Merénylet Oslóban: Breivik tagadja bűnösségét

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom levelet kapott közvetlenül a támadások előtt a merénylőtől

Több tucat európai radikális szervezet között a magyarországi Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomnak is levelet küldött Anders Behring Breivik, közvetlenül azelőtt, hogy a norvég fővárosban robbantott a kormányzati negyedben, majd tömegmészárlásba kezdett egy ifjúsági táborban - hangzott el a TV2 Aktív című műsorában hétfő este.

A műsorban Toroczkai László, a mozgalom elnöke mutatta be a levelet, melyet a norvég merénylő saját email címéről küldött nekik. Mint mondta az emailt, már csak a támadás után olvasta el, de az alapján nem lehetett volna előre tudni, hogy pontosan mire készül a férfi.

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetője hangsúlyozta: vannak dolgok, amelyekben egyezik mozgalmuk és Anders Behring Breivik ideológiája, de a norvég tömeggyilkos tettétől elhatárolódnak, és messzemenően elítélik azt.

Toroczkai László úgy tudja, ők az egyetlen magyar szervezet, akinek a norvég férfi elküldte levelét. Azt is kiemelte továbbá, hogy bár rengeteg radikális szervezetet ismer Európában, nem emlékszik rá, hogy személyesen találkozott volna a férfivel.

Az emailben Breivik úgy fogalmazott, hogy az "egy felhívás az európai hazafiakhoz" - mondta Toroczkai László. A levélben a norvég férfi röviden összefoglalta nézeteit és felhívta a figyelmet 1500 oldalas tanulmányára, melyet az interneten "2083" címmel tett közzé. Ebben a férfi Európa megtisztításáról ír, illetve arról hogyan tervezte meg a merényletet és a mészárlást - hangzott el az Aktív riportjában.

Toroczkai László ugyan még nem tudta elolvasni az 1500 oldalas dokumentumot, de a férfi elméletét zavarosnak nevezte. A férfi első számú ellenségként az iszlámot jelölte meg, de nem egyértelmű, hogy valóban csak azzal lett volna problémája - tette hozzá Toroczkai László.

A 32 éves Anders Behring Breivik hétfőn beismerte, hogy a múlt héten pénteken ő robbantott Oslo belvárosában, a kormányzati negyedben, majd rendezett vérfürdőt két órával később Utoya szigetén, a kormányzó párt ifjúsági szervezetének táborában. Tagadta viszont büntetőjogi értelemben vett bűnösségét, s azt állította, hogy célja nem "a lehető legtöbb ember megölése" volt, hanem az, hogy "erős jelzést" adjon, megvédje hazáját és Európát az iszlámtól és a marxizmustól.

 A rendőrség hétfőn 93-ról 76-ra csökkentette a kettős merénylet halálos áldozatainak összesített számát az Utoya szigeti információgyűjtés nehézségeire hivatkozva.

Breivik az elmúlt években többször járt Magyarországon, számos helyen említi Magyarországot az internetre a merényletek előtt feltöltött "manifesztumában". Ebben hivatkozik a magyar történelemre, Lukács Györgyöt és Kertész Imrét idézi, és egy Norvégiába bevándorolt magyar házaspár gyerekét nevezi legjobb barátjának. A kelet-európai szélsőjobboldali és nacionalista pártok címszó alatt Magyarországról három szervezetet sorol föl: a Magyar Igazság és Élet Pártját, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat és a Jobbikot. Megállapítja, hogy a bevándorlás elutasítása és az iszlámellenesség nem központi probléma a kelet-európai nacionalista pártok számára, mert "nagyon korlátozott" az ezekbe az országokba irányuló bevándorlás. Ezek a pártok inkább az EU-ellenességre, az antiszemitizmusra vagy más etnikai csoportok, főleg a cigányok elutasítására építenek - írta.

Breivik tagadja bűnösségét

Tagadta bűnösségét a norvégiai kettős merénylet feltételezett elkövetője, amikor hétfőn kihallgatta őt a vizsgálóbíró Oslóban.

A 32 éves Anders Behring Breivik beismerte, hogy a múlt héten pénteken ő robbantott Oslo belvárosában, a kormányzati negyedben, majd rendezett vérfürdőt két órával később Utoya szigetén, a kormányzó párt ifjúsági szervezetének táborában. Tagadta viszont büntetőjogi értelemben vett bűnösségét, s azt állította, hogy célja nem "a lehető legtöbb ember megölése" volt, hanem az, hogy "erős jelzést" adjon, megvédje hazáját és Európát az iszlámtól és a marxizmustól.

A zárt ajtók mögött tartott tárgyaláson a vizsgálóbíró úgy döntött, hogy Breivik nyolc hétig vizsgálati fogságban marad, ebből az első négy hetet magánzárkában kell letöltenie. Utóbbit azzal indokolta, hogy Breivik a kihallgatás során "szervezetünk további két sejtjét" emlegette. Az elszigetelés révén megakadályozható, hogy a norvég férfi, aki ellen a terrorizmusellenes törvények alapján emeltek vádat, kapcsolatba léphessen esetleges bűntársaival, cinkosaival, illetve manipulálhasson tárgyi bizonyítékokat.

A rendőrség hétfőn 93-ról 76-ra csökkentette a kettős merénylet halálos áldozatainak összesített számát az Utoya szigeti információgyűjtés nehézségeire hivatkozva. Az ifjúsági gyűlést ért támadás esetében a korábbi 86-os adatot 68-ra változtatták, a kormányzati negyedben a robbanásban meghaltakét 7-ről 8-ra emelték. 

Délben egyperces néma csönddel emlékezett meg a norvég királyi család, a kormányfő és sok ezer névtelen honpolgár a mészárlás halálos áldozatáról. Az Oslói Egyetem előtti téren a tömeg tapsától kísérve fekete gyászruhában megjelent Harald király és neje, Szonja királyné, valamint Jens Stoltenberg miniszterelnök.

A The Telegraph című brit internetes lap szerint Anders Behring Breivik kevés emberrel állt kapcsolatban, és barátai korábban gyakran ugratták amiatt, hogy az édesanyjával lakott együtt. Édesapja a londoni nagykövetségen dolgozott, de csaknem egy évvel azután, hogy 1979-ben Anders megszületett, a szülők elváltak, és az édesanya fiával visszatért Oslóba. Az apa nem sokkal később újraházasodott és Párizsba költözött, ahol a fia eleinte gyakran meglátogatta, majd megszakadt a kapcsolat közöttük.

Az apa hiánya olyan momentum, amelyet Breivik többször is megemlített 1500 oldalas, a merényletek előtt az interneten közzétett írásában. "Négy gyereke van, és mindegyikükkel megszakította a kapcsolatot. Tehát egyértelmű, ki a hibás" - írta. Jens Breivik, az apa a merényletek miatt bezárkózott dél-franciaországi otthonába, ahol csendőri védelem alatt él. Vasárnap úgy nyilatkozott egy norvég lapnak, hogy sokkolták a történtek.

A The Telegraph szerint Breivik szoros kapcsolatban állt az édesanyjával, a naplója szerint egyszerre szerette őt, és gyűlölte, amiért liberális nevelésben részesítette. "Nem helyeslem a szuper-liberális, matriarchális nevelést, mert teljességgel híján van a fegyelemnek" - fogalmazott.

Breivik az elmúlt években többször járt Magyarországon, számos helyen említi Magyarországot az internetre a merényletek előtt feltöltött "manifesztumában", amely egyszerre történelemkönyv, politikai propaganda, terrorista kézikönyv és naplójegyzet. Hivatkozik a magyar történelemre, Lukács Györgyöt és Kertész Imrét idézi, és egy Norvégiába bevándorolt magyar házaspár gyerekét nevezi legjobb barátjának.

