Óriási lant, billentyűzettel - Romanek Tihamér bemutatta a theorbacsemballót

Fejér megyében él ugyanis  egy kézműves mester, aki hihetetlen kreativitással megvalósította és ma is folyamatosan tökéletesíti azt a  billentyűzettel ellátott lantot,  amelynek fejlesztését még  J. S. Bach szorgalmazta. A feljegyzésekből csak annyit tudunk: az 1700-as  években készítettek lantcsemballót, ám a hangszer külsejéről, mechanikájáról semmiféle dokumentum nem maradt fenn.  Bach olyannyira szerette ezt a hangszert,  hogy lantcsemballóra is írt műveket.  Romanek Tihamér 1999-ben kezdte el rekonstruálni, újra létrehozni  a hangszert,   aminek - na ezért hiányzik nekem az a bizonyos időgép! - alighanem maga  Bach is nagyon örülne...

Romanek Tihamérral és  míves  hangszereivel legutóbb Fehérváron, a Királykút Emlékházban a Kulturális örökség napján találkozhattunk.  Gyönyörködtünk az általa készített hegedűben, csellóban, lantban, no és  Marci fia  munkájában, a formás gitárban. De beleszerettünk  a Romanek-műhelyből kikerült hathúros gamba csodálatos  hangjába is.  Ám az est sztárja az egyedülálló lantcsemballó, pontosabban  theorbacsemballó volt  - amit Szebik Attila szólaltatott meg. 

   Kiderült,  Romanek Tihamér nem csak kiváló hangszerkészítő, de rokonszenves, szerény  ember is, aki 34 éve  gyógypedagógusként, logopédusként dolgozik, mellesleg pedig továbbviszi a családi hagyományt... Édesapja, Romanek András ugyanis autodidakta hangszerkészítőként vált híressé. Romanek Tihamér pedig - ahogy mondja - mellette farigcsálva afféle apanyelvként sajátította el ezt a tudást, és a pedagógusi munka mellett műveli a hangszerkészítést azóta is.  Manapság ugyan kevesebb a hangszerkészítők dolga. Ha nem jut pénz   kultúrára, ritkábban koncerteznek a zenészek, és nem telik nekik új hangszerre sem. De Romanek Tihamér Nagy László versét idézi:  úgy érzi, neki  és a családjának a foguk között is át kell vinni a túlsó partra a tudást, amit örökül kaptak. Kötelesség  gyakorolni a mesterséget, akkor is, ha nem lehet megélni belőle. Akkor is, ha a nemes fa - a hangszerek alapanyaga  - drága. Az igazi hangszerkészítő az unokájának szerzi be a fát: 40-50 éves, kiszáradt  fával dolgozik...

Szerencsére Romanekéknél van utánpótlás. Romanek Tihamér és szintén gyógypedagógus felesége három fiút nevelt fel: Gergelyt, Marcellt és Bencét.  Mindegyikük klasszikus zenét tanult, Marci  hangszerkészítő, Bence  a harcművészet tanára,  Gergely pedig  magyar szakos tanár lett: de a zenélést egyikük sem hagyta abba.  A  Romanek-fiúk zenekart is alapítottak, dallamos rockot játszanak. Az édesapjuk végtelenül büszke rájuk, a koncerteken ő a zenekar cipelőembere,  a  roadman...

Persze, Romanek Tihamér negyedik "gyermekéről", a szépséges  lantcsembalóról is sok szó esett az esten:
- Sárközy Gergely zenész barátomtól hallottam először erről az elveszett hangszerről. Ő volt az, aki J. S. Bach lantcsembaló műveit  lemezre rögzítette: a darabokat olyan normál csembalón játszotta el, amelyet maga  épített át háromregiszteres hangszerré. Én akkor még csak lantépítéssel foglalkoztam, de a rekonstrukció lehetőségének gondolata gyökeret vert bennem - mesélte Romanek Tihamér, akit az is ösztönzött, hogy a szakirodalom úgy emlegette a lantcsemballót, mint  leggyönyörűbb hangszert,  az orgona után.

 Romanek Tihamér először megépített egy normál csemballót, hogy megismerje mechanikai rejtelmeit, a statikáját. A lant mintájára, felszeletelt régi, száraz  juharfa-bordákból  alakította ki a hangszer korpuszát. A fejében volt az egész rendszer, nem készített rajzot. Az édesapjától ő azt tanulta, munka közben a folyamat megmutatja a következő fázist... Elvégre a hangszerkészítés empírikus művészet. Az édesapja mindig sablon nélkül,  szabadépítéssel alakította ki egy-egy lant korpuszát, egyenként ragasztott össze minden bordát. Ezt a technikát követve sikerült olyan nagy, mégis könnyű lantkorpuszt építeni, ami képes a nagy húzóerőt elviselni...  Romanek Tihamér első, kisebb  lantcsemballóját kiállították a párizsi Louvre-ban, óriási sikerrel. Azóta megépítette  a nagyobb, gazdagabb hangzást adó  theorbacsemballót, amit Fehérváron is láthattunk, hallhattunk... S készül a következő, egy még nagyobb.

Romanek Tihamért gyakran hívják meg a világ minden tájára: munkája óriási elismerést aratott egyebek között Svájban is.  Mire ez az írás megjelenik, fantasztikus hangszere túl van egy prágai bemutatón is, ahol  Borsányi Márton koncerten szólaltatta meg  a theorbacsemballót...