Szigor a boltokban - Magyar vagy csak hazai a termék?

- Én a tej, illetve a zöldségek és gyümölcsök esetében figyelem elsősorban, hogy magyar termék-e. Bár manapság már nem mindig azt választom, ha az ára egy külföldinek jóval kedvezőbb  - vallotta be kérdésünkre egy vásárló az egyik fehérvári áruházlánc tejtermékes pultja előtt, mi alapján dönt vásárlásai során. A tapasztalatok szerint a magyar vásárlók jelentős része szereti tudni, hogy az élelmiszer, amely a kosarába kerül, vajon hazai termék-e.
  
- Egyre tudatosabban válogatunk e szempont alapján is az üzletekben, ám eddig csupán egy uniós szabályozás adhatott mértékadó támpontot afelől, hogy az adott áru honnan származik. E szerint az árucikk származási helye nem más, mint ahol az utolsó értéknövelő beavatkozást végezték rajta -  árulta el lapunknak Fodor Attila, egy üzletlánc kommunikációs igazgatója, aki szerint a cég eddig is törekedett arra, hogy a magyar termékek a legmagasabb arányban legyenek jelen a polcaikon. A friss áruk esetében ez közel 80 százalékot jelent a Corvinus Egyetem felmérése szerint - tette hozzá. Egy nagyáruház kommunikációs vezetője, Fehér István megkeresésünkre hasonló tematikáról számolt be, amikor a saját márkás termékeikről kérdeztük:
-  A cég szeretne élni az új jogszabály adta lehetőségekkel. Ám ez még számos kérdés tisztázását igényli, s gyakorlati alkalmazhatóságán a szállítókkal együtt dolgozunk  - mondta, s hozzátette: a vásárlók természetesen keresik, és szívesen vásárolják a magyar termékeket, de vásárlási döntésükben -  anyagi lehetőségeik függvényében  - az ár is fontos szerepet játszik.

 Az uniósnál pontosabb szabályozásra vágytak azonban a magyarok, ezért is született meg a három különféle címkét megengedő miniszteri rendelet. Szombattól elméletileg már csak e rendelet által meghatározott feltételek mellett kerülhet egy élelmiszer csomagolására a magyar termék, hazai termék és a hazai feldolgozású termék megjelölés, valójában azonban a kormány egy év türelmi időt adott a gyártóknak, forgalmazóknak arra, hogy a piacon e témában oly kaotikus viszonyokat rendezzék. A megjelölés egyébként önkéntes, vagyis használata nem kötelező.

De lássuk csak nagy vonalakban, mit takarnak a megjelölések: a magyar termék kizárólag magyar alapanyagból, Magyarországon készülhetett, tehát, a növényi eredetű élelmiszer alapanyagait itthon termesztették, a vadon termő növényt itt gyűjtötték, továbbá Magyarországon kezelték és csomagolták. Az állati eredetű termékek esetében az állatok itt születtek, itt is tenyésztették, dolgozták fel őket, a halakat a magyar vizekből fogták ki, a vadakat pedig honi erdőkben ejtették el.  A hazai termék ennél megengedőbb: összetevőinek minimum a fele magyar, s a feldolgozás is itt történt. Ha pedig hazai feldolgozású terméket vásárolunk, akkor tudhatjuk, hogy a nagyrészt külföldi összetevőket Magyarországon dolgozták fel.

- Az ellenőrök eddig a fogyasztóvédelmi törvényben található, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tiltó szabályozása alapján vették figyelembe az ilyen jellegű megjelöléseket  - árulta el Schneider Istvánné, a Fejér Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének vezetője. Ez azt jelenti, tette hozzá, hogy aki nem a valóságnak megfelelő származási helyet tüntetett fel, azt e szabályozás alapján büntették meg. Volt is ezzel kapcsolatosan eljárásuk, főleg multicégek esetében, de nem gyakran. Az igazgató emellett hozzátette: hasonló eligazító szabályozásra lenne szükség az iparcikkeknél is, hogy a vásárló tudja, vajon a bútor, a textil, műszaki cikk mennyire számít magyar terméknek.