Román kormányválság - Az RMDSZ ellenzéki szerepre készül, de tárgyalna is

Kelemen Hunor hozzáfűzte, hogy a miniszterelnök-jelölt eddig nem kereste meg az RMDSZ-t. "Nem voltak tárgyalásaink a most kormányzásra készülő USL-lel. Az USL körül kialakult egy parlamenti többség, ezt felmutatták a bizalmatlansági indítvány elfogadásakor. Nem hiszem, hogy arról kell beszélnünk, hogy szükség lenne az RMDSZ-re. Nekik megvan a parlamenti többségük minden körülmények között, és lehetőségük van ezzel kormányt alakítani" - magyarázta az RMDSZ elnöke.
Az MTI kérdésére, mérlegeli-e az RMDSZ, hogy a parlamentben támogassa Victor Ponta leendő kormányát, Kelemen Hunor azt mondta, erről még nem tud nyilatkozni, ez a kormányprogramtól függ.     "Vannak kérdések, amelyekről tárgyalhatunk. Tudunk tárgyalni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemről, kisebbségi jogokról, sok mindenről. Ebben a pillanatban senkinek nem érdeke, hogy etnikai feszültséget szítson, de nem szeretnék előrefutni: eddig a pillanatig ilyen megkeresés nem volt" - mondta Kelemen Hunor.
    
Az RMDSZ az államfővel folytatott kormányalakítási konzultációkon előre hozott választásokat javasolt szeptemberre. Kelemen Hunor kifejtette: május végéig még lenne erre alkotmányos lehetőség (a parlament mandátumának utolsó hat hónapjában már nem lehetne előre hozott választásokat kiírni - tud.megj.), de hiányzik a politikai akarat. Mint mondta, az RMDSZ volt kormányzati partnerénél, a Demokrata Liberális Pártnál (PDL) erre nincs hajlandóság,  a másik oldal pedig egy új kormány beiktatása után ebben nem lesz érdekelt. "A helyes az lett volna, ha Romániában minél előbb parlamenti választások vannak, de ezt a magunk hét százalékával a parlamentben nem tudjuk előidézni" - összegzett az RMDSZ elnöke.

A Bukarestben dolgozó magyar kormányzati tisztségviselők további munkáját tudakoló kérdésre az RMDSZ elnöke úgy reagált: ez a politikában így szokott történni, egyik nap kormányon vagy, másik nap nem, erre föl kell készülni minden politikai szervezetnek. "A kormányon kívül is van élet, politikai munkánk ezzel nem ért véget. Rengeteg kormányzati tisztségviselőt fog ez érinteni, rengeteg szakpolitikusunk dolgozott a minisztériumokban, a különböző kormányzati intézményekben, és gondolom, egy új kormány, amennyiben az RMDSZ nincs kormányon, ezeket az embereket váltani fogja" - vélekedett Kelemen Hunor.

Az RMDSZ-nek miniszterelnök-helyettese, három minisztere és több mint tíz államtitkára volt a pénteki bizalmi szavazáson elbukott Ungureanu-kormányban. Ezen kívül több mint 40 kormányzati intézményben és számos megyei kormánybiztosi (prefektusi) hivatalban töltöttek be vezető tisztségeket az RMDSZ politikusai, akik tanácsosok, irodavezetők, szakértők százainak adtak munkát.
Kelemen Hunor hétfőre összehívta az RMDSZ területi elnökeinek konzultatív tanácsát. A kormányzati pozíció elvesztését a parlamenti frakciókban is megbeszélték, de a szövetség belső parlamentjét, a Szövetségi Képviselők Tanácsát (SZKT) nem áll szándékában összehívni. "Ahhoz kell az SZKT döntése, ha kormányzati szerepet vállal az RMDSZ, de ahhoz nem, ha a kormány elvesztette a politikai támogatottságát" - indokolta Kelemen Hunor.

EMNT: megbukott a hatalomorientált politika

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) úgy véli, a román kormány bukásával a kormánykoalíció kisebbik tagja, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az általa másfél évtizede gyakorolt hatalom-orientált politika is megbukott.

Az EMNP az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében úgy foglal állást: a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának kérdése csak ürügy volt a Mihai Razvan Ungureanu vezette jobboldali kormány megbuktatására. 
"Megbukott a különben jobb sorsra érdemes Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnök által vezetett kormány, megbukott Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Kelemen Hunor miniszter, az RMDSZ elnöke is, és személyükben jelképesen megbukott az RMDSZ, valamint az általa immár másfél évtizede gyakorolt hatalomorientált kamarillapolitika, amely egyre inkább csak a pozíciókról, a miniszteri és államtitkári bársonyszékekről szólt és egyre kevésbé a magyar közösség érdekeiről és megoldatlan dolgairól" - véli az EMNP.

Az EMNP szerint a jelenlegi helyzetben nem az RMDSZ politikusairól, "nem Frundáról, nem Markóról, nem Borbélyról és nem Kelemen Hunorról kell gondoskodni", hanem az erdélyi magyarokról. 
Az EMNP ezúttal is hangsúlyozza, a kormányválság és az önkormányzati választások idején elengedhetetlennek tartja az erdélyi magyar politikai szervezetek közötti párbeszédet és együttműködést. Az RMDSZ vezetői viszont "folyamatosan elütik a társadalmi béke és az erdélyi magyar ügy érdekében történő közös fellépés iránt sóvárgó közösség kinyújtott kezét". Amint leszögezték, az együttműködés feltétele csupán annyi, "hogy a népnyúzó megszorítások és csődbe vezető politika után most végre ne a miniszteri autókra, a bukaresti pozíciókra és saját fizetésükre figyeljenek, hanem elsődleges szempontjuk az erdélyi magyarság érdeke legyen" - áll a Toró T. Tibor EMNP-elnök által jegyzett közleményben.