Lejárt a moratórium, épülnek az izraeli lakások

A mozgalom szerint ez az építkezési ütem négyszer olyan intenzív, mint a telepbővítések befagyasztása előtti időben volt. "Normál körülmények között" a ciszjordániai zsidó telepeken nyolchavonta építenek meg 1130 lakást - állította a szervezet még augusztusban.
Hagit Ofran, a szervezet képviselője elmondta, hogy a zsidó telepeken 13 ezer lakás megépítésére adták ki a szükséges engedélyeket, s ezek közül kétezer lakásra azonnali igény van.
Hozzátette, hogy Kelet-Jeruzsálemben ezzel szemben "valamelyest lelassult" az építkezési ütem Joe Biden amerikai alelnök márciusi látogatása óta, amikor kisebb diplomáciai vihart kavart, hogy éppen a vizit alatt jelentették be 1600 új lakás építésének tervét. Izrael egészen október közepéig nem jelentett be újabb építkezési terveket, 15-én azonban 238 új lakásra írt ki pályázatot Kelet-Jeruzsálemben.
Mahmúd Abbász palesztin elnök szóvivője, Nabil Abu Rudejna csütörtökön felszólította az Egyesült Államokat, a nemzetközi közösséget és az arab világot, hogy válaszoljanak "az izraeliek egyértelmű kihívására". 
A telepespolitika miatt akadtak meg a szeptember 2-án felújított közvetlen béketárgyalások az izraeli és a palesztin delegáció között. A palesztinok ugyanis addig nem hajlandók tárgyalóasztalhoz ülni, amíg az izraeli kormány meg nem hosszabbítja a szeptember 26-án lejárt, tíz hónapos telepbővítési tilalmat Ciszjordániában. Októberi ülésén az Arab Liga is egyetértett a palesztinok álláspontjával, és egy hónapos haladékot adott Washingtonnak, hogy megoldja a felek közti nézeteltérést.
A palesztinok az 1967 előtti határokon belül képzelik el államukat, így különösen érzékenyen érinti őket, hogy Izrael bővíti a kolóniákat a megszállt területeken. Abbász több alternatívát vázolt fel a palesztin állam létrehozására: szerinte kérhetnék az állam elismerését Washingtontól, az ENSZ Biztonsági Tanácsától, vagy fordulhatnának a világszervezet közgyűléséhez is, hogy vegye nemzetközi fennhatóság alá a hatnapos háborúban megszállt területeket.