Hol rontottuk el? - A magyarok 65 százaléka csak anyanyelvén beszél

Többször is szemtanúja voltam itthon annak, hogy külföldi turisták próbáltak segítséget kérni a járókelőktől, de a helyiek inkább zavarukban elhessegették őket vagy nem tudtak pontos útbaigazítást adni a nyelvtudás hiánya miatt.

Az Európai Unióban készült is felmérés erről, hogyan állnak a tagországok az idegennyelvek ismeretével. A kutatás kimutatta, hogy a magyarok 65 százaléka csak az anyanyelvén tud megszólalni, míg Svédországban csupán a lakosság 9 százalékára igaz ez.Jakab Karolina angol tanár szerint a verbális készségekkel van az egyik fő gond:

– Gyakran azt érzem, hogy sok gyerek még „magyarul sem tud”. Nem rendelkeznek a megfelelő kommunikációs készségekkel, nincsenek saját gondolataik. Például egyszer mondtam egy diákomnak, hogy beszéljen Székesfehérvárról. Erre ő ezt válaszolta: Hát mit beszéljek? Még magyarul sem tudok róla mondani semmit.

A tanárnő úgy látja ezért fontos a gyerekekkel sokat beszélgetni, mert a szülők így tudják fejleszteni csemetéik verbális készségeit. Ha ez elmarad, akkor később gondjuk lehet a gyerekeknek a kommunikációval és a nyelvtanulással.

Több nyelviskolánál is elérhető a diplomamentő program, amelyre már csak idén lehet jelentkezni (Fotó: FMH-Archív)

A másik problémaforrás az anyanyelvünk:

– Szerintem az egyik jelentős oka, hogy itthon sokan nem beszélnek egynél több nyelvet, az az, hogy a magyar nagyon távol áll a nyugati nyelvektől, teljesen más a szerkezete. Nyilván egy német embernek könnyű megtanulnia az angolt, mert a két nyelvben sok a hasonlóság – magyarázta az angol tanár.

Jakab Karolina gyakran tapasztalja, hogy a tanulók tudják a szabályokat, de beszélni már nem mernek, mert félnek, hogy rosszul mondanak valamit vagy csak nincs elég önbizalmuk, viszont a némaság nem a helyes megoldás a tanár szerint:

– Sokkal jobb ha megszólalnak az emberek még akkor is, ha helytelenül mondják.A tanárnő kihangsúlyozta, hogy a nyelvvizsgát nem szabad halogatni, mert ahogy öregszünk, egyre nehezebben tudunk tanulni.

Sörös-Gősy Nikolett gyakran tanulja otthon a hivatalos világnyelvet, Orbán Viktória pedig most készül szakmai angol nyelvvizsgájára
(Fotó: Molnár Artúr)

Selmeczi Adrienn az Eötvös Lóránt Tudományegyetem anglisztika mesterszakának hallgatója szerint sokaknak azért óriási küzdelem a nyelvtanulás és a nyelvvizsga megszerzése, mert a könyvek nagy része száraz nyelvtan. A diákoknak pedig motivációra van szükségük, magnóhallgatásra, jóval több beszédre és szókincsük bővítésére.

A felsőoktatási képzésben is több olyan tanuló van, akiknek nem sikerült időben megszerezni nyelvvizsgájukat, ezért nem kaphatták meg diplomájukat. Őket segíti a diplomamentő program.

Szabó Krisztina, az egyik fehérvári nyelviskola vezetője kérdésünkre elmesélte, hogyan próbálják meg támogatni a diplomamentő program érintettjeit:

– Egy jól meghatározott tematikánk van. Folyamatosan zajlanak a próbavizsgák, mindig felmérjük a tanulók tudását, így a nyelvvizsgán nem éri őket nagyobb meglepetés.

Kovács Ildikó, aki ezzel a programmal szerezte meg nyelvvizsgáját, elmesélte miért is rekedt meg a diplomája, s hogyan fejlesztette tudását:

– Az érettségi előtt próbálkoztam kétszer a nyelvvizsgával, de sajnos nem sikerült. Évekig meg sem próbáltam, nem foglalkoztam az angollal. Aztán a tanulmányaim miatt szükségem volt rá, sikerült is a vizsgám. Nagyon sokat segített az, hogy sorozatokat és filmeket néztem angol felirattal, illetve a párom is segített, akinek meg van az angol felsőfokúja.

A diplomamentő program utolsó képzéseire november 15-ig lehet jelentkezni.