A pápa közel-keleti látogatásra készül

Jeruzsálemben ellátogat egyebek között a siratófalhoz és a Jad Vasem holokauszt-emlékhelyre is. Ciszjordániában elmegy a Betlehem melletti palesztin menekülttáborba is. 
Ez lesz a 82 éves Joseph Ratzinger legsűrűbb programú, legmegerőltetőbb útja egyházfőként tett eddigi 12 külföldi utazása közül. Huszonöt beszédet mond, négy misét mutat be, és számos más programot bonyolít le a tervek szerint.
A Vatikán igyekezett távol tartani a politikát a pápa szentföldi látogatásától. Maga az egyházfő azt jelölte meg útjának fő céljaként, hogy "kérni akarja az urat, részesítse a Közel-Keletet az egység és a béke értékes adományában", és "imádkozni akar a Szentföldön az egész emberiségért". "Nem politikai, hanem vallási szemüvegen keresztül kell nézni a pápa szentföldi látogatását" - hangsúlyozta a napokban Antonio Franco érsek, apostoli nuncius. "Az utazás egyik célja a térség keresztény kisebbségének bátorítása" - mondta Tarcisio Bertone bíboros, vatikáni államtitkár (kormányfő).
A térségben sokan képtelenségnek tartják, hogy politikamentes legyen XVI. Benedek látogatása. Fuád Tual, Jeruzsálem latin pátriárkája szerint a térség annyira átitatódott politikával, hogy bármit tesz vagy mond az egyházfő, mindennek lesz politikai visszhangja és következménye. Victor Batarsze betlehemi keresztény  polgármester, a magát marxistának valló Népi Front Palesztina Felszabadításáért szervezet tagja például már előre úgy ítéli meg a pápa palesztin menekülttáborban teendő látogatását, hogy az "politikai nyilatkozattal" ér fel, annak kinyilvánításával, hogy a szentatya az elnyomottak pártján áll.
A Jad Vasemben személyesen is tapasztalhatja az egyházfő, hogy egyik elődje, XII. Pius (1938-58) úgy szerepel ott, mint aki "sem írásban, sem szóban nem tiltakozott a nácik uralma idején zsidók millióinak meggyilkolása ellen", és "két esettől eltekintve semleges álláspontra helyezkedett". XVI. Benedek hevesen vitatja ezt a beállítást.  
Minden bizonnyal befolyásolja majd a pápai vizit hangulatát az a körülmény is, hogy tíz év alatt sem sikerült lezárni a nehéz tárgyalásokat a Vatikán és Izrael között a katolikus egyház szentföldi javainak jogi státusáról. Aligha merült még feledésbe Izraelben, hogy XVI. Benedek feloldotta az év elején a Szent X. Pius Testvériség négy tradicionalista püspökének kiközösítését, köztük a holokauszttagadó brit Richard Williamsonét, újabb feszültséget idézve elő a Vatikán és a zsidók viszonyában.  
A katolikus egyházfőnek számolnia kell azzal is, hogy a 2006-os regensburgi beszéde miatt még mindig dühös muzulmánok esetleg tiltakozó akciókat rendeznek ellene. A katolikus egyházfő egy XIV. századi bizánci császárt idézett a regensburgi egyetemen mondott 2006-os beszédében. A bizánci uralkodó azt mondja az idézett részletben perzsa beszélgetőpartnerének, hogy Mohamed próféta "csak rosszat és embertelent" hozott az emberiségnek, amikor meghagyta követőinek, hogy karddal terjesszék az iszlám hitet. A muzulmánok vallásuk megsértéseként fogták fel, hogy a pápa elővette ezt az idézetet, és heves tiltakozó akciókat rendeztek miatta a világ számos országában.  
Az izraeli hatóságok a biztonsági erők mintegy nyolcvanezer tagját helyezik készenlétbe a pápa biztonságának szavatolása érdekében.

MTI