Leírja, hogy magyarok is voltak azon a 2002-es londoni összejövetelen, amelyen megalapították az "Európai Katonai Rend és Büntető Törvényszék - a Templomos Lovagok" nevű szervezetet, amelynek célja "megelőző háború Európa kulturálisan marxista/multikulturális rezsimjei ellen", hogy "visszaszorítsuk, legyőzzük vagy meggyengítsük a most folyó iszlám megszállást/gyarmatosítást". Mint írja, Európában több tízmillióan szimpatizálnak ezekkel az eszmékkel, és több tízezren vannak olyanok, akik készek harcolni "a mi oldalunkon".

A kelet-európai szélsőjobboldali és nacionalista pártok címszó alatt Magyarországról három szervezetet sorol föl: a Magyar Igazság és Élet Pártját, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat és a Jobbikot. Megállapítja, hogy a bevándorlás elutasítása és az iszlámellenesség nem központi probléma a kelet-európai nacionalista pártok számára, mert "nagyon korlátozott" az ezekbe az országokba irányuló bevándorlás. Ezek a pártok inkább az EU-ellenességre, az antiszemitizmusra vagy más etnikai csoportok, főleg a cigányok elutasítására építenek - írja.

A Hamburger Morgenpost című német napilap arról számolt be, hogy Angela Merkel német kancellárt, a német szociáldemokraták, a Baloldal párt és a Zöldek politikusait is a lehetséges célpontok között említette a több mint 1500 oldalas manifesztumban a norvégiai kettős merénylet feltételezett elkövetője.

Az angolszász sajtó közben világgá kürtölte, hogy a gyilkos - akit a rendőrség szélsőjobboldali körökkel kapcsolatot tartó keresztény fundamentalistaként írt le - plagizált; a manifesztum egyes részeit egy Amerikában életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt merénylőtől, az Unabomberként elhíresült Ted Kaczynskitől kölcsönözte.

Kaczynski 1978-tól 17 év alatt 16 házilag készített levélbombát küldött kiszemelt áldozatainak az Egyesült Államokban. A robbanásokban három ember meghalt, 23-an megsebesültek. A férfi 1995 áprilisában - egy évvel azelőtt, hogy elfogták - közzétett egy 35 ezer szavas manifesztumot, amelyben forradalomra hívott föl a modern társadalmak szerinte veszélyes "ipari-technológiai rendszere" ellen. Breivik bizonyos részeket gyakorlatilag szó szerint átvett Kaczynski manifesztumából, de nem jelölte meg forrásként a magányos amerikai levélbombás merénylőt, ellentétben másokkal - filozófusokkal, politikusokkal - akiktől szintén idéz, de akiknél pontosan megadja az idézet forrását.

A tragédiáról, az előzményekről bővebben olvashat a kapcsolt anyagokban!

Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: Dum-dum golyókkal lőtt a merénylő

Tárgyalás zárt ajtók mögött

Zárt ajtók mögött tárgyalják a rendőrség kérésére született bírói döntés alapján a norvégiai kettős merénylet gyanúsítottjának, Anders Behring Breiviknek az ügyét - közölte hétfőn az oslói körzeti bíróság szóvivője.

A délután egy órakor kezdődő tárgyaláson a bíró határoz a gyanúsított előzetes letartóztatásáról. Délben egyperces néma csönddel emlékezett meg a norvég királyi család, a kormányfő és sok ezer névtelen honpolgár a pénteki mészárlás 93 halálos áldozatáról. Az Oslói Egyetem előtti téren a tömeg tapsától kísérve fekete gyászruhában megjelent Harald király és neje, Szonja királyné, valamint Jens Stoltenberg miniszterelnök.
Szolidaritásból a többi skandináv országban is egyperces gyászcsöndre kérték a lakosságot.

Dum-dum golyókkal lőtt a merénylő

A fegyveres merénylő, aki 86 táborlakót lemészárolt pénteken a norvég Utoeya szigeten, dum-dum golyókat használt, amelyek a normál lövedékeknél sokkal nagyobb sebet okoznak a testben - közölte a sebesülteket ápoló kórház fősebésze.

Colin Poole, aki az Oslótól északnyugatra fekvő Honefoss kórházában a sebészeti osztályt vezeti, vasárnap elmondta, hogy 16 náluk kezelt sebesültben találták meg olyan golyók apró darabkáit, amelyek többé-kevésbé a testen belül robbantak fel, és "szörnyű belső károsodást okoztak".

Az ügyész - kivételesen - a kettős merénylettel gyanúsított Anders Behring Breivik nyolcheti előzetes letartóztatását fogja kérni, amikor a gyanúsított hétfő délután megjelenik egy bíró előtt - derül ki az oslói törvényszék közleményéből. Normál esetben az előzetes letartóztatás leghosszabb időtartama négy hét Norvégiában, de különleges esetekben nyolc hét is kérhető, s az meg is újítható - mondta Viola Bjelland rendőrségi szóvivő.

A közlemény szerint azt is kérni fogja az ügyész, hogy a tárgyalás zárt ajtók mögött folyjon. Az ügyvéd, Geir Lippestad viszont azt mondta az NRK norvég tv-csatornának, hogy védence szeretné, ha a tárgyalás nyilvános lenne, s azon egyenruhában jelenhetne meg. Azt nem tudta megmondani az ügyvéd, hogy Breivik milyen egyenruhára gondolt.
A norvég királyi udvar hétfőn bejelentette, hogy Mette-Marit koronahercegnő féltestvére, egy szolgálaton kívüli rendőrtiszt is életét vesztette az ifjúsági táborban történt mészárlásban. Marianne Hagen udvari szóvivő közlése szerint az áldozat Trond Bernsten, Mette-Marit mostohaapjának a fia.

Egyenruhában akar megjelenni a bíróság előtt Breivik

Egyenruhában akar megjelenni a bíróság előtt hétfőn, első meghallgatásán a csaknem száz halálos áldozatot követelő norvégiai kettős merénylet feltételezett elkövetője - közölte a gyanúsított ügyvédje.
Geir Lippestad elmondta az NRK norvég tv-csatornának, védence emellett azt is szeretné, ha a tárgyalás - amelyen az előzetes letartóztatásról dönt a bíróság - nyilvános lenne, mert akkor elmagyarázhatná a közvéleménynek, miért követte el tettét. Az ügyvéd azt mondta, nem tudja, védence milyen egyenruhára gondolt. 

A gyanúsítottnak, Anders Behring Breiviknek hétfőn 13 órakor kell megjelennie a bíróság előtt.
Ezt megelőzően, délben néma csenddel adóznak Norvégiában és a szomszédos Svédországban az áldozatok emlékének.

Péntek délután előbb autóba rejtett, házilag készített robbanószerkezet lépett működésbe Oslóban, a kormány székházánál, majd innen nem messze, Utöya szigeten Breivik lőfegyverekkel vérengzést rendezett a kormányzó Norvég Munkáspárt ifjúsági szervezetének nyári táborában. A két helyszínen összesen 93-an vesztették életüket; négy embert eltűntként tartanak nyilván.

Sokkoló képsorok:

Breivik apja bezárkózott dél-franciaországi villájába

A norvégiai kettős merénylet elkövetésével gyanúsított Anders Behring Breivik apja bezárkózott a dél-franciaországi Cournanelben lévő villájába, ahol második feleségével él csendőri védelem alatt - közölte az AFP francia hírügynökség tudósítója.

Antoine Leroy carcassone-i ügyész elmondta, hogy a csendőrök vasárnap óta vannak ott - megelőző célzattal - Jens Breivik házánál. "Semmi jele sincs annak, hogy a legkisebb veszély is fenyegetné az urat, ez csak óvintézkedés - tette hozzá. - Voltak híresztelések házkutatásról, de ez teljes tévedés, semmilyen igazságügyi eljárás nem folyik Cournanelben."
Mint mondta, idegenlégiósokat csak azért lehetett látni vasárnap a villa előtt, mert egyikük tolmácsként működött közre. A csendőrök arra számítanak, hogy hosszú ideig lesznek a nyugodt, 600 lelkes faluban álló ház körül.

