Mentőöv a devizásoknak - Segít az árfolyamgát

A PSZÁF tájékoztatása szerint január végéig a 456 ezer jogosultnak csak a 30 százaléka lépett be az árfolyamgátrendszerbe. A Pénzügyi Tanácsadók Európai Szövetségének elnöke, Patkós Róbert azt javasolja: aki csak teheti, igényelje az árfolyamrögzítést. A vártnál kisebb érdeklődés oka az, hogy roppant bizalmatlanok a devizaadósok az árfolyamgáttal szemben, valójában a legtöbben nem is ismerik a konstrukció előnyeit, újabb adósságcsapdától tartanak. Abban bízni, hogy a forint árfolyama nem ül újra hullámvasútra, bizony nem vall megfontoltságra  - véli a szakember.

A jogosultak döntő többségének előnyös a rendszer. Az árfolyamgáttal a devizahitelesek havi törlesztési terhei minimum négy évre, de maximum 2017. június végéig mérséklődnek. A konstrukció legnagyobb nyertesei azok, akik gondoskodnak arról, hogy a gyűjtőszámlán a tőkerészre összegyűlt összeget megtakarítással kompenzálják, de mindenki más is nyer, hiszen a devizaárfolyam-változások hatásai a hitel törlesztő részleteinek kamatrészére vonatkozóan a rögzített időszak alatt nem jelennek meg.

Patkós Róbert: aki teheti, igényelje az árfolyamgátat, s forduljon független tanácsadóhoz, hogy ki tudja számolni! (Fotó: PTESZ)

Az igényléskor érdemes független pénzügyi tanácsadóhoz fordulni az árfolyamgát igénylése előtt, főleg azért, hogy egyénre szabott számítással meghatározhassák az ügyfél előnyeit, azt ugyanis ne várja senki, hogy a bankok minden igényt kielégítő válaszokat adnak a kérdéseinkre. Az adósoknak tudniuk kell: a szerződés megkötésekor a pénzügyi intézmény nem érvényesíthet semmilyen költséget és akár többször is beadható az igénylés egy korábbi elutasítás ellenére is - hangsúlyozta Patkós Róbert.

A hatályos jogszabályok szerint csak azok a deviza alapú jelzáloghitellel rendelkező adósok jogosultak az árfolyamgát igénybevételére, akiknek nincs 90 naposnál hosszabb idejű tartozásuk a bankjuk felé, emellett feltétel, hogy  a hitelük összege a folyósításkor nem érte el a 20 millió forintot. Nem élhetnek a lehetőséggel azok, akiknek ingatlanjuk végrehajtás alatt áll. Az árfolyamrögzítés ideje alatt egy svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni minimum három éven át, de legkésőbb 2017 júniusának végéig.

Ami alapvetően befolyásolja az árfolyamrögzítés ideje alatt a gyűjtőszámlára került összeget, az a mindenkori devizaárfolyam, illetve a gyűjtőszámla kamat. Az, hogy mennyi lesz 5 év múlva a devizaárfolyam, illetve az, hogy az elkövetkezendő évben hogy alakul, nem lehet megjósolni. Aki igényli az árfolyamrögzítést, annak kiszámíthatóvá válik a havi törlesztőrészlete az elkövetkezendő 5 évben, hiszen fix árfolyamon törleszt. Azt, hogy mekkora összeg gyűlik össze a gyűjtőszámlán, az árfolyamváltozás és a gyűjtőszámla hitelkamat határozza meg. Azok a devizahitelesek járnak a legjobban, akiknek életbiztosítással, esetleg egyéb (például lakástakarékpénztárral) megtakarítással kombinált lakáshitele van, hiszen ott nem is kerül semmilyen tétel sem a gyűjtőszámlára, hiszen ők csakis kamatot fizetnek.

A jelzáloghiteleknél általában minden hónapban azonos (deviza) összegű törlesztőrészletet kell fizetni, mely összegnek a nagyobb része a futamidő elején kamattartozás, a kisebb része tőke - ismertette a részleteket a szakember. Az idő múlásával a törlesztőrészlet összetételében egyre kevesebb lesz a kamat, és nő a tőketartozás. Mivel a törlesztőrészleteket forintban kell fizetni, a devizaárfolyamok emelkedésével a forint törlesztő részletek is jelentősen megemelkedtek. Az árfolyamrögzítés ezt az ingadozást szünteti meg átmenetileg azzal, hogy a deviza törlesztőrészlet a jogszabályban meghatározott árfolyamon kerül átszámításra, s az adós az így számított forint összeget fizeti a rögzítés időtartama alatt.

A rögzített árfolyam és a valódi árfolyam közötti különbözet törlesztésére a tőkerész esetében a bank egy gyűjtőszámlát nyit az adós részére, s hitelt nyújt ennek az összegnek az erejéig, a kamatrész esetében viszont a bank és az állam átvállalja annak fizetését. A gyűjtőszámlahitel lejárata nem lehet korábbi, mint a devizahitel lejárata és ennek a hitelnek a fedezete ugyanaz az ingatlan, mint a devizakölcsöné. Ha az árfolyam a törvényben meghatározott legmagasabb összeg felé emelkedne, az adóstól nem követelhető az afeletti rész, mert azt a Magyar Állam a banknak utólag megfizeti. Ennek alapján tehát a gyűjtőszámlán a rögzített árfolyam és a legmagasabb árfolyam közötti különbözet halmozódik, de ennek a számlának csak a tőkerészét kell az adósnak megfizetni, a kamatrész megfizetését pedig az állam a bankkal együtt átvállalja az adóstól.