Megbukott a szlovén kormány

A parlament döntése miatt lehetséges, hogy előre hozott választásokat kell tartani, az elsőt Szlovéniában azóta, hogy az ország 1991-ben függetlenné vált, kiválva Jugoszláviából.

A kormány iránti bizalmatlanság kinyilvánítása nem vonja automatikusan maga után rendkívüli választások kiírását. A kormány bukását követően hét nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy vagy Danilo Türk államfő, vagy a parlamenti képviselők új miniszterelnök-jelöltet állítsanak. Ha azonban a törvényhozás 30 napon belül nem választja meg az új kormányfőt, előre hozott választást kell tartani. Normális körülmények között jövő év szeptemberében lenne esedékes a következő választás Szlovéniában.
   
A ljubljanai fordulat hátterében gazdasági okok állnak. A Pahor vezette koalíció azután került kisebbségbe a parlamentben, hogy pártjai között nézeteltérés támadt a reformpolitikát illetően, amelyet a választópolgárok idén tavasszal több népszavazáson nagy többséggel elutasítottak. A gazdasági válság következtében megroggyant Szlovénia lehet az euróövezet válságának újabb dominókockája - vélekedett az osztrák hírügynökség.

Gazdasági adatok

Az alig kétmilliós lakosú Szlovénia 2007-ben vezette be az eurót. Az ország gazdasága a leggyorsabban nőtt az euróövezetben a recesszió előtt, de 2009-ben az erősen exportorientált gazdaság 8 százalékkal zsugorodott. Tavaly a hazai össztermék (GDP) 1,4 százalékkal nőtt. 

A szlovén kormány a múlt héten 1,5 százalékra fogta vissza a gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését az addigi 1,8 százalékról, a jövő évit pedig 2,6 százalékról 2,0 százalékra a bizonytalan hazai és világgazdasági környezet miatt. 
A szlovén GDP 0,1 százalékkal nőtt a második, illetve az első negyedévben rendre az előző negyedévekhez képest. Éves szinten a gazdaságnövekedés az első negyedévben 2,1 százalék volt, ami a második negyedévben 1,0 százalékra lassult. 

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden ismertetett, félévente megjelenő Világgazdasági kilátások című előrejelzésében azzal számolt, hogy Szlovénia gazdasága az idén 1,9 százalékkal, jövőre 2 százalékkal nő.

A legutolsó augusztusi adat szerint a szlovén infláció éves szinten 0,9 százalék, havi összevetésben 0,3 százalék volt. 
Szlovéniában a munkanélküliség a várakozások szerint 8 százalék körüli marad 2013-ig. A második negyedévben a munkanélküliségi ráta 7,8 százalék volt. 
A szlovén gazdaság növekedésének a lassulását jelzi egyebek között az is, hogy éves összehasonlításban több mint negyedével csökkent az első félévben a szlovén bankok nyeresége: a pénzintézetek összesen elért 40,7 millió eurós adózott eredménye 35 százalékkal kevesebb a tavalyi első félévinél. A Szlovéniában működő 19 bankból 5 veszteséggel zárta az első hat hónapot.