2017.07.21. 14:29
A rettegett nyári kór - tények és tévhitek a szalmonelláról
A nyár egyik legrettegettebb betegsége a szalmonella, amelynek tömeges fertőzése az idei szünidőt eddig még elkerülte. Jó hír, hogy az elmúlt évek legkevesebb betegszámát tavaly regisztrálta a Népegészségügyi Főosztály, így talán egyre ritkábban kell rá számítani. A szalmonella kapcsán mégis még mindig számos tévhit él a köztudatban.
Láz, rossz közérzet, hányinger, hányás, hasmenés, hasi fájdalom – aki a nyári időszakban találkozik ezekkel a tünetekkel, kezdhet gyanakodni: megeshet, hogy szalmonellával fertőzött ételt fogyasztott valahol, valamikor. E betegség lappangási ideje ugyanis 1-3 nap is lehet, így hát nem mindig könnyű felidézni, hol, milyen étel okozhatta a betegséget. Van, akit a kórházi ágyig űz a kór, más megússza lázmentes, tünetszegény megbetegedéssel.
A szalmonella baktérium okozta megbetegedések bejelentésre kötelezett fertőző betegségek. Fejér megyében – árulta el megkeresésünkre Krisztián Erika, a Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának járványügyi osztályvezetője – az utóbbi 5 év adatait tekintve 291 és 477 között volt az évente bejelentett esetek száma.
A legalacsonyabb 291-es esetszámot a tavalyi évben regisztrálták a Fejér megyei szakemberek.
A hírekbe általában azok a fertőzések kerülnek be, amelyek járványos formában jelentkeznek, azaz egyszerre többen is elkapják a szalmonellát. Fejér megyében, az utóbbi 5 év tapasztalata alapján elmondható, hogy évente átlag 5-15 szalmonella okozta járványt jelentettek be. Tavaly egészen pontosan kilencet – tudtuk meg a járványügyi szakembertől.
Pedig a legtöbb fertőzést nem táborokban, iskolai menzákon regisztrálják, derül ki a Népegészségügyi Főosztály adataiból, valamint Sziebert Gergelynek, a Fejér Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc- biztonsági és Földhivatali Főosztály vezetőjének tapasztalataiból is: a járványok legtöbbje családokban jelentkezik, azaz otthon elkészített ételekből származik.
A nyárnak talán éppen ezért az egyik legrettegettebb kórokozója a szalmonella baktérium, és bár sokat beszélnek róla, mégis kevesen rendelkeznek pontos információkkal arról, mit tehetünk a megelőzése érdekében. A félreértések tisztázásáért kerestük fel Sziebert Gergelyt, aki megyei főállatorvos is egyben, s elárulta: e baktériumok általában szennyezett étellel, ritkábban piszkos kézzel, esetleg nem tiszta ivóvízzel kerülhetnek be a szervezetbe.
– A kórokozó sokszor beteg, vagy tünetmentes hordozó, ételkészítésben részt vevő személy székletével kerül az élelmiszerbe – hangsúlyozta a főosztályvezető, utalva ezzel a nem, vagy nem kellő alapossággal végzett kézmosásra is. – Bejuthat az emberi szervezetbe nyers, vagy épp nem kellően hőkezelt hússal, fertőzött tojással, vagy tojással készült étellel is, de gyakorlatilag bármilyen ételre rákerülhet külső szennyezés formájában.
A szalmonella előszeretettel dúsul fel langyos ételekben, azaz 8 és 45 Celsius fok közötti hőmérsékleten. A szakember ezért kiemelte: az alacsony hőn tartás a közhiedelemmel ellentétben nem pusztítja el, de lelassítja a baktériumok szaporodását.
– Ami biztosan elpusztítja ezt a kórokozót, az a magas, 75 Celsius fok feletti hőmérséklet, tehát egy jól átforralt étel fogyasztása esetén biztosan nem találkozunk vele – derült ki. Az élelmiszerbiztonsági szakember hozzátette: a megmaradt ételt minél előbb le kell hűteni, majd a hűtőből való kivétel után újra át kell forralni, nem elég csak meglangyosítani.
