Az akácok (el)virágzása (?)

Édesapám hobbi szinten méhészkedett, így bennem a virágzó akác látványa egyet jelent a mézzel, egy megmagyarázhatatlan jó érzéssel.

- Az akác a legfontosabb a méhészek szemében - mondja Kovács Istvánné, aki a férjével több mint húsz éve kezdett méhészkedni, s immár tizenegy éve egyedül csinálja.

Aki azt hinné, hogy a hölgy hobbiból csinálja, annak elárulom, hogy apám munka mellett 10-20 méhcsaláddal foglalkozott, addig Kovácsné jelenleg 176-tal. Azért csak ennyivel, mert egy fertőzés megtizedelte tavaly az állományát.

Tudom, a méhészet nem csak annyiból áll, hogy kipergetik a keretekből a mézet. Kovácsné télen drótozza a kereteket, főzi a viaszt, adagokba rendezi a mézet és természetesen árulja - kereskedőkön keresztül, de egyedileg is. S persze már szeptembertől etetni is kell a méztől megfosztott méheket. 15-20 kiló cukorszirupot kapnak családonként. Ezt meg kell venni, meg kell főzni, s a kaptárakba adagolni kell. Az élelem nem csak a túl élést jelenti a szorgalmas fajnak, hanem ha van élelem, akkor az anya is több petét rak, így tavaszra erősebb lesz a család, ami több mézet is jelent.

A mézeket általában kategorizálják, a nektárt adó növények szerint. A legnépszerűbb az akác méze, ezt a legkönnyebb eladni itthon és külföldön is. Kovácsné szerint azért is, mert lassabban sűrűsödik be, mint a többi méz, például a vegyes virágmézek. Pedig a a sűrűsödés nem jelent állagromlást, azok a mézek is teljes értékűek.

A 176 család most a pákozdi akác ligeteket járja. Kovácsné maga is ültetett a telke végén egy akácost. Az akác szezon egy helyen 7-8 napig tart csupán. Utána vándorolni kell. Kovácsné a Bakonyba szokott elvinni úgy 90 családot. Kollégája, Nagy Gyula, a megyei méhész egyesület vezetője most visz méheket Mezőfalvára, majd onnan a Komárom-Esztergom megyei Akára költözteti az állomány zömét. Azt mondja egyébként, ma mintegy 500 méhész van a megyében, a korábbi 3-400-zal szemben. Részben a munkanélküliségnek köszönhető a dolog. Ám tapasztalatai szerint jónéhányan belebuknak, mert nincsenek meg az alapvető ismereteik. Most a közelmúltban 35 fő tett méhészvizsgát az egyesületnél, nekik már több az esélyük.

Nagy Gyula azt mondja, az országban 15-16 ezer méhész van, a családtagjaikkal, az eszközöket gyártókkal, forgalmazókkal együtt úgy 60 ezer főre tehető az érintettek köre. Abban bízik, hogy a méhészek jövedelmének 50-70 százalékát adó akác megmarad. Ennek érdekében szövetkeztek a faiparral, az erdészetekkel. A faállománynak egyébként mintegy harmadát teszi ki az akác. Amerikából származik, de ott nem mézel, úgy látszik itt talált igazi otthonra.

Az akác és az akácméz hungarikummá minősítésével és az erdőtörvény módosításával is védené a magyar akácot a Fidesz-KDNP közölte Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő. Az MSZP szerint egyetlen európai testület sem akarja korlátozni a fehér akác termesztését. Hangsúlyozták azt is, hogy az Európai Unió tagállamainak csak nyilatkozniuk kell arról, mit és milyen körülmények között kívánják visszaszorítani az invazív, vagyis más növények kárára terjeszkedő fajokat. A nemzeti kormányok tervét az unió elfogadja.