A kémek köztünk járnak?

Ipari kémkedés gyanúja miatt bocsátotta el egyik dolgozóját egy Nagykanizsán tevékenykedő multinacionális cég, és rendőrségi feljelentést tett az eset észlelése után. Az eset állítólag a General Electric (GE) nagykanizsai fényforrásgyárában történt, s külföldi megbízásból, közvetítő felkérésére folytatott ipari kémkedést a volt dolgozó, akinek ténykedése a belső védelmi rendszernek köszönhetően tűnt fel.

Laptársunknak, a Zalai Hírlapnak a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószolgálata csütörtökön megerősítette az értesülést azzal, hogy a cég feljelentésére üzleti titok megsértésének megalapozott gyanúja miatt indítottak eljárást egy 58 éves férfi ellen. Mint közölték, egy nagykanizsai multinacionális vállalat vagyonvédelmi igazgatója tett feljelentést augusztus 29-én a cégük egyik alkalmazottja ellen. A nyomozók az 58 éves férfit gyanúsítottként hallgatták ki, de a nyomozás érdekeire tekintettel további információt nem kívánt közölni.

A GE az érdeklődésre közleményt küldött, amelyben az áll: a nagykanizsai fényforrásgyárba érkezett névtelen bejelentés alapján rendkívüli biztonsági auditot végeztek a cégnél. Ennek során egy munkavállalóval szemben felmerült a gyanú, hogy üzleti célokkal nem magyarázható adatmásolást végzett , ezért a vállalat rendőrségi feljelentést tett. (Információink szerint a gyanúsított egy hordozható számítógépes háttértárolóra, egy úgynevezett pendrive-ra vitte át az adatokat.)

A Videoton gyártósorain gyakran a legkorszerűbb technológia van - ezt is védik a szakemberek (Fotó: Klecska Ernő)

Az FMH számos megyei céget megkérdezett arról, milyen gyakorlatot folytatnak, hogy védik adataikat, titkaikat. Alig volt olyan megyei cég, amelyiknek a vezetése erről nyiltkozni akart. Az egyik, üdítő kivétel a Videoton cégcsoport volt, amelynek vezérigazgatója, Sinkó Ottó elmondta: a Videoton versenyképességének alapjait olyan dolgok képezik, amiket nem lehet letölteni , vagy az éj leple alatt elszaladni vele. - - Emberi és technológiai hatékonyságunk, szolgáltatásunk minősége, versenyképes költségszintje több mint 25 év felhalmozott tudásában, dolgozóinkban, szervezettségünkben, belső kultúránkban gyökerezik.

- A szerződéses gyártás ebből a szempontból viszonylag szerencsés iparág, mert a termékhez kapcsolódó védendő tudás jelentős részben a megrendelőknél marad, hozzánk többnyire csak a gyártáshoz, teszteléshez szükséges része kerül. Mindazonáltal nagy gondot fordítunk arra, hogy akár a partnereinktől hozzánk került érzékeny információ, akár a saját üzleti titkaink ne kerüljenek illetéktelen kezekbe, saját informatikai rendszereket üzemeltetünk, ezek vállalatcsoport szintű működtetését külön IT szakemberekből álló csoport vigyázza - szögezte le a cégvezető.

- Szabályozás nélkül orosz rulett az egyre terjedő, BYOD (bring your own device) jelenség, ami azt jelenti, hogy a munkavállalók saját mobileszközeiket vállalati környezetben használják. Nem szabályozzák a hazai vállalkozások a privát mobileszközök céges környezetben való használatát, pedig nemcsak milliós kártérítést és pénzbüntetést kockáztatnak, hanem azt is, hogy jogvita esetén teljesen kiszolgáltatottá válnak munkavállalóikkal szemben - mutat rá a Balázs&Holló Ügyvédi Iroda. Az adatvédelmi terület jogi specialistája szerint egyedi szabályozás nélkül még adatlopás gyanúja esetén sem feltétlenül vizsgálható át a privát eszközök tartalma. Az iroda partner-ügyvédje, Holló Dóra szerint itthon a cégek többsége még a szabályozatlan BYOD-ból adódó veszélyek nagyságrendjével sincs tisztában.

- A magyar cégek minden pillanatban kártérítési pereket és adatvédelmi bírságokat kockáztatnak, illetve rosszabb esetekben még büntetőjogi felelősségüket is kockára teszik. Ehhez elég, ha a dolgozó elveszíti a vállalatnál is használt tabletjét, és az azon tárolt szenzitív céges adatok nyilvánosságra kerülnek - mutatott rá Holló Dóra. Ráadásul ez a fajta munkáltatói hanyagság már az aktív jogsértés tárgykörébe tartozik. Elmondta: Magyarországon a munkahelyre bevitt saját eszközökkel kapcsolatban nincsen önálló törvényi szabályozás. Az erre vonatkozó joggyakorlatot a Munkatörvénykönyv és az Adatvédelmi törvény alakítja ki. Ez utóbbi paragrafusai határozzák meg például az adatkezelés tartalmát és formáját, illetve összefoglalják az azok tárolására, nyilvánosságra hozatalára, illetve továbbítása vonatkozó szabályokat.