Gyilkosok szabadlábon - tanulnak-e hibáikból az egykori rabok?

Nemrégiben ismét írtunk az 1992-ben történt vadászgyilkosságról annak kapcsán, hogy megyeszerte elterjedt: kiengedték a még élő egyik elkövetőt (a másik a börtönben öngyilkos lett). Ezt a híresztelést már cáfoltuk, de attól még a kérdés jogos: létezik, hogy megjavul egy súlyos bűnökért életfogytiglan tartó szabadságvesztésre ítélt ember? Ez a dilemma akár a kulcsi mészárlás kapcsán is felmerülhet, igaz, az ítélet abban az ügyben még messze van. Bordás Sándor klinikai pszichológus, főiskolai tanár, több erőszakról szóló tanulmány szerzője vállalta, válaszol az FMH kérdéseire és beszél arról, megjavulhat-e egy súlyos frusztráció miatt erőszakra hajlamos pszichopata.

Rendőrök Kulcson, a tragédia helyszínén. A lapunknak nyilatkozó szakember általánosságban fogalmazta meg véleményét, de kevesen gondolhatják, hogy például a kulcsi családirtó valamikor közöttünk élhetne anélkül, hogy veszélyt jelentene a társadalomra (Fotó: Lázár Zsolt)

Mostanában a kulcsi családirtó bírósági szereplése kelt megdöbbenést, de nemrégiben az is elterjedt, 20 év után szabadult (ez nem igaz) a vadászgyilkosság egyik tettese. Mi történik az ilyen emberekben? Vissza lehet őket engedni közénk? Erre kerestünk választ.

– Minden ember, minden helyzet egyedi – mondta lapunknak Bordás Sándor klinikai szakpszichológus, főiskolai tanár, az Agresszív kód című könyv szerzője. – Nem ismerem személyesen a két elkövetőt, de arra tudok hivatkozni, mit mond a személyiségzavarokról, az antiszociális személyekről a szakma. Azon belül, hogy valaki antiszociális, van egy nagyon súlyos kategória, amit úgy hívunk, pszichopátia, szociopátia. Létezik egy pszichopátiás triád: nem szeret, nem szenved, és nem okul a hibáiból – ez egy nagyon súlyos hármas.

Bordás Sándor hozzátette, a pszichopátiás személyre gyakran jellemző a magas intelligencia, azonban az érzelmi inteligencia szintje nagyon alacsony, vagy éppen nulla. – Az ember viselkedésének szabályozásában az érzelmek óriási szerepet játszanak. Ha nincsenek érzelmek, akkor nincsenek fékek. Márpedig a pszichopátiás személyiségnél nincs fékrendszer, mert az érzelmi fejlődés a gyerekkortól kezdve nem alakult ki. Azt, hogy ez tanulási folyamat eredménye, vagy genetikai program, a tudomány még nem hiszem, hogy tudja. Egy tanulmányban leírták, hogy a pszichopátiás személyiség boncolása során azt látták, az agyban az érzelmekért felelős központ nem fejlődött ki.

Minden pszichopata antiszociális, de nem minden antiszociális pszichopata, jelentette ki a szakember. Akik börtönbe kerülnek, lehetnek éppen megélhetési bűnözők és talán megváltozhat a viselkedésük, de egy pszichopata személyiség nem javítható. – Az amerikaiak sokat kísérleteztek a börtönökben, igyekeztek különböző terápiás folyamatoknak alávetni a pszichopatákat. Próbálkoztak egyéni, csoportos és gyógyszeres terápiákkal, de sikertelenül. Egy esetben volt eredmény: a Sziklás-hegységbe elvittek néhány súlyos pszichopatát és magukra hagyták őket, túlélőtábort hoztak létre. A pszichopaták rájöttek, egyedül nem képesek túlélni a helyzetet, tehát kell az összefogás.

Bordás Sándor felidézte, ez volt az egyetlen, halvány eredménye a terápiás próbálkozásoknak. De az alanyok, amint visszatértek a társadalomba, ismét korábbi viselkedési sémáikat produkálták. – A pszichopátiás személyiségzavar kezelése a tudomány számára rendkívül nehéz és nem nagyon lehet eredményt elérni. A börtönök nevelő hatása főleg az egyéb antiszociális kategóriába tartozó emberekre lehet pozitív, de ezekben az esetekben sem mindegy, milyen a háttér, és a visszailleszkedés függ a társadalomtól is. De a nyugat-európai társadalom rehabilitációs programja eltér a közép-kelet európai programoktól, a miénk nem annyira tapintatos, nem annyira körültekintő.

Bordás Sándor elismerte, lehet, hogy ő a halálbüntetés visszaállítása mellett kardoskodna, amennyiben a DNS-vizsgálatok bizonyítják az elkövető személyét. Nem gondolja, hogy a társadalomnak ezeket az embereket börtönben kellene tartania. De tehet arról egy pszichopata, hogy azzá lett? A társadalomnak van joga büntetni életfogytiglan tartó börtönnel, vagy akár halállal? Bordás Sándor válasza: a társadalom védekezik. Ha egy korábbi súlyos fusztrációja miatt erőszakra hajlamos pszichopata kint él a társadalomban, a bűnt újra elköveti, hiszen „nem szeret, nem szenved és nem tanul a hibáiból”. Nem szabad hagyni, hogy egy ilyen személy ítélkezhessen mások felett.

Szerintem - Jegyzet

A halálbüntetés visszavonhatatlan lépés. De amikor annak ellenzése megfogalmazódott, a tudomány nem volt annyira fejlett, mint manapság, amikor a DNS-vizsgálatoktól kezdve más módon is nagyon precízen ellenőrizni lehet az elkövetés helyszínét. Azaz pontosan lehet tudni azt, hogy ki volt az az ember, aki meghúzta a ravaszt, megszúrta, megölte a másikat. Bizonyos értelemben ma már a tévedésnek az esélye minimális. A halálbüntetés körüli vita azonban politikai csata lett.