A Verdens Gang című norvég lap vasárnapi számában megjelent interjúban Jens Breivik azt mondta, sokkolták a történtek. A nyugdíjas férfi évek óta nem látta fiát, és az interneten olvasott lapokból értesült arról, hogy a fiú beismerte az Oslóban és Utoya szigetén elkövetett, 93 ember halálát okozó merényleteket.
Jens Breivik azóta nem beszél, dacára a ház előtt várakozó újságírók kéréseinek, akik még reménykednek valamilyen nyilatkozatban.

Kevés emberrel tartott kapcsolatot a merénylő

A The Telegraph című brit internetes lap szerint Anders Behring Breivik, a norvégiai kettős merénylet gyanúsítottja kevés emberrel állt kapcsolatban, és barátai korábban gyakran ugratták amiatt, hogy az édesanyjával lakott együtt.

A brit lap azt írta, a 32 éves férfi gyermekkorában Londonban is élt, mivel az édesapja a londoni nagykövetségen dolgozott. Csaknem egy évvel azután, hogy 1979-ben Anders megszületett, a szülők elváltak, és az édesanya fiával visszatért Oslóba. Az apa nem sokkal később újraházasodott és Párizsba költözött, ahol a fia eleinte gyakran meglátogatta, majd megszakadt a kapcsolat közöttük.

Az apa hiánya olyan momentum, amelyet Anders többször is megemlített 1.500 oldalas, a merényletek előtt az interneten közzétett írásában. "Négy gyereke van, és mindegyikükkel megszakította a kapcsolatot. Tehát egyértelmű, ki a hibás" - írta.

Jens Breivik, az apa a merényletek miatt bezárkózott dél-franciaországi otthonába, ahol csendőri védelem alatt él. Vasárnap úgy nyilatkozott egy norvég lapnak, hogy sokkolták a történtek.

A The Telegraph szerint Anders szoros kapcsolatban állt az édesanyjával, a naplója szerint egyszerre szerette őt, és gyűlölte, amiért liberális nevelésben részesítette. "Nem helyeslem a szuper-liberális, matriarchális nevelést, mert teljességgel híján van a fegyelemnek" - fogalmazott.

Több mint nyolcvan fiatal esett áldozatul egy lőfegyveres merénylőnek péntek kora este Norvégiában a fővárostól nyugatra egy nyári táborban; két órával korábban Oslo központjában hét ember halt meg a kormány székháza előtt elkövetett pokolgépes merényletben. A rendőrség letartóztatott egy 32 éves norvég férfit, Anders Behring Breiviket, aki sajtóértesülés szerint szélsőjobboldali nézeteket vall. Breivik hétfőn délután jelent meg a bíróság előtt, ahol beismerte, hogy ő hajtotta végre a merényleteket, de tagadta büntetőjogi értelemben vett bűnösségét. 

OLDALTÖRÉS: Külügyminisztérium: Martonyi János részvétét fejezte ki norvég partnerének

Külügyminisztérium: Martonyi János részvétét fejezte ki norvég partnerének

Külügyminisztérium: Martonyi János részvétét fejezte ki norvég partnerének

Külügyminisztérium: Martonyi János részvétét fejezte ki norvég partnerének

Martonyi János külügyminisztert mélyen megrendítette a norvégiai kettős merénylet, és táviratban fejezte ki részvétét norvég kollégájának, Jonas Gahr Störének - tájékoztatta a Külügyminisztérium az MTI-t hétfőn.

A külügyminiszter hétfő kora délután kondolál a budapesti nagykövetségen - tették hozzá a tárcánál.
A magyar kormány vasárnap részvétét nyilvánította az elhunytak hozzátartozóinak, és - mint a Miniszterelnökség közleményében írták - vizsgálja, hogy milyen módon tud segítséget nyújtani a Norvégiában történt tragédia után. A magyar Külügyminisztérium nem tud magyar áldozatokról. 

Több mint nyolcvan fiatal esett áldozatul egy lőfegyveres merénylőnek péntek kora este Norvégiában a fővárostól nyugatra egy nyári táborban; két órával korábban Oslo központjában hét ember halt meg a kormány székházánál elkövetett pokolgépes merényletben. A rendőrség letartóztatott egy 32 éves norvég férfit, Anders Behring Breiviket, aki sajtóértesülés szerint szélsőjobboldali nézeteket vall. A rendőrség azt gyanítja, egyedül követte el a kettős merényletet. Breivik hétfő délután jelenik meg a bíróság előtt.

Vörös Tamás ideiglenes ügyvivő szombaton az MTI-nek telefonon elmondta, hogy folyik az áldozatok azonosítása, és a követségnek nincs információja esetleges magyar érintettről.

OLDALTÖRÉS: Merkel kancellár is a lehetséges célpontok között

Német lap: Merkel kancellár is a lehetséges célpontok között

Angela Merkel német kancellárt is a lehetséges célpontok között említette az internetre feltöltött, több mint 1500 oldalas manifesztumban a norvégiai kettős merénylet feltételezett elkövetője - jelentette hétfői számában a Hamburger Morgenpost.

Német lap: Merkel kancellár is a lehetséges célpontok között

Angela Merkel német kancellárt is a lehetséges célpontok között említette az internetre feltöltött, több mint 1500 oldalas manifesztumban a norvégiai kettős merénylet feltételezett elkövetője - jelentette hétfői számában a Hamburger Morgenpost.

Angela Merkel német kancellárt is a lehetséges célpontok között említette az internetre feltöltött, több mint 1500 oldalas manifesztumban a norvégiai kettős merénylet feltételezett elkövetője - jelentette hétfői számában a Hamburger Morgenpost.

A napilap szerint Merkel kancellár mellett a német szociáldemokraták (SPD), a Baloldal párt és a Zöldek politikusait is fölsorolja az iromány szerzője, Anders Behring Breivik. A német belbiztonsági szolgálatnál közölték, hogy vizsgálják az ügyet.
   
Péntek délután robbantásos merénylet történt a norvég fővárosban a kormány székházánál, heten életüket vesztették. Két órával később a közeli Utöya szigeten egy rendőr egyenruhába öltözött fegyveres 86 embert lőtt agyon baloldali fiatalok nyári táborában. A kettős merénylet elkövetésével gyanúsított 32 éves norvég férfi, akit a szigeten fogtak el a rendőrök, feltöltött az internetre egy több mint 1500 oldalas irományt, benne többek között történelmi fejtegetésekkel, naplórészletekkel, robbanószerkezet készítéséhez való útmutatással. Az írás kirohanás a marxizmus, az iszlám és a kulturális sokféleség ellen.
   
Az angolszász sajtó közben világgá kürtölte, hogy a gyilkos - akit a rendőrség szélsőjobboldali körökkel kapcsolatot tartó keresztény fundamentalistaként írt le - plagizált; a manifesztum egyes részeit egy Amerikában életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt merénylőtől, az Unabomberként elhíresült Ted Kaczynskitől kölcsönözte. Kaczynski 1978-tól 17 év alatt 16 házilag készített levélbombát küldött kiszemelt áldozatainak az Egyesült Államokban. A robbanásokban három ember meghalt, 23-an megsebesültek. A férfi 1995 áprilisában - egy évvel azelőtt, hogy elfogták - közzétett egy 35 ezer szavas manifesztumot, amelyben forradalomra hívott föl a modern társadalmak szerinte veszélyes "ipari-technológiai rendszere" ellen.
 
Breivik bizonyos részeket gyakorlatilag szó szerint átvett Kaczynski manifesztumából, de nem jelölte meg forrásként a magányos amerikai levélbombás merénylőt, ellentétben másokkal - filozófusokkal, politikusokkal - akiktől szintén idéz, de akiknél pontosan megadja az idézet forrását.

