Sírás, hallgatás, ének és zene

A kultúra értékeinek megőrzése, támogatása és megismertetése mellett elkötelezett elnök-igazgatót arról kérdeztük, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnökeként és a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatójaként hogyan képes egyensúlyt tartani kettős megbízatása között. 
- Több időmbe kerül, mint gondoltam, de megoldható. Az NKA elnökeként immár hetedik éve elsősorban stratégiai feladatokat látok el. Működtetem a bizottságot, kapcsolatot tartok a kuratóriummal, s ezzel párhuzamosan végzem az emlékközponttal kapcsolatos teendőket, amelynek élére pályázat révén három hónappal ezelőtt neveztek ki. Megosztom a napjaimat a két intézmény között. Hivatalosan egyelőre év végéig vagyok az NKA elnöke, de ha Hiller István miniszter úr meghosszabbítja a kinevezésemet, örömmel vállalom a megbízást a 2010-es választásokig. Akkor befejezhetném, amit elkezdtem, jelesül a 2010/2011-es évek tartalmi előkészítését és a Márai-program beindítását.

- Gondolom, nagyon fontos ez a projekt a szívének, ha vállalja érte a kettészakadást .

- A Márai-program az NKA létezése óta az alap legnagyobb vállalkozása. Röviden összefoglalva a lényegét: az NKA évente egymilliárd forint értékű könyvet, köztük új és egy-két éve megjelent könyveket vásárol a könyvkiadóktól a hazai könyvtárak számára. A választás alapvetően a könyvtárak feladata. Én személy szerint szeretném egyfelől a kortárs, másfelől a tudományos irodalmat preferálni. A kiadványok legnagyobb felvevőpiacát a megyei és városi könyvtárak alkotják majd, a kört pedig az egyetemi, tudományos és szakkönyvtárak egészítik ki. A községi és kiskönyvtárak feltehetően közvetett módon profitálnak a projektből. Persze sok részletet kell még tisztázni, a döntést pedig nem én hozom meg egy személyben.

- Ön egyértelműen pozitívan értékeli, hogy az NKA az eddigi kulturális járulék helyett jövő évtől az ötös lottóból befolyó játékadó 90 százalékát kapja meg bevételként. Számszerűleg mit jelent ez?

- Abban bízom, hogy az NKA ezzel nemcsak jól, hanem nagyon jól jár. A 16 éve létező kulturális járulék ugyanis mostanra nagyon megkopott. Az alapjául szolgáló áruk és szolgáltatások egy része eltűnt a piacról, másik részénél viszont a jelentős mértékű árcsökkenés okozott az NKA-nak forráskiesést. Az ötös lottó adókötelezettsége 2007-ben és 2008-ban évente 11 milliárd forint körül volt, miközben a járulékbevétel 8 milliárd forint körül alakult. Egyszerű számítás.

- Most itt ülünk a Holokauszt Emlékközpont szinte puritán formavilágú, mégis lenyűgöző épületében. Gondolom, már kész stratégiával foglalta el apró irodája székét. Milyen fő célkitűzésekkel érkezett?

- A holokauszt nem könnyen megemészthető történelmi tény. Itt a múzeumban van egy technikai és szakmai szempontból kitűnő, de statikus kiállítás. Ahhoz, hogy minél több ember eljöjjön ide, intenzíven erősíteni kell a kommunikációnkat és a marketinget. Kevesen tudják, hogy a Páva utcai emlékhely Budapest egyik legjobban sikerült modern építészeti alkotása. Hirdetni kell tehát magunkat, s még azt sem bánom, ha valaki nem nézi meg a kiállítást, de felfedezi a komplexum architektonikus szépségét. Másrészt szakmai kitörésként lehetőséget szeretnénk biztosítani a történészeknek arra, hogy másban is tudjanak gondolkodni, mint a holokauszt két-három évében. Az ilyen másfajta gondolkodás jegyében jövőre a numerus clausus 90. évfordulójára sorozatot tervezünk a 20-as évekről Forradalmak után, válság előtt címmel. A Száműzött művészet rendezvénysorozat keretében olyan alkotókat, festőket, fotósokat, zenészeket szeretnénk bemutatni, akiket a zsidótörvények, a jobboldal az országból elüldözött, illetve akik a holokauszt áldozataivá lettek, így az életművüket alig ismerjük. Az a célunk, hogy az ő munkásságukat is a magyar kultúra részeivé tegyük. Egy interjúban hallottam valakitől a holokausztról: azt mondta, a gyásznak három lépcsőfoka van. Az első a sírás - ezen túl vagyunk. A második a hallgatás. Ezen is túl vagyunk. A harmadik, egyben a legnehezebb, az ének és a zene. Nem szentségtörés, ha a zsinagóga falai között cigányzene, klezmer vagy épp foxtrott dallamok csendülnek fel.

Harsányi László szakközgazdász:

1996-1998 között tagja volt az NKA Bizottságának. Több könyv szerzője. A Corvinus Egyetem tudományos főmunkatársa. 1995-2002 között a Szonda Ipsos igazgatója. 2002-ig a Budapesti Fesztivál Kht. felügyelőbizottságának tagja. Számos publicisztikát jelentetett meg gazdaságpolitikai témákban, a kultúra- és egészségügyi finanszírozást érintő kérdésekben. 2002-től a Nemzeti Kulturális Alap elnöke, 2009-től a Holokauszt Emlékközpont igazgatója