Teendők és tudnivalók a jelzálogjog bejegyzéséről

A zálogjog garantálja, hogy a hitelező az általa nyújtott szolgáltatást (például kölcsönt) visszakapja, illetve a szolgáltatásáért később járó ellenszolgáltatást megkapja. Abban az esetben, ha ez mégsem történik meg, a zálogjogosult kielégítése a zálogtárgyból történik. A zálog egyik típusa a jelzálog. Jelzálogjog esetén a jogosult nem birtokolhatja a zálogtárgyat, az a zálogkötelezett birtokában marad úgy, hogy valamilyen „jelet” kap a zálogjog fennállásának bizonyítására (pl. ingatlan esetében a tulajdoni lapon jelzik, gépjármű

esetében a forgalmi engedélyen szerepel a jog bejegyzése).

Ingatlan esetében a zálogjogot csak egész ingatlanra, illetőleg a zálogkötelezett tulajdoni hányadára lehet alapítani.

A jelzálogjog ún. járulékos jog, mivel terjedelme általában ahhoz a kötelezettséghez igazodik, aminek a teljesítését biztosítja, és ha a követelés átszáll másra, úgy a jelzálogjog is átszáll az új jogosultra. Amennyiben a törvény ettől eltérően nem rendelkezik, a jelzálogjogot csak a követeléssel együtt lehet átruházni. A jelzálogjoghoz gyakran elidegenítési és terhelési tilalom is kapcsolódik. Ezért, ha a fedezetet képező ingatlant később újra meg akarják terhelni vagy el szeretnék adni, akkor ahhoz a zálogjogosult hozzájárulása szükséges. A követelés engedményezése is előfordulhat, és ebben az esetben az azt biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok, valamint a kamatkövetelés is átszáll, de fontos hangsúlyozni, hogy csak a jelzálogjog jogosultja változik, ezért a kötelezettnek ehhez nem is kell hozzájárulnia, mivel a pozíciója a korábbinál nem lehet terhesebb.

Bejegyzés az ingatlan-nyilvántartásba

A jelzálogjog bejegyzés ingatlan-nyilvántartási eljárását az ügyfél formanyomtatványon benyújtott kérelemmel köteles megindítani A kérelemhez két eredeti és egy másolati példányban kell csatolni a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot. Ez lehet közokirat, ügyvéd vagy a kamarai jogtanácsos által képviselt szervezet jogtanácsosa által készített és ellenjegyzett magánokirat, továbbá olyan magánokirat, amelyet a nyilatkozattevő hitelintézet a nevének feltüntetésével szabályszerűen és nyilvánvalóan azonosítható módon írt alá. A bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak tartalmaznia kell az ügyfél személyazonosító adatait, az ingatlan településnév, helyrajzi szám szerinti megjelölését, a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot, a jog vagy tény pontos megjelölését, a jogváltozás jogcímét, az érdekeltek megállapodását, a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő – feltétlen és visszavonhatatlan – nyilatkozatát (azaz a bejegyzési engedélyt) és a szerződő felek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát.

A földhivatal az ingatlan-nyilvántartási kérelem (beadvány) iktatószámát a benyújtás napján a tulajdoni lapra rávezeti, ezzel széljegy kerül a tulajdoni lapra. A tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a jelzálogjog iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja, jelzi az ügyintézés sorrendjét, azaz az ügy rangsorát is.

Ha a jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik, a jelzálogjog bejegyzés tartalmazza a jelzálogjog jogosultját, a zálogjoggal biztosított követelést, az alapul szolgáló egy vagy több jogviszonyra utalással és az összeg meghatározásával vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra történő utalással. Ha a felek meghatározták azt az összeget, amelynek erejéig a zálogjogosult kielégítést kereshet a zálogtárgyból, a bejegyzésben ezt az összeget fel kell tüntetni.

A bejegyzés törlése a nyilvántartásból

Jelzálogjog megszüntetésének közokirat, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Jelzálogjog törlése olyan magánokirat alapján is teljesíthető, melyet a nyilatkozattevő hitelintézet – nevének feltüntetésével – szabályszerűen és nyilvánvalóan azonosítható módon írt alá. A jelzálogjog törlés ingatlan-nyilvántartási eljárásának megindításához a jelzálogjog bejegyzéshez hasonlóan kötelező a formanyomtatvány-kérelem. Az ügyintézés könnyítése érdekében módosult a jogszabály: ha valaki vesz egy jelzálogjoggal terhelt ingatlant, akkor a jelzálogjog nem akadálya a tulajdonszerzésnek, hiszen a jelzálogjog törlése – tekintet nélkül az iratok beérkezési sorrendjére – intézhető.

A bejegyzés és a törlés ügyintézési határideje

A jelzálogjog és a hozzá kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésére, módosítására vagy törlésére irányuló kérelem tárgyában az ingatlanügyi hatóság nyolc napon belül dönt, amennyiben hiánypótlási eljárásra nincs szükség. Ezért figyelni kell arra, hogy a jogszabálynak megfelelő okiratok kerüljenek benyújtásra, ugyanis ellenkező esetben az ügyintézési határidő 60 napot is elérheti. Az ügyfél soron kívüli ügyintézést kérhet, amelynek folytán a határidő a felére csökken. Ennek díja az alapeljárás díján felül 10 000.-Ft.

A bejegyzés és a törlés díja

Főszabály szerint az ingatlan-nyilvántartásba történő jelzálogjog bejegyzésnek és a bejegyzés módosításának igazgatási szolgáltatási díja 12 600.- Ft a jelzálogjog törléséért 6.600.- Ft-ot kell fizetni. Egyes esetekben, például a CSOK fedezetéül szolgáló jelzálogjog-bejegyzés esetén az eljárás díjmentes. A díjat a kérelemmel egyidejűleg a földhivatalnál készpénzben, bankkártyával, illetve csekken, vagy banki átutalással lehet befizetni. Utóbbi két esetben a befizetés megtörténtét a megfelelő bizonylat benyújtásával igazolni kell! A csekk, illetve a banki átutalás „közlemény” rovatában fel kell tüntetni az ingatlan települését és helyrajzi számát a befizetés beazonosítása érdekében! Ha az ügyfél az eljárás díját felhívás ellenére sem fizeti meg, a földhivatal az ingatlan-nyilvántartási eljárást megszünteti. A gyors és hatékony ügyintézés terén az ügyfelek eddig is számíthattak és a jövőben is számíthatnak a földhivatalok együttműködésére.