XVI. Benedek pápa boldoggá avatja II. János Pált

A ceremóniát, amelyre több százezer zarándokot várnak, május 1-jén maga a pápa fogja elvégezni Rómában.
A boldoggá avatás a szentté avatás előtti utolsó állomás. Ahhoz, hogy valakit szentté nyilvánítsanak, két, a személyéhez köthető csoda kell.
Miután a II. János Pál temetésén részt vevők skandálva azonnal szentté avatást kértek, XVI. Benedek néhány héttel elődje halála után megindította a szentté avatási eljárást, amely az egyház szokásai szerint általában az érintett halála után öt évvel szokott elkezdődni. Elrendelte ugyanakkor, hogy a vizsgálat legyen nagyon alapos, nehogy bármilyen kétség maradjon II. János Pál érdemei felől.
A boldoggá avatást lehetővé tévő csodát a pápa azután ismerte el, hogy a Vatikán által összeállított, orvosokból, teológusokból, bíborosokból és püspökökből álló bizottság csodának minősítette Marie-Simon-Pierre francia apáca felépülését a Parkinson-kórból. Az apáca társnőivel az ugyancsak Parkinson-kórban szenvedő II. János Pálhoz fohászkodott, s két hónappal a pápa halála után egy reggel arra ébredt, hogy visszanyerte mozgásképességét, megfogalmazása szerint mintha újjá született volna.
Bár korábban kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy Marie-Simon-Pierre nővér betegségének diagnózisa helyes volt, a Vatikán szentté avatási kongregációja pénteki nyilatkozatában az áll, hogy a Szentszék által kijelölt orvosok "alaposan tanulmányozták az ügyet és arra a megállapításra jutottak, hogy a gyógyulásra nincs tudományos magyarázat".