A herefojtó arankák támadása

Bár úgy tanuljuk az iskolában, hogy a növények napfény, víz és szén-dioxid felhasználásával szerves anyagot gyártanak maguknak, van néhány faj, amely erre nem képes. Míg a növényektől megszokhattunk, hogy van levelük, gyökérzetük, s ezek segítségével táplálkoznak, az arankák – bár szintén növények – egészen szokatlan megoldást „választottak” a fenti hagyományos életmód helyett. 

- A Cuscuta fajok, azaz az arankák nem állítanak elő szerves anyagot, sőt, vizet sem vesz fel a talajból, ahogy azt egy „rendes” növénytől elvárná az ember. Ehelyett parazita élőlényként más fotoszintetizáló szervezeteken élősködnek – tudjuk meg Baráth Kornéltól, a Nyugat-magyarországi Egyetem oktatójától, aki több mint egy évtizede kutatja a Cuscuta nemzetséget.

- A magból kikelve az aranka a gazdanövényt kereső hajtást fejleszt, amely körkörösen imbolygó mozgása miatt akár pár óra alatt megtalálja a „kiszemelt” áldozatot.Ez az igen gyors ütemű növekedés szinte szabad szemmel is látható: a kis hajtás pár óra alatt akár centiméteres méretváltozást is mutathat. Ráadásul nem csak úgy találomra imbolyog a hajtás, hanem a számára megfelelő növény által kibocsátott kémiai anyagokat érzékelve célirányosan kutat, mintha csak szaglászna.

- Amint rátalált a megfelelő gazdára, nyomban rátekeredik, a szállítószövetekbe növesztett szívógyökerekkel vámpír módjára lecsapolja áldozatát, előbb legyengítve, később gyakran elpusztítva azt.Az arankák között is találunk „mindenevőt” – amilyen például a közönséges aranka -, és „válogatósabb”, gazdaspecifikus fajokat is. Pár száz évvel ezelőtt Magyarország legrettegettebb parazitájaként tartották számon a házi lenre specializálódott lenfojtó arankát, amely azonban a lenkultúrák visszaszorulását követően kipusztult hazánk területéről.

A herefojtó aranka és a nagy aranka a mai napig komoly mezőgazdasági károkat okoznak, de akár saját kiskertünkben is megtalálhatjuk őket paradicsomon, paprikán, répán, tökön, burgonyán, de még a hagymán is.

- Az arankákat könnyen észrevehetjük a zöld növényzetben, hiszen távolról is látható sárga, rózsaszín vagy akár bordó foltként jelentkezik. Ez a folt aztán gyorsan terjed, mígnem a növény elpusztítja környezetét, így kultúrnövényeinket is. A legtöbb aranka a nedves élőhelyeket kedveli, nem csoda, hogy Fejér megye déli részén, a Sárvíz patakokkal, vízfolyásokkal átszelt területein és Szabadbattyán környékén találtam igen nagy állományokat. Nem árt, ha a környékbeli gazdák fokozottan figyelnek a termény „foltosodására” – figyelmeztet Baráth Kornél.

Az arankák elleni legjobb védekezés egyébként a megelőzés, hiszen a tízezrével beérő magok egyes fajok esetében akár ötven évig is megőrzik csírázóképességüket, s bármely évben újraindíthatják támadásukat.