Múmiákról és doktorokról a múzeumban

A múzeum ugyanis szabadegyetemi sorozatot indított annak kapcsán, hogy Fehérvár fantasztikus értékkel dicsekedhet: a csodálatos patikamúzeummal. Ez adta az ötletet, hogy bemutassák a régi korok orvoslását, patikaszereit. Az idei utolsó előadáson Egyiptomról és a múmiákról esett szó - ám a sorozat jövőre is folytatódik...

Az egyiptomi kultúra négyezer évet ölel fel - hangsúlyozta Mayer Andrea a bevezetőjében. A hatalmas időszak alatt nagyon sokat változott minden - a nyelv, az írás, az anyagi kultúra egyaránt. A kutatók elkülönítik az Óbirodalom, a Középbirodalom és az Újbirodalom időszakát. Ez utóbbi korszakból - amely a Kr. e. 1550-től 1070-ig tartott - maradtak fenn leginkább orvoslással kapcsolatos források. S hogy mik ezek a források? Például a múmiák: tekintve, hogy az egyiptomiak számára fontos volt a lélek és a test megmaradása - ezért halottaikat gondosan bebalzsamozták. Fontos adalékokkal szolgálnak a különféle receptekről, módszerekről az orvosi papiruszok, de a tudósok az ókori szerzők műveire is támaszkodnak, továbbá a feltárt sírábrázolások és az előkerült eszközök alapján is következtetnek.

Tizenöt orvosi papiruszt ismernek a szakemberek: ezek közül a legjelentősebb az Ebers-papirusz, amely nemcsak recepteket tartalmaz, hanem azt is, miként kell az orvosnak viselkednie. Ugyanakkor a racionális gyógymódok mellett varázsszövegeket is alkalmaztak, amelyekkel igyekeztek megvédeni magukat rontástól, járványoktól. Az Ebers-papirusz arról is vall, mit gondoltak az egyiptomiak a test működéséről. A kórságok kialakulását isteni eredetűnek gondolták, úgy hitték, Szahmet felelős a járványokért: az oroszlánfejjel ábrázolt istennő még a lehelletével is betegséget idéz elő.

Az antik szerzők is adalékokkal szolgálnak, Herodotosz például sokat írt az egyiptomi szokásokról, ahogy Galénosz is: a görög orvosok az egyiptomiaktól is tanultak.

Mayer Andrea előadásából egyebek között kiderült, hogy a kutatók azt is tudják: miként védekeztek a testszag ellen illatos kencékkel, és azt is, hogy a bőr kiszáradását is olajokkal akadályozták meg. A gyógymasszázst is használták, például a vajúdás alatt... Érdekesség, hogy az orvoslás körébe tartoztak a szépségápolási praktikák is: fennmaradtak a bőr öregedésgátlására alkalmazott receptek, vagy az őszülés elleni módszerek. (A hajukat például hennával festették.) Kozmetikai eszközök is maradtak ránk: szemfestékes edények, spatulák, csipeszek... Érdekesség, hogy a szemfestésnek fertőtlenítő célja is volt! Száraz időben a legyek hajlamosak a szem környékén megtelepedni, ezért a szembetegségek ellen használtak zöld, illetve fekete - antibakteriális hatású - anyagokat. Porrá törték, krémet adtak hozzá, majd a spatulával kikevert szerrel kenték be a szemük környékét...

Az egyiptomiak nem tulajdonítottak nagy jelentőséget az agynak, a szívet tartották a gondolkodás központjának. Így a mumifikálás során az agyat is eltávolították: az orron keresztül, vagy hátul, a koponyát megnyitva. Az orvosok egyébként nem vettek részt a mumifikálásban: ezt egy másik foglalkozás képviselői, a balzsamozók végezték! Ám a múmiák vizsgálata a mai tudósok számára sok izgalmas adalékkal szolgál. Kideríthető, miféle betegségekben szenvedtek egykor a fáraók, mi okozhatta halálukat. Így jöttek rá: Tutenhamon dongalábú volt. De azt is a múmiavizsgálatokból tudjuk, hogy az egyiptomiaknak rosszak voltak a fogai. Mégpedig azért, mert a gabonát őrlőköveken őrölték, és a kövek apró szilánkjai, szemcséi bekerültek a kenyérbe. Ettől aztán fogaik alaposan elkoptak, és gyulladások is keletkeztek a fogínyükben...