A belbiztonsági intézkedésekről kezdődött vita Németországban

A belbiztonsági intézkedések szigorításáról kezdődött vita Németországban a norvégiai kettős merénylet után.

Vezető német politikusok hétfői nyilatkozataikban - pártállástól függetlenül - keményebb fellépést sürgettek a szélsőjobb-, illetve a szélsőbaloldal ellen. Egyidejűleg felerősödtek a követelések a neonácinak tartott Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) betiltására.
   
Valamennyi német újság idézte Angela Merkel kancellárt, aki az idegenellenességgel szembeni fellépésre szólított fel, és a gyűlöletet közös ellenségnek nevezte. A kancellár arra emlékeztetett, hogy a norvégiai merényletek indítéka a másság, mások gyűlölete volt.
   
Több politikus arra figyelmeztetett, hogy a nyugati társadalmakban a "magányos" tettesek elsősorban szélsőjobboldali ideológiák alapján követhetik el tetteiket. Mindennek alapján az egyik legfőbb tanulságnak nevezték annak felismerését, hogy a "gonosz" nem mindig külföldről érkezik.
   
Ennek kapcsán  a konzervatív CDU/CSU parlamenti frakciójának belbiztonsági szóvivője a gyanúsnak vélt személyek megfigyelésének szigorítását sürgette. Hans-Peter Uhl ismét követelte a telefon-, illetve internetkapcsolatok adatainak legkevesebb hathónapos tárolását. Az erre vonatkozó, korábbi kormányhatározatot az alkotmánybíróság érvénytelenítette, és azóta a konzervatív-liberális koalíción belül éles vita van az új törvényt illetően. Uhl hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt az internet fokozottabb ellenőrzésére van szükség. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) elnöke ezt azonban elutasította, hangoztatva: egy szabad társadalom csak akkor maradhat szabad, amennyiben a szabadságjogokat akkor sem dobja sutba, ha védekeznie kell. 

A rendőrök szakszervezete ugyanakkor közvetve a konzervatívok álláspontja mellé állt. A szakszervezet elnöke egy hétfői interjúban sürgette, hogy egyfajta adatbankot hozzanak létre a - megfogalmazása szerint - "feltűnő" személyekről. Bernhard Witthaut szerint mindent meg kell tenni az olyan személyek ellenőrzésére, akik a társadalom számára tűrhetetlen ideológiát hangoztatnak. "Egy adatbank ebből a szempontból hasznos lehet" - vélte a rendőrök szakszervezetének vezetője. Azt azonban elismerte, hogy szászszázalékos biztonság ennek ellenére nem létezik.

OLDALTÖRÉS: Külföldi reakciók

Az orosz NATO-nagykövet Basescut vádolja

Az orosz NATO-nagykövet Basescut vádolja

Az orosz NATO-nagykövet Basescut vádolja

Dmitrij Rogozin, a NATO mellett dolgozó orosz nagykövet a norvégiai kettős merénylettel összefüggésben kirohant Traian Basescu román elnök ellen. Szerinte Basescu azon politikusok közé tartozik, akik révén a náci ideológia tovább él Európában.

Rogozin szerint a náci eszmék változatlan létezésének egyik oka az, hogy "bizonyos politikusok nyíltan kiállnak mellettük". Példaként említette Basescut, aki egy június 22-én (a Szovjetunió megtámadásának évfordulóján) sugárzott televíziós interjúban azt állította, hogy 1941-ben Ion Antonescu akkori kormányfő helyében ő is azt parancsolta volna a román csapatoknak, hogy a náci Németország oldalán vonuljanak be Oroszországba (a Szovjetunióba).

Rogozin azt követően nyilatkozott, hogy a norvégiai merényletek elkövetőjét sajtójelentésekben szélsőjobboldaliként jellemezték - jelentette az APA osztrák hírügynökség hétfőn Bukarestből. 

"Egyes európai országokban magas rangú politikusok nyíltan propagálják a náci ideológiát" - hangoztatta Rogozin, s megemlítette, hogy Basescun kívül a Baltikumban, a volt szovjetköztársaságokban "egynémely fontos vezetők már-már dicsérik a nácizmust". Éppen ezért nem meglepő, hogy "az emberek az utcán ezeket az eszméket tanácsként fogják fel cselekvésükhöz".

Moszkva június végén élesen elítélte Basescu kijelentéseit. Az orosz külügyminisztérium egy sajtóközleményben úgy vélte, hogy "a fasiszta támadást igazoló és a nácizmus több millió áldozatának emlékét beszennyező arcátlan hetvenkedések elfogadhatatlanok, és kellő reagálást követelnek meg Európa részéről".

Miután Ion Antonescu tábornok átvette a hatalmat, Románia 1940-ben a náci Németország oldalára állt, hogy visszaszerezze az Oroszországgal (a Szovjetunióval) szemben elvesztett területeit, köztük a mai Moldovát (az egykori Beszarábiát). Részt vett a Szovjetunió megtámadásában, majd 1944-ben átállt a szövetségesek oldalára, miután Antonescut eltávolították a kormányfői székből.

Európai jobboldali pártok reakciói

A norvégiai kettős merénylet elkövetésével gyanúsított Anders Behring Breiviket a rendőrség szélsőjobboldali kapcsolatokkal rendelkező "keresztény fundamentalistaként" írta le. Az ügyben az európai jobboldali pártok is megszólaltak.

Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) alelnöke, Norbert Hofer arra kért mindenkit, hogy ne akarja "politikai aprópénzre váltani ezt a tragédiát". Hofert érzékenyen érintette, hogy néhányan már osztrák politikusokra is mutogatnak a merényletekkel kapcsolatban. Világnézettől függetlenül minden felelős politikust arra kértek, hogy foglaljon állást a gyűlölet, az erőszak és a szélsőségesség ellen. "Az okozott fájdalom mértékét látva torkomra forr a szó" - mondta Hofer.

A francia Nemzeti Front (FN) a Mozgalom a Rasszizmus ellen és a Népek Barátságáért (MRAP) nevű jogvédő szervezetet vette tűz alá. A MRAP szerint "a populista és szélsőjobboldali pártokat egész Európában... súlyos felelősség terheli a romboló légkörért, amely az egész kontinensre rátelepedik". A szervezet az FN-t, a Svéd Demokratákat, a Dán Néppártot, a magyar Jobbikot és a holland Szabadságpárt vezetőjét, a hírhedt Geert Wilderst is megnevezte. Marine Le Pen, az FN vezetője a párt honlapján a következő választ adta az MRAP-nak: "A Nemzeti Frontnak egészen nyilvánvalóan semmi köze nincs a norvégiai mészárláshoz, amely egy, a lelki egyensúlyából kibillent egyén tette volt, akit kíméletlenül meg kell büntetni." Le Pen újból együttérzéséről biztosította a norvég népet, és leszögezte: az erőszak és barbárság minden formája ellen harcolni kell.

Svédországban az keltett hatalmas felháborodást, hogy a Svéd Demokraták (SD) egykori tagjának, Isak Nygrennek neve is felmerült a merénylő által jegyzett 1500 oldalas manifesztumban. A SD vezetője, Jimmie Akesson "a teljes demokratikus társadalom elleni támadásként" értékelte a norvégiai mészárlást.

Az idegen- és iszlámellenes kirohanásairól hírhedt Jussi Halla-aho, az áprilisi választásokon a szavazatok 19 százalékát begyűjtő Igazi Finnek nevű párt képviselője állítólag közvetlenül Breiviktől kapott egy példányt a szóban forgó kiáltványból, a politikus azonban cáfolta ezt az értesülést.

Sören Espersen, a jobboldali populista Dán Néppárt egyik parlamenti képviselője pártja nevében elutasított minden olyan tömörülést, amely a demokráciát felszámolva erőszakra szólít fel. "Mi harcolunk ellenük, és kizárjuk őket" - szögezte le Espersen. A politikus egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy mind a dán, mind pedig a nemzetközi politikában a "kimondott és a leírt szó" számít egyedül elfogadott fegyvernek.

