2014.05.01. 11:56
Elbocsátásokkal jár az utolsó szénbánya bezárása
Az év végén megszünteti termelését Magyarország utolsó mélyművelésű szénbányája, a Márkushegyi Bányaüzem. A bezárás összesen 675 ember munkahelyét érinti, de egy jelentős létszám részt vesz majd a bányászkodással érintett területek 2018-ig tartó helyreállításában – jelentette be a bányát működtető Vértesi Erőmű vezérigazgatója. Tavaly januárban még Hegmanné Nemes Sára, a fejlesztési minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára azt ígérte: a kormány rendezi a bánya sorsát.
Amint arról lapunk elsőként beszámolt, a Vértesi Erőmű Zrt. január 13-án kérelmet adott be a környezetvédelmi felügyelőségen a Márkushegyi Bányaüzem bezárása miatt, s elindult az előzetes vizsgálat. Megszűnnek a bányaüzem felszíni egységei; a Beszálló, a Déli, a Bokodi és a Lejtős akna, továbbá az M-depó, elvégzik a bánya felhagyásához kapcsolódó építési, bontási, tömedékelési munkafolyamatokat, kialakítják a bányabezárást követő monitoring rendszereket és javaslatot tesznek üzemeltetésükre –derül ki a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség közléséből. (Kapcsolódó cikk: https://www.feol.hu/gazdasag/bezarjak-markus-hegyet-1615262" target="_blank" )
Kovács András Zoltán vezérigazgató most a távirati irodának bejelentette: a bányában jelenleg 525 saját dolgozót és 150 külsős munkavállalót foglalkoztatnak. A külsősök egy bányászati társaság alkalmazottai, ők határozott időre, 2014 végéig vállalták a munkát. A saját dolgozók közül 280 ember már most is jogosult átmeneti bányászjáradékra, azaz ötezer műszakot vagy 25 évet töltött földalatti munkán. Jelenleg is folyik egy felmérés, amellyel vizsgálják, hogy hányan, milyen feltételekkel szerezhetnek jogosultságot bányászjáradékra vagy a munkaügyi központtal együttműködve hogyan biztosítható a foglalkoztatásuk. - Csak annyi saját emberünknek leszünk kénytelenek felmondani, akik már nem szükségesek a földalatti rekultivációs munkához. Az első csoportos létszámleépítés nem éri el majd a 100 főt. A földalatti munkák befejezése után 2016-ban újabb csoportos létszámcsökkentés várható, mivel az eszközök és haszonanyagok kimentése után bezárnak a földalatti létesítmények. A bezárásra fordított összeg munkaügyi költségeket is tartalmaz. Minden saját dolgozónak - a végkielégítés mellett - alanyi jogon jár 1,6 millió forint újrakezdési támogatás, valamint átképzési támogatást vehet igénybe olyan szakma elsajátításához, amellyel biztos munkahelyet találhat – tette hozzá. Magyarország kötelezettséget vállalt a bánya bezárására, amikor az Európai Uniótól engedélyt kért a 2002 óta fennálló szénfillér támogatás folytatására. A szénfillér a versenyképtelen szénbányák bezárására adott támogatás, amelyet már 2002-től beépítettek az áram árába; ezt mindenki fogyasztó fizeti saját villanyszámlájával.
- Ez egyenlíti ki a Vértesi Erőmű bányászati tevékenységének veszteségeit, mely évente mintegy hat milliárd forint, a szénfillér nélkül az erőmű csődbe menne – emlékeztetett a vezérigazgató. A bánya bezárásához, a terület helyreállításához és a munkaügyi intézkedések fedezetére összesen 42,2 milliárd forintot kell fordítani. Ez az összeg az áram árába beépített szénfillér támogatásból képződött, illetve képződik 2018-ig, a helyreállítás után a támogatás már nem terheli a fogyasztókat. A Vértesi Erőmű biztosítja Oroszlány és Bokod hőellátását, az itt eltüzelt szénnel termelt villanyáram maradék hőjével. Az erőművet fokozatosan megújuló erőforrások égetésére állítják át, de 2015-ben még jelentős marad a széntüzelés aránya, amit vásárolt tüzelőanyaggal kell megoldani. - Az évi 640 ezer tonnás szénfelhasználás 25 százalékát fedezik a tartalékok és a magyarországi beszerzés, a szükségletek 75 százalékát külföldről kell beszerezni. A jelenlegi ajánlatok szerint a vásárolt szén az erőmű kapujáig szállítva olcsóbb, mint amit bányászunk. A megtakarítás évente 1,3 milliárd forint is lehet – vélte Kovács András Zoltán.
Tavaly januárban még Hegmanné Nemes Sára, a fejlesztési minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára egy kormányszóvivői tájékoztatón úgy fogalmazott: a kormány megnyugtatóan tudja rendezni 2018-ig a Vértesi Erőmű által üzemeltetett márkushegyi bánya rekultivációját és az ott dolgozó több mint 800 ember sorsát, miután az Európai Bizottság szerdán jóváhagyta, hogy az állam mintegy 42 milliárd forinttal járuljon hozzá a versenyképtelennek ítélt szénbánya bezárásának költségeihez. A Vértesi Erőmű nem zár be: 2014 után, amikor már e bánya nem szállít szenet az erőműnek, hanem biomassza erőművé alakul át, akkor legalább annyi embert foglalkoztat majd, mint jelenleg- mondta.