Azeri kiadatás - Orbán: ez nem a mi konfliktusunk

Ez a történet nem Magyarországról szól, hanem két másik országról; "a vita nem rólunk szól, mi ebben nem vagyunk érintettek, ez nem a mi konfliktusunk, ez nem magyar érdek" - jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Mint mondta, a magyar érdek az volt, hogy "kimaradjunk ebből a konfliktusból, és ez most megtörtént".
   
Magyarország szerinte büszke lehet arra, hogy egy átlátható, mindenki által ismert európai joggyakorlatot folytat a kabinet, vagyis ha egy állam írásban rögzíti, hogy a bűncselekményeket Magyarországon elkövetővel szembeni büntetés-végrehajtást átvállalja, akkor azt az embert mi átadjuk. "Ha erről írásban nyilatkozik, akkor mi annak mindig eleget teszünk" - magyarázta Orbán Viktor.
   
Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Sahib Safarov azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. Szerzs Szargszján örmény elnök aznap bejelentette, országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal (az első híradások még a kapcsolatok megszakításáról szóltak, de Jereván ezt később pontosította). Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szeptember 2-án hivatalába kérette Azerbajdzsán budapesti nagykövetét, akit diplomáciai jegyzékben arról tájékoztatott, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja Azerbajdzsán lépését.

Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti:

Washington ''mélyen csalódott'' Budapest döntése miatt

Az Egyesült Államok elítél minden olyan lépést, amely szítja a feszültséget a kaukázusi térségben, ezért mélyen csalódott amiatt, hogy Magyarország átadta Ramil Safarovot Azerbajdzsánnak - jelentette ki csütörtöki sajtóértekezletén Patrick Ventrell, az amerikai külügyminisztérium helyettes szóvivője.

"Elítélünk minden olyan lépést, amely szítja a regionális feszültségeket, ezért vagyunk olyan mélyen csalódottak Magyarország döntése miatt" - mondta a szóvivő. Ventrell kijelentette, hogy az Egyesült Államok továbbra is fenntartja kapcsolatait mind Örményországgal, mind Azerbajdzsánnal a konfliktus békés megoldása és a feszültség csökkentése érdekében. Eközben Paul Krekorian, a Los Angeles-i városi tanács tagja levelet intézett Kálmán Lászlóhoz, Magyarország Los Angeles-i főkonzuljához.

A szerdán elküldött üzenetben - az Asbarez helyi örmény hírportál szerint - Krekorian úgy fogalmazott, hogy "elképesztette" a magyar kormánynak a kiadatással kapcsolatos, "megmagyarázhatatlan" döntése. Krekorian, aki az első örmény származású választott tisztségviselő Los Angelesben, arra szólította fel a magyar kormányt, hogy adjon teljes körű magyarázatot az ügyre. Kálmán László az MTI-nek telefonon elmondta, hogy csütörtökön egy udvarias hangvételű levélben válaszolt Paul Krekoriannak. Ehhez csatolta a Miniszterelnöki Hivatal angol nyelvű közleményét, amely kifejti a hivatalos magyar álláspontot.

A főkonzul elmondta, hogy csütörtök délutánra több örmény ifjúsági szervezésében mintegy 400 fős, két és fél órán át tartó tiltakozást tartottak a Los Angeles-i azeri és magyar főkonzulátus előtt. (A két misszió, több más külképviselettel együtt, ugyanabban a toronyépületben működik.) Kálmán László szerint a szervezetten, buszokkal és gépkocsikkal a helyszínre szállított tüntető között sok volt az iskoláskorú. A megmozdulás részvevői, akik mintegy fele-fele arányban tartottak fel Azerbajdzsánt, illetve Magyarországot elítélő transzparenseket, rendbontás nélkül és rendőri biztosítás mellett demonstráltak. A tüntetést megelőzően a szervezők közleményt adtak ki, amelyben elítélték mind a magyar, mind az azeri kormány lépéseit, valamint sürgették, hogy Budapest vonja vissza a kiadatásról szóló döntését és kérjen bocsánatot érte.