A Vlaams Belang nevű belga formáció honlapján Breivik multikulturalizmust elutasító nézeteire utalva világossá tette: a párt is ellenzi a multikulturális társadalom gondolatát, ez azonban nem ad okot az erőszakra való felhívásra, sem az erőszak igazolására. A Vlaams Belang leszögezte: a mészárlásra nincs bocsánat. A párt szerint a feltételezett elkövető nyilvánvalóan semmit nem ért a nacionalizmusból, hiszen ezt az ideológiát a nép szeretete élteti, nem pedig a gyűlölet.

Az iszlámellenességéről közismert Geert Wilders holland politikus részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak. Honlapján közölte: pártja, a Hollandiában harmadik legerősebb politikai erőt jelentő Szabadságpárt (PVV) undorodik mindattól, amit Breivik vall és amit tett. Az irishtimes.com szerint a norvég férfi manifesztumában kinyilvánította támogatását Wilders 2008-ban készült Fitna című 17 perces rövidfilmje iránt, amelyben a politikus Adolf Hitler "Mein Kampfjával" hasonlítja össze a Koránt. Ezért később bírósági eljárás is indult ellene, amely végül felmentő ítélettel zárult.

"A Norvégiában történt vérfürdőben nem játszott szerepet a multikulturalizmus. Ebben az esetben egy, a lelki egyensúlyából kibillent egyénről van szó. Az efféle akciók csak rontanak a helyzeten ahelyett, hogy olyan feltételeket teremtenének, amelyekkel a problémák megragadhatók és megoldhatók lennének" - jelentette ki Roberto Calderoli olasz miniszter, az Északi Liga (NL) meghatározó politikusa. A jobboldali-populista olasz formáció európai parlamenti (EP) képviselője, Mario Borghezio szerint a tömegmészárlás a "dzsihád-kultúra" egyik kifejezésmódja, nem kapcsolható össze a politikával, ugyanakkor jól mutatja a külföldiektől való félelem terjedését. "Ez a tragédia tanulságul kell hogy szolgáljon azok számára, akik nem hajlandók szembenézni a valósággal, és figyelmen kívül hagyják azt a fokozódó rossz érzést, amit a polgárokban az Európán kívüli országokból kiinduló, szabályozatlan bevándorlás kelt" - jelentette ki Borghezio, aki szerint a problémát csak bizonyos szűklátókörű politikusok becsülik alá.

A Jobbik elnöke emberiség ellenes bűncselekménynek minősítette a pénteken Norvégiában történt "mészárlást". "Ami ott történt, az emberiesség elleni bűncselekmény volt, és reméljük ez a folyamat európai összefogással megállítható" - hangsúlyozta Vona Gábor. Az ellenzéki politikus ugyanakkor hozzátette: a Jobbik "természetesen" továbbra is fenntartja az európai bevándorlás felülvizsgálatának szükségességét.

Madrid közös európai választ sürget

A spanyol kormányfő felszólította hétfőn az Európai Unió vezetőit, hogy mozgósítsanak a fanatizmus és az idegengyűlölet ellen, és úgy vélekedett, hogy egy "demokratikus megerősítő aktus" alkalmas helyszíne Oslo lehetne.

José Luis Rodríguez Zapatero ezt azon a londoni sajtótájékoztatón javasolta, amelyet vendéglátójával, David Cameron brit miniszterelnökkel együtt tartott. Kijelentette: rendkívül súlyos dolog, ami Oslóban és Utoya szigetén történt, ezért az közös európai választ követel. Mint megjegyezte, ezzel nem szabad késlekedni.

"Ez az egyik legnagyobb tragédia, amelynek az elmúlt évtizedekben tanúi vagyunk. Ez az egyik legsúlyosabb és legriasztóbb esemény, amelyet Európa földjén láttunk... Ez nem egy újabb esemény a sok közül. Ez rendkívül súlyos dolog, amely európai választ követel, közös választ a szabadság védelmében, a demokrácia védelmében, megköveteli, hogy az emberek felálljanak és harcoljanak a radikalizmus ellen, küzdjenek az idegengyűlölet ellen" - hangoztatta Zapatero.

A spanyol miniszterelnök szerint nemcsak a nemzetközi biztonsági együttműködés területén van szükség a válaszra, hanem  politikai síkon is, főszerepben a 27-ek állam- és kormányfőivel. "Az Európai Uniónak magához kell ragadnia a kezdeményezést... Európa nem tehet úgy, mintha semmi sem történt volna" - mondta.  
Zapatero főként uniós gazdasági ügyek megtárgyalására utazott Londonba.

EU: megemlékezés és figyelmeztetés a szabályozás betartására

Az internet segítségével terjesztett radikalizálódás elleni fellépésre és a fegyvertartás szigorúbb ellenőrzésére is rendelkezik már szabályozással, tervekkel az Európai Unió, de kiemelt figyelmet kell fordítani ezek betartására - jelentette ki az Európai Bizottság szóvivője hétfőn Brüsszelben a múlt pénteki norvégiai kettős merénylettel kapcsolatban.

Michele Cercone különösen arra a bizottsági javaslatcsomagra hívta fel a figyelmet, amely a belső biztonság terén kezdeményezett intézkedéseket. A több évre szóló jogalkotási program egyebek között a tagországok közti szakértői hálózat létrehozását tartalmazza a radikalizálódás (beleértve a szélsőséges eszmék terjesztése) elleni fellépés hatékonyabbá tétele érdekében, valamint a civil társadalom támogatását "az erőszakos szélsőséges propaganda napvilágra hozása, lefordítása és megcáfolása érdekében". A program keretében két éven belül javaslatot tesz a bizottság a számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó uniós központ létrehozására is.

A szóvivő hétfőn hangoztatta azt is, hogy a belső biztonság biztosítása elsősorban a tagállamok illetékessége és feladata.

Norvégia nem tagja ugyan az Európai Uniónak, de az ott elkövetett merényletekből az unió országainak is le kell vonniuk a tanulságokat - tették hozzá brüsszeli források.

Az Európai Bizottságnál délben egyperces néma felállással emlékeztek a norvégiai támadások áldozataira. A pénteken elkövetett robbantásos merényletnek és lövöldözésnek összesen 93 halálos áldozata volt.
Megemlékezett a merényletről hétfőn az Európa Tanács is, amelynek strasbourgi központjában szintén egyperces ünnepélyes szünetet tartottak, és a norvég zászlót félárbocra engedték.

Az EU vezetői már pénteken a legmagasabb szinten elítélték a norvégiai merényleteket. Herman Van Rompuy, az állam- és kormányfői EU-tanács elnöke gyáva cselekedetnek minősítette a merénylő akcióját, José Manuel Durao Barroso, a brüsszeli bizottság elnöke pedig egyebek között azt emelte ki, hogy Norvégia éppen otthoni békéjéről és külföldi béketeremtő képességéről híres.

A brüsszeli bizottság nevében hétfőn Maria Damanaki halászati biztos nyilatkozott, arra szólítva, hogy mindenki "legyen eggyé Norvégiával".
Mint mondta, szavakkal nem is lehet kifejezni az észak-európai országban elkövetett bűntett borzalmait.
Damanaki hangoztatta, hogy továbbra is eltökélten ragaszkodni kell a demokrácia és a szabadság elveihez a lemészárolt fiatalok nevében is.

Lengyelországi őrizetbe vétel: ügyészségi cáfolat

A norvégiai merényletek elkövetésével gyanúsított Anders Behring Breivik lengyelországi kapcsolatai kizárólag kereskedelmi jellegűek voltak, a pokolgépek előállításához használt alapanyagokat sok országban vásárolta, lengyelországi vásárlásai "marginálisak" voltak - közölte hétfőn Varsóban a lengyel Belbiztonsági Ügynökség (ABW) elnökhelyettese.

