Új szakértőt rendeltek ki a kulcsi családirtó perében

Korábbi tudósításainkban, illetve Horváth Csanád Jutas ügyvédjével készült interjúnkban is szó volt arról, hogy a közvetlenül a 2012. áprilisi történések után néhány nappal, illetve azt követően hónapok múlva készült elmeorvosi szakértői vélemények gyökeresen ellentmondanak egymásnak. A korábbi szerint a vádlott tudathasadásos elmezavarban, paranoid skizofréniában szenvesd, nem volt képes felmérni tettének következményeit. A későbbi szakvélemény ennek ellentmondóan úgy összegzi H. Csanád Jutas állapotát, hogy „egyértelműen pszichoszomatikus tüneteket, amik a kóros elmeállapotra utalnak, nem tapasztaltunk...”

– Korábbi véleményünket fenntartjuk – fogalmazott a pécsi szakértői stáb szószólója –, az IMEI ( Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetet – a szerk.) több mint egy éves vizsgálati eredménye semmilyen kóros állapotra nem utal. Visszahúzódó, csöndes ember a vádlott, de ezen kívül egyértelmű pszichotikus tüneteket, amik a kórós elmeállapotra, téveszmékre utalnának, nem tapasztaltunk. Az IMEI vizsgálati eredménye is alátámasztja tehát jelentésünket.

– Az IMEI szakvéleményében az is szerepel, hogy feltételezhető egy korábbi kóros állapot, aminek a „lecsengése” tapasztalható a kezelések révén – mondta a fővárosi szakértői csapat nevében Bede Viktória. – A „kettős könyvelés”, azaz a kettős személyiség továbbra is megvolt benne, reális, racionális elemek is voltak a viselkedésében, de voltak irreálisak is. Több olyan beteget kezelnek az IMEI-ben, akik belül kórosan betegek, de a környezetük ebből semmit nem vesz észre – tette hozzá a szakértő.

Bede Viktória: „Tipikus skizofrén jeleket tapasztaltunk” (Fotó: Koppán Viktor)

A vádlottat a pszichiáterek különböző módszerekkel, például tesztekkel is vizsgálták. Veszeli Éva tanácsvezető bíró erre utalva feltette a kérdést: – Lehet-e manipulálni a teszteket?

– Az úgynevezett projektív tesztek kevésbé befolyásolhatók, mi úgy véljük, hogy a vádlott viselkedésében erőteljes felelősségáthárító attitűd fedezhető fel – hangzott a válasz a „beszámíthatóságot” valló budapesti szakértői stáb részéről. – Igenis fellelhető motiváció a tettek elkövetésében. A vádlott egész életvitelét átható sikertelenség, a szexus, a párkapcsolatok hiánya, a munkavállalási kudarcok frusztrálták a családot, s ezt a vádlott bántásként élte meg, bosszúvágy, erőszakos késztetés alakult ki benne – hangzott az írásos szakvélemény kiegészítése.

Fodor László: „Korábbi véleményünket fenntartjuk, szerintünk a vádlott tisztában volt tettének várható következményeivel...” (Fotó: Koppán Viktor)

– Ki tudták-e zárni a vizsgálatok során azt, hogy a démoni hivatkozás racionális menekülés a felelősség elől? – kérdezte az ügyész.

– Mi nem zártuk ki, sőt: ezt állítjuk – hangzott a válasz a pécsiek részéről.

– Integrálta magába a kóros állapotot, mi kizártuk a manipulatív viselkedést – válaszoltak a pestiek.

– Hitem a Bibliából fakad, hiszek Istenben, a Sátánban, az angyalokban és a démonokban is – mondta a vádlott, aki továbbra is vallja, hogy a tetteket nem ő, hanem egy démon által eltorzított személyiség tette.

A bírónő végül az ügyész javaslatára és a védő egyetértésével új szakértőt rendelt ki, s februárra elnapolta a tárgyalást. Akkor majd a szomszédokat hallgatják meg.

Beszélgetés a tárgyalási szünetben

– Mi van, ha a vádlottat betegnek nyilvánítják, elrendelik a kényszergyógykezelését, majd öt év múlva gyógyultnak mondják? – kérdeztük a jogászokat a folyosón.

– Akkor öt év múlva ki kell engedni – hangzott a válasz.