Bakutól a tiltakozók azt várják el, hogy vonja vissza a kegyelmet és börtönözze be Safarovot. Kanadai örmény internetes források szerint péntek délután tiltakozó menet indul Ottawában, a tüntetők a magyar és az azeri nagykövetség között készülnek felvonulni. Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Sahib Safarov azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. Szerzs Szargszján örmény elnök aznap bejelentette, országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szeptember 2-án hivatalába kérette Azerbajdzsán budapesti nagykövetét, akit diplomáciai jegyzékben arról tájékoztatott, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja Azerbajdzsán lépését. 

Tüntetés a bejrúti magyar nagykövetség előtt is

Magyarország bejrúti nagykövetsége előtt is tüntettek csütörtökön a Libanonban élő örmények politikai pártjainak ifjú tagjai, hogy így fejezzék ki tiltakozásukat az örmény tiszttársának meggyilkolásáért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Ramil Safarov kiadása és szabadlábra helyezése miatt.

A The Daily Start című libanoni újság internetes oldalán közölt cikk szerint a három párt képviselői találkoztak a magyar nagykövettel, és a magyar kormány döntése ellen tiltakozó jegyzéket adtak át neki.
"A brutális gyilkost nemzeti hősként kezelik azóta, hogy visszatért Azerbajdzsánba. Ez a nemzetközi igazságszolgáltatás és a jogállamiság durva megsértése egy nyilvánvaló gyilkossági ügyben" - mutattak rá a jegyzékben.

Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az alvó örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Sahib Safarov azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek, őrnaggyá léptettek elő, az elmúlt nyolc évre visszamenőleg kifizették bérét és ingyen új lakást adtak neki.
    
A Magyarország bejrúti nagykövetsége előtt tüntető örmények transzparensein olyan elítélő feliratok voltak olvashatóak, amelyek szerint a kiadásról hozott magyar döntés sérti a nemzetközi jogot és az örmények gyűlöletére bátorítja az azerbajdzsániakat. 
Becslések szerint Libanon lakosságának 4 százaléka - mintegy 150 ezer ember - örmény származású. 
Hasonló tiltakozó megmozdulásokat szerveztek csütörtökön az Egyesült Államokban, Argentínában, Romániában, Görögországban és Cipruson is.

Bírálja az azeri vezetést az Amnesty International

Élesen bírálta az Amnesty International (AI) az azerbajdzsáni vezetést azokért a döntésekért, amelyeket az örmény tiszttársának meggyilkolásáért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Ramil Safarov átadását követően fogadott el.

A nemzetközi emberjogi szervezet a honlapján csütörtökön nyilvánosságra hozott dokumentumban úgy fogalmazott, hogy ezek a döntések úgy értelmezhetőek, mint az etnikai indíttatású erőszak jóváhagyása. Az AI attól tart, hogy ezek a lépések tovább szítják a feszültséget az azerbajdzsániak és az örmények között, valamint újabb etnikai indíttatású erőszakra bátorítanak, ezért felszólította mindkét ország kormányát, hogy ítélje el nyilvánosan az etnikai alapú erőszakot.
    
Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az alvó örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Sahib Safarov azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek, őrnaggyá léptettek elő, az elmúlt nyolc évre visszamenőleg kifizették bérét és ingyen új lakást adtak neki. 

Ilham Aliyev azeri elnök azzal, hogy kegyelemben részesítette és előléptette Safarovot, azt üzente honfitársainak, hogy az örmények elleni erőszak nemcsak elfogadható, hanem jutalmazandó - mutatott rá az Amnesty International.
A nemzetközi szervezet szerint az azeri kormánynak vissza kell vonnia Safarov minden privilégiumát, és nyilvánosan el kell ítélnie a nemzetiségi alapon elkövetett erőszakot. Ugyanakkor az örmény kormánynak is egyértelművé kell tennie, hogy elfogadhatatlan az azeriak elleni megtorlás.