Pawel Bialek a PAP jelentése szerint egyúttal cáfolta az RMF FM lengyel kereskedelmi rádió aznapi jelentését, amely szerint Lengyelországban őrizetbe vettek egy wroclawi férfit a Breivikkel fenntartott kapcsolatai miatt. Hozzátette, hogy a vizsgálat rendelkezésére áll egy "lengyel tanú" az ügyben, aki együttműködik a nyomozó hatóságokkal.

Bialek szerint a norvég terrorista vegyi anyagokat vásárolt Lengyelországban, de ezek az anyagok "nem voltak illegálisak". "A vásárlás célja, amelyet a vevő megadott, logikus volt" - tette hozzá. Hangsúlyozta: az eladó nem volt tudatában annak, hogy mire fogják felhasználni a nyersanyagokat.

Malgorzata Klaus, a wroclawi ügyészség szóvivője szintén cáfolta az RFM FM jelentését. "Senkit sem vettek őrizetbe ebben az ügyben, és senki ellen sem emeltek vádat" - szögezte le a szóvivő.

Mariusz Sokolowski, a lengyel országos rendőrkapitányság szóvivője előzőleg azt közölte, hogy a Belbiztonsági Ügynökség és a Központi Nyomozó Hivatal (CBS) megvizsgálta a norvég terrorista interneten közzétett "kiáltványának" lengyel szálát. Anders Behring Breivik azt írta manifesztumában, hogy a pokolgépek előállításához szükséges vegyi anyagokat először egy termékeit az interneten forgalmazó lengyel cégtől szerezte be. A lengyel rendőrségi szóvivő elmondta, hogy a norvég rendőrség még a merényletek napján azzal a kéréssel fordult a lengyel hatóságokhoz, hogy vizsgáljanak ki bizonyos információkat, aminek ők eleget is tettek. Hangsúlyozta, hogy a nyomozás érdekeire való tekintettel ennél többet nem árulhat el.

A  kettős támadásnak nem lesz nagy kihatása a gazdaságra

A Norvégiát sújtó pénteki kettős terrortámadásnak nem lesz nagyobb kihatása a gazdaságra, illetve a monetáris politikára - mondta Erik Bruce, a Nordea bank vezető elemzője a Dow Jones hírügynökségnek hétfőn.
A szakember úgy fogalmazott: "Ez óriási emberi katasztrófa, de nem hinném, hogy jelentős hatással lenne a piacokra vagy a gazdaságra".
A norvég korona pénteken az oslói robbantás hírének hatására gyengült az euróval szemben, azonban a támadások jellegének ismertté válás után nagyjából visszanyerte veszteségeit a norvég fizetőeszköz. A robbantás előtti 7,769 koronáról 7,777 koronára változott hétfő délelőttre az euró árfolyama.
Bruce szerint az ikertámadás nem változtat az ország monetáris politikáján és kifejtette: a Nordea továbbra is arra számít, hogy a jegybank augusztus 10-én 2,5 százalékra emeli irányadó kamatlábát, noha nagyon alacsony infláció volt a nyáron és a munkaerő-piaci adatok sem voltak túl bíztatóak, így van némi bizonytalanság a piacon.
A Norges Bank is 25 bázispontos kamatemelést vár augusztusban. A bankház ugyanakkor előző havi jelentésében kiemelte, hogy októberre vonatkozó, 2,25-3,25 százalék közötti kamatelőrejelzése "csak újabb jelentős sokk esetén" nem teljesül.

Az orosz sajtó szerint nagyobb figyelmet kell fordítani a szélsőjobbra

A Norvégiában pénteken történt terrorcselekménnyel kapcsolatban az orosz lapok kommentárjai hétfőn arra hívták fel a figyelmet, hogy Európában az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani az egyre inkább előretörő szélsőjobboldalra, és a multikulturális toleranciának is vannak veszélyei.

A Nyezaviszimaja Gazetában többek között Lilit Gevorian, az IHS Global Insight társaság szakértője fejtette ki: az utóbbi időben nem csupán Skandináviában, hanem Közép- és Nyugat-Európában is nő a szélsőjobb és neonáci pártok szerepe, amelyek egyebek mellett a globalizáció ellen lépnek fel. A lap idézte Hajo Funkét, a Berlini Szabad Egyetem szakértőjét, aki szerint ezeknek a pártoknak és csoportoknak a megerősödése olyan atmoszférát teremthet, amely az erőszak útjára lökheti a fanatikusokat.

A Kommerszant szerint a rettenetes terrorakció nyomán Európa figyelmének a középpontjába kerül majd a migráció és a migrációellenes nacionalista pártok kérdése, amely pártok az utóbbi időben egyre népszerűbbek lettek. "A gyűlölet szavai tettekké tudnak válni: ha ennek a megállapításnak egyáltalán szüksége volt megerősítésre, akkor ezt most újra megkapta" - írta a Vedomosztyi.

A Rosszijszkaja Gazeta című hivatalos lap kommentárja szerint a történtek nagyon sok kényelmetlen kérdést vetnek fel, kezdve attól, hogyan kerülhette el a tettes mindeddig a biztonsági szervek figyelmét, miért késett olyan sokat a rendőrség, egészen a fegyverek vásárlásához való jogig. Emellett a lap - több más orosz újsággal összhangban - megállapította: most már az sem kétséges, hogy Nyugat-Európa multikulturális fejlődési modelljére végleg keresztet lehet vetni.

A Moszkovszkij Komszomolec úgy látja: ha a norvégiai tragédia semmire nem tanítja meg az európai hatóságokat, akkor az ilyesmi hamarosan mindennapos lesz, mert az első lépés megtörtént. "És gyilkolni kész emberekből Európában nincs kevesebb, mint Afganisztánban. Akkor aztán a fehér bőrű, konzervatív veszélyhez képest Oszama bin-Laden Télapónak tűnik majd".

A Kommerszant megírta, hogy a tettes internetre kitett, 1500 oldalas deklarációjából kiderül: ideálja az irányított demokrácia orosz modellje, példaképei a római pápa és Vlagyimir Putyin orosz kormányfő. A lap megkérdezte erről Dmitrij Peszkovot, Putyin szóvivőjét, aki kérte, hogy ebből ne vonjanak le következtetéseket mindaddig, amíg bizonyítást nem nyer, hogy a dokumentumot valóban a tettes írta. "Ez az ember a pokol szülötte. Teljesen elmebeteg. És bármit írt, vagy mondott, az csakis egy őrült lázálmos félrebeszélésének tekinthető".

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint nincs magyarázat a Norvégiában történtekre

Nincs magyarázat a Norvégiában történtekre - írta hétfői kommentárjában a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A német konzervatív napilap magyar származású szemleírója, Georg Paul Hefty kommentárjában hangsúlyozta: vannak olyan események, amelyek egyszerűen nem kommentálhatók, és ez már önmagában leírhatatlanul fájdalmas. Az oslói támadás, majd az Utoya szigetén végrehajtott vérengzés ezek közé tartozik. Teljes mértékben nyilvánvaló, hogy az ilyen jellegű terrorcselekmények a józan ész kategóriáival nem magyarázhatók. A tettes által elkövetett kettős merénylet sem politikai, sem társadalmi, sem vallási megközelítésből nem értelmezhető. Az egyetlen kategória, amellyel a történtek jellemezhetők, az a téboly - fogalmazott Hefty.

A cikkíró szerint  a most elkövetett merényletben, valamint a korábbi, hasonló cselekedetekben mindazonáltal van valami közös. Azok a nyilatkozatok ugyanis, amelyek magyarázatként elhangzottak - legyen szó akár az Izraelben végrehajtott merényletekről, akár az oklahomai vérengzésről, az  Egyesült Államok ellen 2001-ben végrehajtott terrorcselekményekről vagy épp a londoni és madridi robbantásokról - csak látszatmagyarázatok az őrületre. Arra, ami egyedül a tettesek számára tűnhet ésszerűnek.

