Imaházat bővít és épít a székesfehérvári baptista közösség

Március elején hálaadó istentiszteleten találkoztak a meghívott vendégekkel a Székesfehérvári Baptista Gyülekezet tagjai abból az alkalomból, hogy hamarosan megkezdődik az imaház bővítése.

Az eseményen a város polgármestere, Cser-Palkovics András hangsúlyozta:
a több mint ezeréves Fehérvár a templomok, gyülekezetek városa is, és nem maradhatott volna fenn több mint ezer évig, ha ezek a közösségi terek nem lettek volna meg az adott korban azoknak az embereknek, akik szerették volna megvallani hitüket. A városvezető hangsúlyozta, Fehérvár jövője elképzelhetetlen a közösségek bővülése nélkül, így amikor a baptista gyülekezet az önkormányzat segítségét kérte, a város természetesen megadta azt.

Hosszú volt az út, amely idáig vezetett.

A legfrissebb látványterv.

Bretz Emil baptista lelkipásztor 1930-ban Budapestről utazott Székesfehérvárra azért, hogy hirdesse az evangélium üzenetét. Eredetileg Svájcban végezte a teológiát, és hite szerint Isten ruházta rá ezt a feladatot, a dunántúli városok meglátogatását. Érkezése színpadra, filmbe illő jelenet: egy omnibuszból alakított ki lovas kocsit, olyat, amiből később könyveket is tudott árulni.

Az első felnőtt keresztelő 1931-ben történt meg a koronázó városban, a székesfehérvári baptista gyülekezet azóta is ezt a dátumot tekinti a születésnapjának. A pásztor előbb a Jókai utcában bérelt egy kis lakást, majd később,
a gyülekezet gyarapodásával átköltözött a József utcába.

Aztán az idő haladt, a történelem kereke fordult, azt
a helyet is kinőtték, nagyobb teremre lett volna szükségük. A baptista közösség tagjai
az 1956-os események zűrzavarát használták ki ahhoz, hogy két helyiséget egymásra nyitottak, ugyanis erre korábban nem kaptak engedélyt.

Múltak az évtizedek, s a város (párt)vezetése a hetvenes évek második felében úgy döntött, az épülő Skála áruháznak parkolóra van szüksége, így a területen lévő házakat lebontották. A baptista gyülekezet számára egy másik, szerintük megfelelő ingatlant ajánlottak fel, erre a célra a Széchenyi utca 26-os szám alatti lerobbant polgári házat szemelték ki. A kommunista irányítás nem nagylelkűségből adott erre lehetőséget: abban az időben már kifulladóban volt az ötéves tervekre felfűzött gazdaság, nagy szükség volt nyugati, amerikai hitelre. A kádári pártvezetés úgy vélte, néhány imaház építésével kiválóan demonstrálható a szocialista vallásszabadság.

Persze azért csak módjával mindent: az volt a kikötés, hogy az imaháznak nem lehetett templomjellege, lehetőleg nézzen ki úgy, mint egy családi ház vagy SZOT-üdülő, a homlokzat pedig nem illeszkedhetett az utca frontjához, sőt, az épület elé fákat kellett ültetni. (Ez a politikai intézkedés egyébként az utcakép szempontjából olyan rút foghíjat hozott létre, amit csak a közeljövőben lehet megszüntetni.)

A hálaadó istentiszteleten egy időkapszulát is előkészítettek, amelyet majd az építkezés végén zárnak le és helyeznek el. A képen Révész Lajos és Kovács Dániel társ lelkipásztor

Az építkezés 79 gyülekezeti tag várakozó örömére 1980-ban kezdődött el, majd egy év múlva, június 6-án átadták az imaházat. Tíz évig, 1990-ig Hányik János szolgált a székesfehérvári gyülekezet élén, majd nyugdíjazása után őt az amerikai tanulmányaiból hazatérő Mészáros Kálmán váltotta fel, aki később - tizenkét évig - a Magyarországi Baptista Egyház elnökeként is tevékenykedett.

A rendszerváltás ideje a baptista egyház számára is a nyitás időszaka lett, a gyülekezet abban az időben a kétszeresére növekedett.

A jelenlegi lelkipásztor, Révész Lajos 2006 augusztusában érkezett Székesfehérvárra, hogy 170 lelket terelgessen az evangélium útján:
a közösség fele régi baptista család tagja, a másik része újabb bemerítkező volt.

A küldetés tehát folytatódott. Ám már akkor körvonalazódott a feladat, ami egy új imaház építését jelentette, hiszen helyszűke miatt vasárnaponként két istentiszteletet tartottak egymás után,
a gyülekezeti tagok pedig kezdték méltatlannak, kényelmetlennek érezni ezt.

A többször beadott bővítési kérelmet végül 2015-ben kedvezően bírálta el a város tervtanácsa.

Az imaház szomszédja
a Reménység Háza: a két ingatlan között húzódott a városrendezési határ, azaz
a Reménység Háza a belvárosi, a gyülekezeti ház pedig a családi házas övezet részét képezte. Az általában 20-25 évenként felülbírált övezeti határokat 2015-ben módosították, így a két telek összevonhatóvá vált, így a szomszédos ingatlan megvásárlásának - az önkormányzat kedvező döntésének köszönhetően - nem maradt akadálya. Az építési terveket - Lantay Attila városi főépítésszel egyeztetve - Pozsgai Angéla építész, gyülekezeti tag készítette el. A beruházásról szóló elképzelést Cser-Palkovics András polgármester mellett a közgyűlés és a bizottságok is támogatták, a szavazás eredménye erről egyhangú volt.

A következő feladat a kivitelezési tervek engedélyeztetése lesz, és már tárgyalnak
a vállalkozókkal.

A bővítést három ütemben végzik: először a fogadó rész készül el a homlokzattal, a második ütemben épül meg a szomszédos ingatlan udvarán a 400 ülőhelyes imaterem.

A harmadik ütemben mélygarázs készül. A beruházás összköltsége mintegy 200 millió forint, amelynek nagyjából negyedrészét a baptista közösség állja, de a három-négy évvel későbbi megvalósuláshoz a város további segítségére, külföldi gyülekezetek támogatására és pályázati forrásokra is számítanak.

A közeljövőben bővülhet a Széchenyi úti baptista imaház.

Fent: A legfrissebb látványterv.

Alsó kép: A hálaadó istentiszteleten egy időkapszulát is előkészítettek, amelyet majd az építkezés végén zárnak le és helyeznek el. A képen Révész Lajos és Kovács Dániel társ lelkipásztor