Szíria - Az elnök lemondását sürgeti a jordániai király

"Ha Aszad helyében lennék, lemondanék" - szögezte le II. Abdalláh király a BBC brit közszolgálati hírtelevíziónak adott exkluzív interjúban. Szerinte a szíriai államfőnek politikai párbeszédet kellene kezdeményeznie, és meg kellene győződnie arról, hogy utódja "képes változtatni" az országban jelenleg fennálló helyzeten.

Közben Brüsszelben a Szíria elleni szankciók szigorításáról döntöttek az EU-országok külügyminiszterei. További 18 személyt vettek fel azok listájára, akiket az emberi jogok szíriai megsértése miatt az EU-ba való beutazási tilalommal, illetve Európában elérhető javaik zárlat alá helyezésével sújtottak. Így most már a damaszkuszi rezsim 74 prominens személyiségét érinti ez a büntetőintézkedés. Továbbra is érvényben van emellett 19 jogi személyre nézve a vagyonzárlat intézkedése.

Az uniós országok döntöttek arról is, hogy az Európai Beruházási Bank nem folyósíthat tovább pénzt Szíriának a már megkötött hitelmegállapodások keretében sem. A bank nem köthet további támogatási szerződéseket a szíriai közszféra beruházásaihoz. Az EU idén májusban már felszólította az Európai Beruházási Bankot arra, hogy függessze fel az új pénzügyi műveleteket Szíriában.

A külügyminiszterek a Szíriáról elfogadott állásfoglalásukban újólag szorgalmazták az ENSZ hatékony fellépését, és sürgették, hogy ezzel kapcsolatban a Biztonsági Tanács (BT) valamennyi tagállama vállalja a rá háruló felelősséget. Az EU ezzel arra utalt, hogy a BT-ben az orosz és a kínai ellenzés miatt nem sikerült elfogadtatni a Damaszkusz elleni hathatós világszervezeti fellépésről szóló határozati javaslatot.

Az unió egyúttal üdvözölte, hogy a hét végén az Arab Liga szerdai hatállyal felfüggesztette Szíria tagságát, mert a damaszkuszi rezsim nem hajlandó megvalósítani a pánarab szervezet által szorgalmazott - és a szíriai vezetés által november 2-án hivatalosan vállalt - megbékélési tervet.

Martonyi János külügyminiszter, aki Magyarországot képviselte a brüsszeli tanácskozáson, újságíróknak nyilatkozva megállapította: az Arab Liga döntésével "új szakasz" kezdődött, Szíria kérdésében immár "nincs visszaút", és azon kell gondolkodni, hogy miként fog majd kinézni a (Bassár el-) "Aszad utáni Szíria". Martonyi úgy vélekedett, hogy Szíria kérdésében továbbra sem a Nyugatnak kell betöltenie a központi szerepet, hanem inkább a térségbeli arab országoknak.

Damaszkusz szerint nagyon veszélyes lépés" a liga döntése egy olyan pillanatban, amikor az ország éppen arra készül, hogy megvalósítsa a szervezettel kötött megállapodását az erőszak megállításáról és az ellenzékkel való párbeszéd elkezdéséről. A szíriai vezetés vasárnap követelte a szervezet rendkívüli csúcstalálkozójának összehívását, feltehetően azért, hogy időt nyerjen, és megakadályozza tagságának felfüggesztését a szervezetben; ezenkívül javaslatot tett arra, hogy a tagországok küldjenek polgári vagy katonai megfigyelőket az országba a megbékélési terv végrehajtásának nyomon követésére.

A tagországok egyelőre nem reagáltak az ajánlatra, viszont a marokkói külügyminisztérium közölte, hogy a szervezet külügyminiszterei szerdán találkoznak Rabatban, s tárgyalnak a válságról. Nabíl al-Arabi, a liga főtitkára szerint a külügyminiszterek kedden találkoznak a szíriai ellenzék képviselőivel is.

Irán hétfőn bírálta az Arab Liga döntését: Teherán szerint ez csak "bonyolítani fogja" a szíriai válság békés megoldásának keresését. Ramin Mehmanparaszt külügyi szóvivő arra kérte a 22 tagú ligát, hogy "ne kövesse a kettős mérce politikáját" Szíria rovására, s "akadályozzon meg minden külső beavatkozást" az ország ügyeibe, de ezt nem fejtette ki bővebben.

Hosjar Zebari iraki külügyminiszter, akinek országa tartózkodott a szóban forgó határozat szavazásakor, azzal indokolta hétfőn az iraki álláspontot, hogy ami a szomszédos Szíriában történik, közvetlen hatással van Irakra.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint rossz irányban tett lépés Szíria tagságának felfüggesztése az Arab Ligában. A politikus úgy véli, a lépéssel a pánarab szervezet feladta azt a lehetőséget, hogy a helyzet rendezését átlátható mederbe terelje.

Hétfőn Ahmet Davutoglu török külügyminiszter kijelentette: Törökország határozott cselekvésre szánta el magát a Szíriában lévő külképviseleteit szombaton ért támadások nyomán, és továbbra is támogatja a demokratikus reformok megvalósításáért a damaszkuszi rezsim ellen harcoló szíriai népet. Szombaton este az Arab Liga döntését követően a szíriai rezsim több ezer híve megtámadta Törökország damaszkuszi nagykövetségét, valamint latakiai és aleppói konzulátusát. A tömeg kövekkel és műanyag palackokkal dobálta meg az épületeket, több ablakot betörve. Személyi sérülés sehol sem történt.

Válaszul Ankara hazahívta a szíriai nagykövetségén és konzulátusain dolgozó személyek családtagjait, valamint a diplomaták közül azokat, akiknek jelenléte nem feltétlenül szükséges, egyben azt tanácsolta a török állampolgároknak, hogy ne utazzanak Szíriába.