Georg Paul Hefty szerint  minden erőfeszítést  meg kell tenni annak végiggondolása érdekében, hogy a hasonló merényletek a jövőben miként akadályozhatók meg. Mindez - mint fogalmazott - nem kilátástalan -, amit az elmúlt években Németországban leleplezett merényletkísérletek bizonyítanak.  Még ha a sikerre nincs is garancia, az említett cél elérésére két út kínálkozik. A cikkíró szerint az egyik az internet jóval átfogóbb  ellenőrzése, a másik pedig a rendőrségi munka állandó javítása.

A Süddeutsche Zeitung más véleményt fogalmazott meg.  A lap szerint nem elegendő a tettes elmeállapota felett spekulálni. Ebben az esetben ugyanis rendkívüli az a veszély, hogy a tényleges cselekedet okai egy zavarodott elme homályában teljes mértékben háttérbe szorulnak. A liberális újság szerint minden indok megvan a kettős merénylet politikai indítékainak végiggondolására.

A lap ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy a norvégiai kettős merénylet elkövetője az internetre feltöltött manifesztumában "a kultúrmarxizmus és az iszlamizálódás elleni háborúról" beszélt, közvetve pedig arra utalt, hogy egyfajta küldetést teljesít, amelynek célja "a nemzeti megújulás" előmozdítása. Az újság szerint ezek az elképzelések nem újak, egy ideje már a jobboldali populizmus és az iszlámellenesség retorikai repertoárjába tartoznak.

A saját nép elleni támadás, a saját honfitársak meggyilkolása  egyfajta "megújulási fantázia" jegyében a szélsőjobboldali terrorizmus jellemvonásai közé tartozik - vélekedett a német liberális napilap, amely szerint a norvégiai merénylőnek áldozatokra volt szüksége ahhoz, hogy manifesztuma olyan üzenetként hasson, amit senki nem hagyhat figyelmen kívül. Mindezt pedig rendkívül komolyan kell venni, és valójában most ez a tét - fogalmazott a Süddeutsche Zeitung.

A cseh rendőrség kész megvizsgálni a merénylő ottani útját

A cseh rendőrség kész megvizsgálni annak a hírnek a valóságtartalmát, hogy a norvégiai kettős merénylet tettese tavaly Prágában járt, ahol fegyvert akart szerezni.

A Norvégiából érkező jelentések még viszonylag frissek, de ha hivatalos felkérést kapunk Oslóból, megvizsgáljuk és elemezzük őket - mondta vasárnap a rendőrség szóvivője. A cseh kémelhárítás szóvivője nem volt hajlandó érdemben nyilatkozni. A norvég rendőrség szóvivője azt közölte, hogy külföldön senkitől sem kértek külön nyomozást az ügyben.
Anders Behring Breivik éveken át írt, 1500 oldalas, az internetre föltett kiáltványában van szó arról, hogy 2010. augusztus végén Prágában járt, mert úgy tudta többek között a BBC brit közszolgálati rádió ás tv-adó honlapjáról, hogy a cseh főváros "Európa legveszélyesebb városai közé tartozik, ahol nagy számban vannak kegyetlen bűnözők". Ötnapos tartózkodása alatt Breivik taxisofőrökkel és prostituáltakkal próbálkozott, hogy rajtuk keresztül fegyverkereskedőkhöz jusson el, de ez nem sikerült neki. 
"Akikkel találkoztam, mind idegesek lettek, és azt hitték, hogy rendőr vagyok, hogy teljesen hülye vagyok" - írta, hozzátéve, hogy a város egyáltalán nem veszélyes, és nagyobb biztonságban érezte magát ott, mint Oslóban.

Egy francia jogvédő szervezet az európai radikális jobboldalt is elmarasztalja

Egy francia jogvédő szervezet a csaknem száz halálos áldozatot követelő norvégiai kettős merénylet kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai radikálisan jobboldali pártok ellen határozottabban kell felvenni a küzdelmet.

A Mozgalom a Rasszizmus ellen és a Népek Barátságáért (MRAP) a magyarországi Jobbikot is megemlítette listáján. 
A MRAP szerint "a norvégiai gyilkosságsorozat nem szűkíthető le egyetlen zavarodott elméjű ember cselekedetére". 
"A populista és szélsőjobboldali pártokat egész Európában... súlyos felelősség terheli a romboló légkörért, amely az egész kontinensre rátelepedik" - áll egyebek között a szervezet közleményében.

A tragédiáról, az előzményekről bővebben olvashat a kapcsolt anyagokban!

OLDALTÖRÉS: Magyar kapcsolatok a norvég merénylő naplójában

Számos helyen említi Magyarországot 1500 oldalas manifesztumában a merénylő

Számos helyen említi Magyarországot 1500 oldalas manifesztumában a merénylő

Számos helyen említi Magyarországot 1500 oldalas manifesztumában a merénylő

Számos helyen említi Magyarországot a norvég Anders Behring Breivik, a csaknem száz halálos áldozatot követelő hét végi norvégiai kettős merénylet feltételezett tettese abban az 1500 oldalas írásban, amelyet az oslói robbantás és a baloldali ifjúsági nyári táborban véghezvitt vérfürdő előtt töltött föl az internetre. A merénylő az elmúlt években többször járt Magyarországon.

A gyilkos a manifesztumban - amely egyszerre történelemkönyv, politikai propaganda, terrorista kézikönyv és naplójegyzet - hivatkozik a magyar történelemre, Lukács Györgyöt és Kertész Imrét idézi, és egy Norvégiába bevándorolt magyar házaspár gyerekét nevezi legjobb barátjának.

Leírja, hogy magyarok is voltak azon a 2002-es londoni összejövetelen, amelyen megalapították az "Európai Katonai Rend és Büntető Törvényszék - a Templomos Lovagok" nevű szervezetet, amelynek célja "megelőző háború Európa kulturálisan marxista/multikulturális rezsimjei ellen", hogy "visszaszorítsuk, legyőzzük vagy meggyengítsük a most folyó iszlám megszállást/gyarmatosítást". Mint írja, Európában több tízmillióan szimpatizálnak ezekkel az eszmékkel, és több tízezren vannak olyanok, akik készek harcolni "a mi oldalunkon". Vannak hű testvéreink Norvégiában és szerte Európában - írja, majd fölsorol egy sereg országot, köztük Magyarországot is.

Breivik idézi Lukács Györgyöt, a Budapesten született, nemzetközileg is ismert marxista filozófust, a második Nagy Imre-kormány népművelési miniszterét. Mint kifejti, az olasz Antonio Gramsci mellett a magyar filozófus volt az, aki a leginkább hozzájárult annak a nézetrendszernek a kifejtéséhez, amelyet a kiáltványban végig "kulturális marxizmusnak" nevez, és az egyik fő ellenségként jelöl meg.

A norvég idéz Kertész Imre Nobel-díjas magyar írónak a signandsight.com című internetes oldalon - a perlentaucher.de német internetes kulturális magazin társoldalán - megjelent írásából is: "Az a civilizáció, amely nem nyilatkoztatja ki egyértelműen az értékeit, vagy amelyik hagyja elveszni ezeket az értékeket, a végső pusztulás, a végelgyengülés útjára lép". A norvég szerint Kertész figyelmeztetése "időszerű" napjaink multikulturalizmusában. 

A kelet-európai szélsőjobboldali és nacionalista pártok címszó alatt Magyarországról három szervezetet sorol föl: a Magyar Igazság és Élet Pártját (MIÉP), a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat (HVIM) és a Jobbikot. Megállapítja, hogy a bevándorlás elutasítása és az iszlámellenesség nem központi probléma a kelet-európai nacionalista pártok számára, mert "nagyon korlátozott" az ezekbe az országokba irányuló bevándorlás. Ezek a pártok inkább az EU-ellenességre, az antiszemitizmusra vagy más etnikai csoportok, főleg a cigányok elutasítására építenek - írja.

