig több, mint 192 ezer dossziéra vonatkozóan szolgáltatott már adatokat. A nemzetbiztonsági szolgálatoknál maradt és minősítésüket megőrzött iratokat a titokgazdáknak három évente felül kell vizsgálniuk. A minősítésüket elvesztő iratok pedig harminc  napon belül a történeti levéltárba kerülnek, ahol  megismerhetővé válnak.  
Ha lassan is, de tisztul a kép.

Arra gondoltam, hogy mielőtt az olvasókat tájékoztatom a részletekről, elkérem a rám vonatkozó adatokat, legyen némi tapasztalatom az ügyintézésről. Én nem személyesen vagy levélben, hanem  a világháló segítségével kerestem fel a levéltárat. Az  abtl.hu honlapra   navigáltam, ott megkerestem a "betekintési kérelem önmagamra" ablakot. Az ív  egyszerűen kitölthető, de kell hozzá, hogy az adott időszakokban hol lakott és dolgozott valaki, s rövid indoklást kértek, miért lehettem "célszemély". A lap  továbbítása után elektronikus visszaigazolást kaptam. A kutatómunka (amely 6-12 hónapig  tarthat) eredményeként az  iratmásolatokat személyesen is átvehetem, de  a posta is elhozza, ha egy aláírt ívet előtte elküldök.