Drasztikusan csökkent a pálinka bérfőzők forgalma, erősödnek a zugfőzők?

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal korábban közzétett adatai szerint, amíg 2014-ben 5,7 millió liter pálinkát főzettek az év első felében, addig idén júniusig még az egymillió litert sem érte el ez a mennyiség. Az általunk megkérdezett, hivatalos bérfőzést vállaló pálinkafőző mesterek is komoly csökkenésről számoltak be, bár szerintük nem ilyen drasztikus a visszaesés: vidéke válogatja, de nagyjából harminc-negyven százalék közé tehető a csökkenés.

Ennek egyik legfontosabb oka az, hogy az Európai Unió bírósága még tavaly áprilisban kimondta: Nem összeegyeztethető az uniós joggal az, hogy Magyarország lehetővé tette, hogy évente legfeljebb 50 liter gyümölcspárlatot saját felhasználásra jövedékiadó-mentesen lehessen főzni, főzetni. Ennek következtében aztán egy felemás megoldás született: ha kiskertünkben hangyaszorgalommal összeszedett cefrénket hivatalos bérfőzetőhöz visszük, akkor 2010-et követően most ismét jövedéki adót kell fizetnünk, literenként 835 forintot. Ha viszont magánfőzőkké válunk, azaz vásárolunk egy saját pálinkafőző készüléket és azt ezer forintért regisztráljuk, ötven literig továbbra is ingyen főzhetjük a pálinkát. (Az efölötti mennyiséget viszont kötelező megsemmisíteni elvileg.)

A gasztronómiai fesztiválok elengedhetetlen „kelléke" a pálinka, ezeken a helyeken többségében minőségi, szakavatott főzőmester által készített párlatokat kóstolhatunk. A kérdés idén inkább az: mennyire drágulnak a saját fogyasztásra készített pálinkák? Fotó: Archív

– Ezt nevezem én kettős mércének – kommentálta lapunknak ezt a fajta különbségtételt Pataki Attila pálinkafőző mester, aki szerint az előbb ismertetett szabályozás lehet az oka annak, hogy idén januárban, amikor a változás még friss volt, kilencven százalékkal esett vissza a legtöbb hivatalos pálinkafőző forgalma. Merthogy az emberek érthető módon nem akartak egy liter pálinka lefőzéséért nagyjából 1700 forintot kifizetni, amiből 835 forint az adó, a többi meg az áfa és a munkadíj, tüzelő díja. Ehelyett inkább „átvitték a szomszédba", ahol a nemrég vásárolt készülék segítségével valahogyan mégiscsak pálinka lett abból a cefréből, s a mutatvány „feketén" ugyan, de nyilvánvalóan megállt literenként egy ezres alatt.

Hogy a pálinka milyen lett, azt inkább ne firtassuk, Pataki szerint ma már csak egyetlen dolog szól mellettük, az, hogy a nagy főzdékben nagyon jó minőségű oszlopos lepárlókészülékek vannak, amelyekkel elképesztő illatokat és aromákat lehet kihozni a párlatokból. Ezért van az, hogy aki minőséget szeretne, a már említett 1700 forint körüli összeget mégis hajlandó kifizetni azért, hogy gyümölcséből egy valóban hozzáértő főzőmester varázsoljon hétnyelven szóló párlatot.

Persze, a pálinkafőzés igazi szezonja még csak most kezdődik, így a cikk elején említett harminc-negyven százalékos forgalomcsökkenésnél lehet, hogy a vége sokkal pozitívabb lesz. Gyümölcs idén – leszámítva a korai cseresznyét, illetve a szilvát – aránylag sok van, s még csak most jönnek a jóféle törkölyök.

SZERINTEM

„Ha a tárgyévben főzött párlat mennyisége meghaladja az 50 litert, akkor a magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni a vámhatóságnak és a vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről" – áll az adóhatóság tájékoztatójában. Én meg már hallom is Bandi bácsit, akinek bejelentenivalója van: – Jó napot kévánok, itten van száz liternyi felesleges pájinka, meg kőne semmisíteni, no. Ha gondojják, gyűjjenek át mindannyian hónap este, oszt együtt megsemmisítjük. Egy kis kóbászt azért hozhatnának, hogy a semmisítés jobban menjen!