Barát a nyaralóban? Akkor tessék fizetni!

- Sógornőmék váratlanul érkeztek Ausztriából, de közben kiderült, a testvérem és a családja is jönne hozzánk pár napra - mesélte Baricza Julianna az egyik Velencei-tó parti településen. A vendégek éppen ebédhez készülődnek, a testvér, Papp Erzsébet könyvelő Budapestről. Azt mondja, elképesztőnek tartja az esetet, amikor múlt héten a Balaton-parton egy kertben tanyázó, s éppen kedélyesen eszegető társaságot lepett meg az adóellenőr azzal, a házigazda fizesse meg az idegenforgalmi adót, a vendégül látott társaság létszámát és az eltöltött vendégéjszakák számát tekintve mintegy 25 ezer forintot. A magyar tenger partján például Balatonszemesen létezik a településen nem állandó lakcímmel rendelkezők IFA-járól szóló helyi rendelet, a lakosok egy része megszokta és önként feltünteti idevágó bevételeit adóbevalláskor, mások nevetséges lehúzásnak minősítik.

Baricza Julianna (b) pár napra látja vendégül testvérét és annak gyermekeit a Velencei-tó partján (Fotó: Pati-Nagy Bence)

Gárdonyban évek óta létezik hasonló rendelet, az idény nyáron munkatársaik szúrópróbaszerűen ellenőrizhetnek, mondta el érdeklődésünkre Jankovics Zoltánné aljegyző hozzátéve: arra nincs kapacitásuk, hogy minden egyes nyaralót, ingatlant leellenőrizzenek, vizsgálódásuk általában a bejelentett, nagyobb egységekre szokott vonatkozni. A gárdonyi, 2010-ben kelt, a tartózkodási idő alapján beszedett idegenforgalmi adóról szóló rendelet egyébként alapvetésként határozza meg,  hogy adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki az önkormányzat illetékességi területén nem állandó lakosként legalább egy vendégéjszakát elölt. Ez alól csak a 18 éven aluliak, a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülők, vagy szociális otthonban lakók, a középiskolások és felsőfokú oktatásban részt vevő hallgatók, a mozgáskorlátozottak, szellemi fogyatékosok, gondnokság alá helyezett személyek, a vállalkozók éppen a településen dolgozó munkavállalói, valamint az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülők tulajdonosai, bérlői jelentenek kivételt. Érdekes, hogy nem kell adót fizetniük azoknak sem, akik valamelyik NATO-tagállamból a Békepartnerség programban hazánkban szolgáló fegyveres katonák - ám ők vélhetően elenyésző számban lehetnek.

A Balaton-parti esettel kapcsolatosan az borzolta a kedélyeket, hogy a korábbi szokásgyakorlattal ellentétben a helyi rendelet az adó alá vonta a vendéglátó barátait. Bár úgy tűnhet, a közeli jó ismerősöket, netán kedvenc kollégákat mindenféle kötelezettség nélkül ott altathatjuk a hétvégi házunkban, ez nincs így: a rokonság szerinti mentesség csak a felmenőkre, gyermekekre, a testvérre, annak családjára vonatkozhat, az oldalági, vagy távolabbi rokonság után már fizetni kell. Más kérdés persze, hogyan bizonyítja be az adóellenőr a beszedés jogosságát, hiszen eléggé életszerűtlen lenne mindenkitől személyit, lakcímkártyát, netán családfát kérni a helyszínen... Kibúvót jelenthet az is, ha az ingatlan tulajdonosa nem ismeri el az ott alvást - magyarán, ha nem bizonyosodik be, hogy alkalmi vendégei nem csak egy kávéra ugrottak be, hanem bizony meg is aludtak a nyaralóban.

Szintén a Balatonnál történt eset: a fiatal párt autójuk buktatta le egy ismerősük nyaralójának parkolójában. A helyi adómunkatárs ugyanis rendszeresen figyelte a házak előtt parkoló járműveket, s ha valamelyikről úgy tűnt, korábban nem bukkant fel az utcában, leellenőrizték. Így kopogott be az említettekhez is, ahol kiderült, bizony a tulajdonos barátai érkeztek pár napos - adóköteles -  nyaralásra...

Ha tudnánk, mire megy...

Az emberek fele az öklét rázza az újabb adónemektől, de sokan már csak rálegyintenek - tényleg csak a füstadó hiányzik még... Az idegenforgalmi adó ugyan sok településen egyáltalán nem újdonság, a fizetési hajlandóság nem feltétlenül nagyobb. Miért is lenne? Ki szeret a zsebébe nyúlni, amikor csak némi baráti összejövetelről van szó, odakint a kertben? Miért kellene fizetni azért, mert a gyerekkori haver elhéderel két éjszakát a földszinti kanapén? A válasz nyilván akkor nyerne értelmet, ha széles körben ismert lenne, az IFA-ból beszedett 370-430 forintjainkból mi épült, mi szépült az adott településen. Mert ahol eredményt lát a nyaraló, oda nem csak szívesebben megy következő évben, de esetleg forintjaival is hajlandó áldozni rá.