Apák és fiúk - az izzó szerelem és elvhűség könyve

Az orosz író pályájának csúcsát jelöli ez a mű, amelynek hőse az értelem feljebbvalóságában hívő nihilista. Bazarov, az orvostanhallgató elkíséri barátját vidéki otthonába, hogy az elmélkedésnek szentelhesse idejét. Ám jelenlétével felkavarja a vidéki udvarház nyugalmát, nem beszélve a szomszéd birtokon élő szép özvegy lelki békéjéről. Vajon hű marad-e elveihez a fiatalember, aki eddig csak betegségnek tartotta a szerelmet?

Élvezetes stílus

Turgenyev előkelő nemesi családból származott, már gyermekkorában történelmi regényeket, filozófiai műveket olvasott, verseket is írt. Gyakran eljárt a falvakba, ahol megtapasztalta az orosz paraszt nyomorúságos életét, de érzelmi gazdagságát is. Az egyetemen filozófiát tanult. Első sikerét Egy vadász feljegyzései című novellasorozatával aratta. Már ezekben az elbeszélésekben felbukkant a tehetséggel, jó szándékkal megáldott, ám tétlenségre kárhoztatott nemes, a felesleges ember: későbbi regényeinek jellegzetes szereplője. Élvezetes stílusa, rokonszenves alakjai a maga korában is az egyik legolvasottabb íróvá tették.

Rendkívül izgalmas

Kozáry Ferenc színművész már játszott Turgenyev-darabban, három éve, az Egy hónap falun című előadásban:
- Úgy vélem, az Apák és fiúk ugyanilyen remekmű. Valóságos és képletes utazásban van részünk, 1860-ban, Oroszországban. Akkor, amikor egyre erősebben feszülő ellentétek hálózzák be a birodalmat, és az óriási anyagi különbségek mellett egyre nagyobb szerepet kap az intellektus. A regény végig rendkívül izgalmas, stílusa friss, a karakterek hitelesek. Fűszere az orosz lélek hullámzó érzelmessége, a barátok, vendégek iránti nyíltszívűség, rajongás, amely bármikor párbajba fordulhat át... Bevallom, jólesett megint izzó szerelmekről, elvhűségről, hatalmas lelkierőről olvasni.