Bemutatták Káliz Sajtos József új tanulmánykötetét Tinódi Sebestyénről

Nem szeretnénk Tinódit kisajátítani, hiszen ő a három részre szabdalt Magyarországnak, a sokat szenvedett magyar népnek a krónikása, énekmondója volt, s az is marad. De Tinódi Sebestyén és a (Sár)bogárd melletti egykori Tinód a Sárvíz mentén élők „szerelmes földrajzában” továbbra is együvé tartozik – állítja az író.

Szerzőnk konok következetességgel járja útját. A nyugdíjas soponyai tanár, a költészetet és a nyelvtudományt is sikerrel művelő írástudó most új arcát mutatja föl. Azt igyekszik igazolni, hogy Tinódi Sebestyén Fejér megye szülötte volt, és ezer szállal kötődött a régi Sármellékhez, a Mezőföldhöz – mondja az irodalomtörténész. Érdeme, hogy Tinódi műveiben keresi a fogódzókat, kutatásában újra nyelvész énje domborodik ki igazán, de egyúttal fölismerhetjük a helytörténettel foglalkozó ember, valamint a költő értékeit is.

Káliz Sajtos József költő, író Énekmondónk nyomdokán – Adalékok a Tinódi-életrajz kérdésköréhez című új tanulmánykötetét az Enyingi Török Bálint-napok nyitányaként a napokban mutatták be a mezőföldi kisvárosban. A helyszín nem véletlen, hiszen a református általános és művészeti iskola névadója éppen Tinódi Lantos Sebestyén. A szerzővel Bakonyi István író, irodalomtörténész beszélgetett.

Káliz Sajtos a Tinódi-életrajz kérdéskörét a helytörténeti munkák és a dialektológia felől közelítve vizsgálja – érvelése helytörténeti és nyelv járás kutatási eredményei alapján helytállónak mutatkozik. Eltöprenghetünk nagyszerű énekszerzőnk életén: hány helyen megfordult, mennyi életet, sorsot megismert. És ő fontosnak találta, hogy ezekről hírt adjon, hogy amikor oly sok életet követelt a helytállás, az eltávozottakról legyen „végemléközet”. Sokszor ideje sem maradt, hogy a históriás énekeket formálgassa, írta, ahogyan a tollára, nyelvére jött – magyarázza a szerző. Legtöbbször a fölnevelő szülőföld szavai jöttek a nyelvére, mert ezek ott csengtek a fülében. A Mezőföldre is jellemző ö-ző szavak, melyek az előző századokban még általános érvényűek lehettek, meg az í-ző formák, hiszen ez a Balatonvidék térségében legmélyebben Sárszentmiklóson vert gyökeret.

Káliz Sajtos József legfőbb szándéka, hogy bebizonyítsa: ezer szál köti könyvének hősét szűkebb hazánkhoz – szögezi le Bakonyi István. Bizonyára vitát is kivált majd egynémely nézete, de ez ne csüggessze! – teszi hozzá. Folytassa tovább szellemi barangolásait, közös örömünkre!