Március ötödikén lépett hatályba az új tűzvédelmi szabályzat

– Az új országos Tűzvédelmi szabályzat milyen változásokkal jár, mire kell számítania a lakosságnak?

– Március ötödikén lépett hatályba az új tűzvédelmi szabályzat. Ez két részből áll, az egyik azokat érinti, akik építkezésbe fognak: egyszerűsítettük, gyorsítottuk és gazdaságosabbá tettük a tervezés és a kivitelezés időszakát. Ettől külön kezeljük az úgynevezett használati szabályokat, azokon belül azokat a követelményeket, amelyeknek meg kell felelni annak érdekében, hogy biztonságban legyünk az adott épületben. A szabályok nem nagyon változtak meg, akadnak azonban olyan sarkalatos pontok, amelyeket átalakítottunk.

– Mondana példát?

Velencei tűz gipszkarton és kandalló „találkozásából". Nincs szükség túlzott biztosításra, de a létező kockázatot figyelembe kell venni. Fotó: Koppán Viktor

– Nem jelenik meg az ajtókon az A-B-C-D-E tűzveszélyességi osztály jelzése, mert ezeket az épületeket, helyiségeket kockázati besorolásba helyeztük. Az ott tárolt és felhasznált anyagoknak, a végzett tevékenységnek megfelelően határozunk meg egy kockázati szintet. Az a lényeg, hogy a szabályozás sokkal reálisabb, mint amilyen eddig volt. A régi OTSZ-ben a veszélyességi osztályt az alapterület 40 százaléka határozta meg. Amennyiben az alapterület 39 százalékában fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyagot tároltak, s mellette nem volt semmi, akkor a régi szabály szerint az épület a nem tűzveszélyes, E kategóriába került, mintha ott nem létezett volna semmiféle veszély.

– Tehát az OTSZ nem szigorodott, logikusabb lett.

– A való élethez igazítottuk, és ez a fontos. Nincs szükség túlzott biztosításra, de a létező kockázatot figyelembe kell venni.

– Aggódjon a lakosság a többletköltségek miatt?

– Nincs erre ok. Jól látszik ez a szabadtéri, bel- és külterületi égetések szabályozásának esetében is. Belterületen nem, csak külterületen változtattunk az égetés szabályain. Tíz hektárnál ezt be kell jelenteni, és meghatározzuk azokat a feltételeket, amelyeknek eleget kell tenni ahhoz, hogy ha a helyszínen valami baj történik, akkor a tűz ne terjedhessen tovább.

– Miért volt ez fontos?

– Azért, mert megállapítottuk, hogy ha leégett egy erdő, az esetek 80-85 százalékában nem az erdőben keletkezett a tűz, hanem azon kívül, mert valahol valaki leégette a legelőjén a száraz avart. De mivel nem voltak ehhez megfelelőek a szabályok, meggyújtotta és elhagyta a területet, a tűz pedig átterjedt a közeli erdőre. Nem tiltottuk meg az ilyen égetést, meghagytuk ennek a lehetőségét, de szabályoztuk a tevékenységet, hogy megfelelő felügyeletet gyakorolhassunk.

SZERINTEM

Nem lehet azt mondani, hogy túl sokat bírságolna a katasztrófavédelem, hiszen erre irányuló kérdésemre a tűzoltó dandártábornok elmondta: tavaly 40 ezer ellenőrzést végeztek el a tűzvédelem területén, ezekből nem érte el az ezret a bírságok száma. Ebből látszik, hogy nem a büntetés a cél, de kell a visszatartó erő. Ha valaki veszélyezteti a környezetét, mások vagyonát, életét, azért felelnie kell. Nehéz volna ezzel az érvvel vitába szállni. Azt azonban joggal várja el az állampolgár, hogy életét és tevékenységét csak valóságos, reális veszély miatt korlátozzák. Ha jól értem, az új szabályozás éppen ilyen lesz: reméljük a gyakorlatban is.