Hazai táj remek műveken

Szinyei Merse Pál, Mészöly Géza és Spányi Béla képeiből nyílik tárlat pénteken
Fotó: FMH

Amikor a képtárban jártunk, még javában zajlottak az előkészületek. A művek a falnak támasztva várták, hogy a helyükre kerüljenek. Ám azt még így is megállapíthattam, hogy kitűnő munkákat láthat majd a közönség. Három, a 19. század második felében, illetve a 20. század elején alkotó festő - Szinyei Merse Pál, Mészöly Géza és Spányi Béla - festményeit. Tájképeket. A képtár igazgatója, Szűcs Erzsébet utalt rá, hogy a nagy érdeklődéssel kísért Munkácsy-kiállításon fantasztikus, látványos, beszédes műveket mutattak be, de nem volt tájkép. A tárlat szervezőjével, Derecskei Andreával úgy gondolták, hogy a 19. század Munkácsy mellett legismertebb festőjének, Szinyei Merse Pálnak életművéből válogatnak. Tájképeket. - Én leszűkítettem a témát, teszi hozzá Szűcs Erzsébet, a csendet, nyugalmat, tűnődést sugárzó, szépséges vidéki, hazai tájra. Miután azonban Szinyei híres kortársához képest nem volt annyira termékeny alkotó, a tárlathoz szükséges 35 képet nem tudták volna megszerezni, így két, Fejér megyéhez kapcsolódó kiváló festő műveivel egészítették ki a 19 Szinyei-képet. Mészöly Géza a Fehérvárhoz kötődő leghíresebb festő, s akárcsak Szinyei, ő is a müncheni akadémiára járt. 1888-ban, 44 évesen, fiatalon meghalt, az ő életműve Szinyei első korszakához kapcsolható. Mészöly kisméretű, finom képein megörökítette a Velencei-tavat, a Balatont, s müncheni műtermében sorba álltak a magyar tájat ábrázoló műveiért. Spányi Béla - a Bakony lábának, Bodajk és környékének festője -, időben Szinyei kései, 1896 utáni korszakához kapcsolható. Mindenképppen érdemes megjegyezni, hogy a mai műtárgypiacon a két alkotó képei hasonló áron kelnek el. Ami mindhárom alkotóban közös, hogy a magyar tájat, vidéket ábrázolták igen magas művészi fokon. Ez rendkívül fontos volt azok után, hogy a művészek jó része nem tudta elképzelni, hogy Magyarország, a magyar vidék bárki számára érdekes, a képzőművészet számára pedig téma lehet.

A remélhetőleg nagyszámú közönség majd meggyőződhet róla, milyen magas művészi színvonalúak, jól szerkesztettek a képek. Szűcs Erzsébet mutatja az egyiket, amelyiken ujházis motívumok is felfedezhetők. Simán idetehetném mellé a kortárs Ujházi Péter lombképét, mondja a képtárigazgató-művészettörténész. A kiállítás a képek értéke, a szállítás és a biztosítás összege miatt nem olcsó. Erről tegnap, a Városi Képtárban tartott sajtótájékoztatón is hallottunk. Brájer Éva, a kulturális és turisztikai bizottság elnöke utalt rá, hogy a kiállítás fő szponzora a város önkormányzata, és megemlítette, hogy a hasonló, kiemelt tárlatokat jövőre is támogatni fogják. Derecskei Andrea szervező a Dali és Munkácsy-kiállítás után immár a harmadik nagy közös tárlat részese. Kérdésünkre elmondta, hogy legalább 7500 látogató kell ahhoz, hogy a mostani kiállítás nullszaldós legyen. Egyébként már tervezik a jövő évi nagy meglepetést, ami azonban még titok. Márton Zoltán, az Esélyek Háza igazgatója pedig arról beszélt, hogy október 5-én lesz az esélyegyenlőségi nap, amikor a sérült emberek is részesei lehetnek az élménynek.

A tárlatot kiegészítő kísérő programok:

A kiállításhoz kísérő programok, rendezvények sora társul. Szeptember 18-án a művész dédunokája, Szinyei Merse Anna művészettörténész tart szakmai megnyitót. Szeptember 24-én Magyar tájfestők a 19. században címmel Balla Gábor tart előadást. Október 8-án rendezik Juhász Illés színművész irodalmi műsorát. Október 10-én lesz a nagy rajzolás, november 5-én és 10-én pedig két további előadás a 19. századról, Várkonyi Ágnes és Farkas Zsuzsanna tolmácsolásában.