Különbizottság vizsgálja a norvég mészárlást

A politikus közölte, hogy a tíztagú testületnek a jövő év augusztusáig "minden fontos vonatkozást ki kell vizsgálnia, és tényeket kell megállapítania" azzal a kettős támadással kapcsolatban, amelyet Anders Behring Breivik követett el július 22-én. A merénylő bombát robbantott az oslói kormányzati negyedben, majd Utoya szigetén agyonlőtte egy ifjúsági tábor több tucatnyi résztvevőjét. A két támadásban 77-en haltak meg.

A norvég miniszterelnök a bizottság munkája szempontjából döntőnek nevezte, hogy az választ találjon a mi is történt és a hogyan is történhetett kérdésekre. - Le kell vonnunk a tanulságokat a terrorista támadásokból! A feladat az, hogy ilyenek ne fordulhassanak elő a jövőben, azaz a nagyobb biztonság a cél - emelte ki. "A bizottságnak képet kell adnia azokról a dolgokról, amelyek jól működtek, de kifogások nélkül azokról is, amelyek egyáltalán nem működtek" - fűzte hozzá.

Hírügynökségek emlékeztetnek arra, hogy a norvég rendőrséget azért bírálják, mert az első segélyhívást követően csak egy óra múlva érkezett bevetési egység az Oslótól mintegy 40 kilométerre északra található Utoya szigetére. De a médiában már feltették azt a kérdést is, hogy a hatóságok korábban miért nem azonosították potenciális merénylőként a későbbi tömeggyilkost.

Eközben egy norvég napilap arról adott hírt, hogy a merénylő Utoya szigetéről tízszer is hívta a rendőrséget, mert meg akarta adni magát. Geir Lippestad, a tömeggyilkos ügyvédje az Aftenposten című norvég napilap pénteki számában megjelent nyilatkozatában állította ezt. Közölte, hogy védence számolt be neki erről, valamint arról is, hogy a hívott számmal csak kétszer jött létre a kapcsolat. Az ügyvéd elmondta, hogy Breivik meg akarta adni magát, és nem is használta a fegyverét, amíg arra várt, hogy a rendőrség visszahívja őt. (Szemtanúk korábban már beszámoltak arról, hogy időnként Breivik szünetet tartott a lövöldözésben. A rendőrség csak annyit erősített meg, hogy van egy felvétel Breivik hívásáról, de nem erősítette meg, hogy több hívásról is szó lenne.)

Lippestad elmondta azt is: Breivik nem akarta, hogy lelőjék a rendőrök, ezért szeretett volna megerősítést kapni a hatóságoktól, hogy a rendőrség elfogadja megadását. Végül aztán az öngyilkosság és az "akció" folytatásának a lehetőségei közül az utóbbit választotta.

A védőügyvéd szerint Breivik a multikultúrára mért csapásnak fogta fel a Norvég Munkáspárt ifjúsági tábora elleni támadást, mert a muzulmánok európai elfogadásának a szimbólumaként tekint erre a pártra.