A norvég egy helyütt kifejti, hogy saját országot kellene létrehozni az európai cigányok számára, hiszen ők azoknak az indiai hindu rabszolgáknak a leszármazottai, "akiket a mai Pakisztán területéről kiinduló muszlim hadjárat során hurcoltak át a Hindukus hegységen, és alkalmaztak tömegesen az Oszmán Kalifátusban".
   
Breivik méltatja Hunyadi Jánost, a "Magyarországon kívül jóformán ismeretlen" XV. századi hadvezért, aki "valószínűleg mindenki másnál többet tett a török hódítás megakadályozásáért". "Lelassította a muszlim előrenyomulást", és ezzel "megmentette Nyugat-Európát" attól, hogy az iszlám uralma alá kerüljön. "Tágabb értelemben megmentette az észak-amerikai és az ausztráliai nyugati civilizációt is" - írja. Ennek ellenére "gyermekeink nem tanulnak róla, csak a nyugati gyarmatosítás rémtetteiről és az iszlámellenesség veszélyeiről" - fűzi hozzá Breivik.

A norvég hosszú történelmi fejtegetései egyikében, a XVII. század végi törökellenes harcoknál többször említi Thököly Imre kuruc hadvezért. 
Később egy helyütt Csehországgal együtt Magyarországot nevezi az európai bűnszervezetek központjának. Azt írja, "Közép-Európa, de különösen a Cseh Köztársaság és Magyarország a koordinációs, kommunikációs és egyeztetési központja azoknak a nagyon erős nemzetközi bűnszervezeteknek, amelyeknek sikerült főhadiszállást kialakítaniuk műveleteikhez, és sikerült bejutniuk az Európai Unió szívébe".
 
Breivik irományában a legjobb barátjaként emleget egy bizonyos Petert, akinek a szülei, mint írja, a 60-as években jöttek el "a marxista Szovjetunióból". Ez a barát "mindent tud rólam, kivéve azt, hogy részt veszek az ellenállásban" - írja, a Páneurópai ellenállási hálózat nevű képződményre utalva.
A manifesztum naplójegyzetében Breivik leírja, hogy 2009 őszén Budapesten ünnepelték barátja, Peter 30. születésnapját. Mint írja, ekkor járt másodszor Magyarországon. "Nagyon szeretem azt az országot és az embereket. A budai klubok elsőrangúak, kitűnő az elektronikus zenei szféra, a legjobbak között van a világon. A magyar lányok pokolian dögösek, kár, hogy a küldetésem miatt nem lehet tartós kapcsolatom" - írja az internetre feltöltött eszmefuttatásában Anders Behring Breivik, az oslói robbantásos merénylet és az  Utöya norvég szigeten végrehajtott mészárlás feltételezett tettese.

Magyar kapcsolatok a norvég merénylő naplójában

„Azt hiszem ez az utolsó bejegyzésem. Július 22., péntek, 12 óra 51 perc van” Így végződik az az 1500 oldala napló, melyet Breivik a bombatámadás előtt alig néhány órával tett közzé az interneten.

2006 óta írta, ám az nem derül ki belőle, hogy pontosan mi a támadó célpontja.Van viszont benne  magyar vonatkozás is: Breivik ugyanais többször járt Magyarországon, utoljára 2009 őszén. Egyik legjobb barátja magyar származású, 2009-ben az ő születésnapját ünnepelték hazánkban. A barátról, Péterről annyi derül ki, hogy egy hajón szolgál, Oslóban él, és 19 éves kora óta Breivik legjobb barátja. A napló szerint bár mindent tud róla, Breivik mégsem avatta be a terveibe, és nem engedte oda a farmra sem, ahol 80 napon át készült a merényletre – írja az RTL.

A napló országok szerint felsorolja, hogy kik és milyen szervezetek lehetnek a mészárlások célpontjai. Ezek között semmilyen formában nem szerepel Magyarország, de Breivik a magyar politikai szervezetek között felsorol hármat: A MIÉP-et, a Hatvannégy Vármegye mozgalmat és a Jobbikot.

Részletek Breivik 1500 oldalas kiáltványából

Éveken át írt, 1500 oldalas kiáltványt tett fel az internetre - csupán néhány órával a csaknem száz halottat követelő kettős merénylet előtt - az a norvég férfi, akit a mészárlással gyanúsítanak.
   
Anders Behring Breivik, a "marxistavadász" 2002-ben indította el keresztes hadjáratát az iszlám, a szocializmus és a médiák ellen. Az igen hosszú szövegben, amelyben keveredik naplójegyzet, terrorista kézikönyv, történelmi hivatkozás és politikai propaganda, a 32 éves norvég az "igazságosztó lovagok kommendátorának" tekinti magát, és jelzi, hogy felméri gyilkos terveinek hatását.
  
 "A második világháború óta legnagyobb (náci) szörnyetegnek fognak címkézni" - olvasható az angolos Andrew Berwick álnéven írt, Európai függetlenségi nyilatkozat - 2083 című szövegben, amely a következő szavakkal zárul: "Azt hiszem, ez lesz az utolsó bekezdés. Most július 22-e, péntek van, 12 óra 51 perc." Alatta egy fotón a "Marxistavadász" feliratú fegyverrel látható.
   
A manifesztumban visszatekinthetünk útjának 2002-es londoni kezdetére, amikor nyolc (meg nem nevezett) társával együtt megalapította az "Európai Katonai Rend és Büntető Törvényszék - a Templomos Lovagok" nevű szervezetet, amelynek célja "megelőző háború Európa kulturálisan marxista/multikulturális rezsimjei ellen", hogy "visszaszorítsuk, legyőzzük vagy meggyengítsük a most folyó iszlám megszállást/gyarmatosítást, stratégiai előnyre tegyünk szert egy elkerülhetetlen háborúban, mielőtt még a fenyegetés testet ölt".
   
"A párbeszéd ideje lejárt - folytatja Breivik. - Adtunk egy esélyt a békének. Most ütött a fegyveres ellenállás órája." A szöveg, amelynek első oldalát a templomosok keresztje díszíti, tele van utalásokkal a muzulmánok elleni harc keresztény hadvezéreire.
   
A most végrehajtott terv konkrét előkészületei azonban csak 2009 őszén kezdődtek az írás szerint. "Új szakasz kezdődött" - írja ebben az időszakban, tudatva, hogy alapított egy bányavállalatot és egy kis gazdaságot robbanóanyag-vásárlásainak fedezésére.
   
"Most kell vennem legálisan egy félautomata puskát és egy Glock (pisztolyt)" - olvasható egy 2010. szeptemberi bejegyzésben. A norvég média szerint e két fegyverre meg is kapta az engedélyt. 2011 májusától naplót vezet az előkészületekről, a vásárlásokról (főleg robbanószerek beszerzéséről), az utazásokról. A robbanóeszköz gyártásához szükséges anyagok listájának elején így ironizál: "Mindezt könnyű lenne beszerezni, kivéve, ha Abdalláh Rasíd Mohammednek hívnának."
  
 Készít egy listát a célba veendő európai országokról is, alapvetően a muzulmán lakosság aránya alapján, az élén Franciaország áll.
   
"Az egyik elsődleges célpont a (kormányzó norvég) szocialista-szociáldemokrata párt éves tanácskozása" - írja, de említ újságíró-találkozókat és kulturális fesztiválokat, továbbá atomerőműveket és hivatali épületeket is. Végül a balközép kormány székháza és a Norvég Munkáspárt nyári tábora mellett döntött.
   
Egyetlen korlátot szabott magának: "az európai multikulturalista elit elleni harc" mérlege nem haladhatja meg a "45 ezer halottat és az egymillió sebesültet" az "arányosság elve" értelmében.