A történelmi egyházakkal tárgyaltak Székesfehérváron

- Egy ilyen megbeszélésnek nyilván szimbolikus jelentősége is van – mondta a politikus lapunknak. - Ha végignézünk a magyar történelem évszázadain, azt látjuk, hogy mindig akkor ment jól szellemileg, lelkileg és anyagilag is, amikor hűségesek voltunk Szent István örökségéhez. Mindig akkor torkollott a magyar történelem katasztrófába, amikor akár balra, akár jobbra lesodródtunk erről az útról - fogalmazott.

- Amikor Szent István örökségét tudatosítja magában a kormány és egy ország, akkor ez garanciát jelent arra, hogy az ezeréves megmaradás útján járunk. Nyilvánvaló, hogy Székesfehérvár, a nagy király székhelye kulcsfontosságú, mert Szent István építette fel itt az ország fővárosát, ezért ez a város mindig is ennek az örökségnek a szimbóluma – hangzott el.

- A megbeszélésen természetesen szóba kerül a hittan és a finanszírozás is kérdése is, hiszen az iskolákat fenn kell tartani, de az ilyen megbeszéléseknek – így például a Fejér megyei történelmi egyházak vezetőivel folytatottnak is – van spirituális tartalma. Fontos ugyanis, hogy az erkölcsi állapotok rendezettek legyenek, hogy a jó és a rossz között legyen világos különbség; az ilyen megbeszéléseken például mindig szóba kerülnek a demográfiai kérdések, a leszakadó rétegek, a tudomány. Most szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen lezárult a magyar állam és a Szentszék közötti tárgyalás, s elindult az etikaoktatás is. Azt gondolom, hogy az állami és az egyházak kapcsolatai jogi szempontból rendezettek, alkotmányosan, törvényileg garantáltak. A magyar történelem másik nagy tanulsága, amelyik ugyancsak a szent istváni hagyományokra épül, az, hogy az állam és az egyház elválasztása nem jelentheti e kettő szembeállítását – mondta kérdésünkre.