Kiderült, mi lesz a bicskei gyermekotthonban élő gyerekek sorsa

A bicskei gyermekotthon, illetve a benne élő gyerekek élete a jövőben gyökeresen megváltozik. A jelenlegi és a közeljövőben várható változásokról Bátori Zsolt, a Kossuth Zsuzsa Gyermekotthont is fenntartó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatója nyilatkozott a feol.hu-nak.

A jelenleg is zajló belső változások levezénylése az újonnan kinevezett megbízott igazgatóra vár. A büntetőügy miatt nem rég felfüggesztett igazgató helyére megbízott vezetőként érkező Nagy Kálmán, a Bokréta lakásotthonok igazgatójának fő feladata, hogy a gyermekzaklatási üggyel kapcsolatos traumák után segítse a gyerekeknek feldolgozni a történteket, illetve hogy az otthon dolgozóit a megújuló szakmai protokollban segítse - árulta el Bátori Zsolt főigazgató.

Bátori Zsolt főigazgató

A bicskei gyermekotthont érintő távolabbi tervekkel kapcsolatos háttérmunkálatok már szintén megkezdődtek: két Európai Uniós projekt részeként, 4.2 milliárd forintos uniós forrásnak köszönhetően lakásotthonokba költöztetik a nagyobb gyermekotthonokban élő gyerekeket. Így például a bicskei mellett Mátészalka, Miskolc, Kőszeg és Somogyvár hasonló volumenű otthonaira is ugyanez a jövő vár.

- A bicskeihez hasonló nagy gyermekotthonok korszerűtlenek, a kastély például nagy, speciális tereivel csak tömegintézmény működtetésére alkalmas – szögezi le Bátori Zsolt s hozzáteszi: – A jogszabályi előírásoknak, azaz a gyermekvédelmi törvényben előírt 40-48 férőhelyes kialakításnak sem felel meg. A Batthyány Lajos gróf által 1750-es években épített kastély és az azt körülölelő hatalmas, néhány éve 237 millió forintból megújult angolparkja jelenleg állami tulajdon. A gyermekotthon ingyen használhatja az ingatlant. A kastély, a park és a kiegészítő épületek felett a tulajdonosi jogokat az MNV Zrt. gyakorolja, a vagyonkezelő pedig a hamarosan megszűnő Forster központ. A főigazgató tudomása szerint nem kívánja eladni senki az ingatlant, de hasznosítani kell azt a későbbiekben, ha a gyerekek már lakásotthonokba költöztek.

Életkép egy korábbi találkozóról - sok száz gyerek került ki felnőttként az intézményből (fotó: Koppán Viktor)

A bicskei otthonban élő gyerekek elhelyezése érdekében két, 12 férőhelyes lakásotthonra adtak be első körben pályázatot, melynek elbírálására várnak. A tervek szerint az angolparkot is magába foglaló telken építenék fel ezt a két otthont. Bátori Zsolt kérdésünkre hangsúlyozta: olyan részre tervezték az otthonokat, amellyel a megújult park nem sérülne. Ám a 24 férőhelyes kialakítás önmagában még nem oldaná meg az évek óta 100 százalékos kihasználtsággal működő, most épp 90 gyermeknek otthont adó intézmény kiváltását. Ezzel kapcsolatosan a főigazgató elárulta: a további 70 férőhelyre tavasszal várhatóan újra megnyílik a pályázati forrás, amelyre szintén benyújtják kérelmeiket. Ebben az etapban szeretnének még további lakásotthonokra, valamint a különleges szükségletű gyermekek számára nyolc férőhelyes otthonokra pályázni.

Az első két lakásotthon kapcsán építési engedélyes tervvel rendelkeznek, s ha nyernek a pályázaton, akkor a kivitelezés jövő év végére be is fejeződhet. Akkor a gyerekek egy része át is tud költözni az új épületekbe. A főigazgató hozzátette: arra törekszenek, hogy a többi tervezett lakásotthon is Bicskén kaphasson helyet, hiszen az itt élő gyerekek és a szakmai gárda is a városi társadalom szerves részét képezik.

A bicskei gyermekotthonban jellemzően 14 év feletti, fővárosi illetőségű, különleges és speciális gondozást igénylő, vagyis nagyon nehéz sorsú gyermekek élnek. A túlzsúfolt, nagy tömeget befogadó intézményekben a hasonló gyerekek gondozása lényegesen nagyobb kihívás, mint kisebb csoportokban történő elhelyezésük esetén. Ezt felismerve a lakásotthonok kialakítása az országban már 1997-ben megkezdődött. Sok megyében a családiasabb légkör miatt eleve a lakásotthoni elhelyezést preferálják a szakemberek, ahol a kis közösség és az egyének is önálló lakásotthoni alszámla segítségével maguk gazdálkodhatnak, egy 5-6 fős szakmai létszám mellett. Erre egy bicskei otthonhoz hasonló 90 fős intézményben nincs mód. A főigazgató szerint a tapasztalat ráadásul az, hogy a lakásotthonokban élő gyerekek jobban megbecsülik a környezetüket, s pozitív hatással van a későbbi teveikre is.