2014.02.20. 16:15
Március 15-én lép hatályba a Ptk., számos újdonságot tartalmaz a jogszabály
A nemzeti ünnep napján, március 15-én lép hatályba az új Polgári Törvénykönyv. Jelképes a dátum, aligha kell hangsúlyozni, milyen fontos jogszabályról van szó.
Szabó László közjegyző sokakat érintő, érdeklő témáról tartott előadást: az öröklési jogról (Fotó: Horváth Renáta)
Szinte teljesen megtelt a Kodolányi János Főiskola Bory Jenő épületének nagyterme. Az idén is folytatódik a főiskola és a Pannon Lapok Társasága szabadegyetemi sorozata, és mindjárt az első előadás nagy érdeklődést keltett. Szabó László közjegyző, az előadó meg is jegyzete, hogy nem szokott ekkora hallgatósághoz, az övé intim szakma, mindazonáltal megpróbálja a rendelkezésre álló idő alatt elmagyarázni az öröklés ágasbogas szabályait. Merthogy az öröklési jog is számos helyen változik március 15-től.
Kezdjük azzal, hogy az öröklés elsődlegesen a végintézkedésen, a végrendeleten alapul, és csak annak hiányában kell a hagyatékot a törvényes öröklés szabályai szerint átadni. Létezik közvégrendelet és írásbeli magánvégrendelet. Leginkább az utóbbiaknál fordulhatnak elő alaki problémák, ezért az előadó is azokkal kapcsolatban említette a szükséges feltételeket. Az írásbeli magánvégrendelet tehát akkor érvényes, ha a végrendelkező a sajátkezűleg írt végrendeletet elejétől a végéig maga írja és aláírja. Ez esetben nem kell a két tanú. Más által írt végrendeletnél viszont igen: ilyen esetben a a végrendelkező a tanúk együttes jelenlétében írja alá a végrendelete vagy az aláírást a tanúk előtt a magáénak ismeri el. További lehetőség: a végrendeletet aláírja, és a közjegyzőnél azt végrendeletként feltüntetve letétbe helyezi. Tanúk ekkor sem kellenek. (Fontos változás, hogy nem lesz alaki feltétel a keltezés helye, csak annak ideje. Más kérdés, hogy ebből jelentős viták is eredhetnek.)
Változik az öröklés rendje, jelentősen módosulnak az özvegyi jog szabályai. Ha tehát nincs végrendelet, akkor életbe lép a törvényes öröklés. Ha csak leszármazók vannak, akkor ők, illetve az ő leszármazóik örökölnek, ez nem változik. Ha van házastárs, akkor nem mindenre terjed ki az özvegyi jog. Az új szabályok alapján az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon illeti meg a házastársat a holtig tartó haszonélvezeti jog. A hagyaték többi részéből egy gyermekrész illeti meg. Vagyis, ha két gyerek van, három részre oszlik a hagyaték. (Lelki szemeim előtt már látom is a lehetséges és indulatos jogvitákat. Erre mondta Szabó László, hogy ha lehetséges, megpróbálnak egyezséget tető alá hozni. A hagyatéki eljárásban bármilyen módon meg lehet egyezni).
De menjünk tovább. Ha nincs leszármazó, jelenleg a házastárs örököl Március 15-től, az új öröklési ügyekben a házastársé a lakás és a hozzá tartozó tárgyak. A többi hagyatékból annak fele illeti meg, a másik fele egynegyed-egynegyed arányban az örökhagyó szüleié. Ha az egyik szülő már nincs, a másik szülő és a házastárs örökli azt a részt, egyenlő arányban. Ha leszármazó és házastárs nincs, az örökhagyó szülei örökölnek, a kiesett szülő helyén pedig annak leszármazói. Ha leszármazó nincs vagy nem örökölhet, egyedül a másik szülő vagy annak leszármazói az örökösök. Amennyiben leszármazó, házastárs, szülő, szülőtől leszármazó nincs, törvényes örökösök az örökhagyó nagyszülei. Ha pedig nagyszülő és annak leszármazója sincs, az örökhagyó dédszülői (illetve azok leszármazói), ha pedig ilyenek sincsenek, a még távolabbi felmenők örökölnek.
Remélem, követhető volt mindez. S még nem is beszéltünk az úgynevezett kötelesrészről, amelynek mértéke bizony csökken: jelenleg még a törvényes örökrész fele, március 15-től az egyharmada lesz. (Habár úgy általában az öröklési igény nem évül el, a kötelesrész iránti igény 5 év alatt elévül.)
Említsük meg az ági öröklést, ezt a jól sikerült magyar találmányt is. Ha nincs leszármazó, nincs végrendelet, a közjegyző elkezdi kutatni, honnan, mely felmenőktől származik a hagyaték, ahova az vissza is áramlik.
Nagyon fontos szabály, hogy az örökhagyó tartozásaiért az örökös csak a hagyaték erejéig felel. Aztán itt van még az öröklési szerződés, a tartási szerződés, a házastársi közös vagyon problematikája. Az öröklésből kitagadás. Nekünk nincs mindenre terünk, helyünk, csak néhány általunk fontosnak tartott változást emelhettünk most ki.