Az egyiptomi kultúra négyezer évet ölel fel - hangsúlyozta Mayer Andrea a bevezetőjében. A hatalmas időszak alatt nagyon sokat változott minden - a nyelv, az írás, az anyagi kultúra egyaránt. A kutatók elkülönítik az Óbirodalom, a Középbirodalom és az Újbirodalom időszakát. Ez utóbbi korszakból - amely a Kr. e. 1550-től 1070-ig tartott - maradtak fenn leginkább orvoslással kapcsolatos források. S hogy mik ezek a források? Például a múmiák: tekintve, hogy az egyiptomiak számára fontos volt a lélek és a test megmaradása - ezért halottaikat gondosan bebalzsamozták. Fontos adalékokkal szolgálnak a különféle receptekről, módszerekről az orvosi papiruszok, de a tudósok az ókori szerzők műveire is támaszkodnak, továbbá a feltárt sírábrázolások és az előkerült eszközök alapján is következtetnek.

Tizenöt orvosi papiruszt ismernek a szakemberek: ezek közül a legjelentősebb az Ebers-papirusz, amely nemcsak recepteket tartalmaz, hanem azt is, miként kell az orvosnak viselkednie. Ugyanakkor a racionális gyógymódok mellett varázsszövegeket is alkalmaztak, amelyekkel igyekeztek megvédeni magukat rontástól, járványoktól. Az Ebers-papirusz arról is vall, mit gondoltak az egyiptomiak a test működéséről. A kórságok kialakulását isteni eredetűnek gondolták, úgy hitték, Szahmet felelős a járványokért: az oroszlánfejjel ábrázolt istennő még a lehelletével is betegséget idéz elő.

Az antik szerzők is adalékokkal szolgálnak, Herodotosz például sokat írt az egyiptomi szokásokról, ahogy Galénosz is: a görög orvosok az egyiptomiaktól is tanultak.

Mayer Andrea előadásából egyebek között kiderült, hogy a kutatók azt is tudják: miként védekeztek a testszag ellen illatos kencékkel, és azt is, hogy a bőr kiszáradását is olajokkal akadályozták meg. A gyógymasszázst is használták, például a vajúdás alatt... Érdekesség, hogy az orvoslás körébe tartoztak a szépségápolási praktikák is: fennmaradtak a bőr öregedésgátlására alkalmazott receptek, vagy az őszülés elleni módszerek. (A hajukat például hennával festették.) Kozmetikai eszközök is maradtak ránk: szemfestékes edények, spatulák, csipeszek... Érdekesség, hogy a szemfestésnek fertőtlenítő célja is volt! Száraz időben a legyek hajlamosak a szem környékén megtelepedni, ezért a szembetegségek ellen használtak zöld, illetve fekete - antibakteriális hatású - anyagokat. Porrá törték, krémet adtak hozzá, majd a spatulával kikevert szerrel kenték be a szemük környékét...

Az egyiptomiak nem tulajdonítottak nagy jelentőséget az agynak, a szívet tartották a gondolkodás központjának. Így a mumifikálás során az agyat is eltávolították: az orron keresztül, vagy hátul, a koponyát megnyitva. Az orvosok egyébként nem vettek részt a mumifikálásban: ezt egy másik foglalkozás képviselői, a balzsamozók végezték! Ám a múmiák vizsgálata a mai tudósok számára sok izgalmas adalékkal szolgál. Kideríthető, miféle betegségekben szenvedtek egykor a fáraók, mi okozhatta halálukat. Így jöttek rá: Tutenhamon dongalábú volt. De azt is a múmiavizsgálatokból tudjuk, hogy az egyiptomiaknak rosszak voltak a fogai. Mégpedig azért, mert a gabonát őrlőköveken őrölték, és a kövek apró szilánkjai, szemcséi bekerültek a kenyérbe. Ettől aztán fogaik alaposan elkoptak, és gyulladások is keletkeztek a fogínyükben...

Tizenöt orvosi papiruszt ismernek a szakemberek: ezek közül a legjelentősebb az Ebers-papirusz, amely nemcsak recepteket tartalmaz, hanem azt is, miként kell az orvosnak viselkednie. Ugyanakkor a racionális gyógymódok mellett varázsszövegeket is alkalmaztak, amelyekkel igyekeztek megvédeni magukat rontástól, járványoktól. Az Ebers-papirusz arról is vall, mit gondoltak az egyiptomiak a test működéséről. A kórságok kialakulását isteni eredetűnek gondolták, úgy hitték, Szahmet felelős a járványokért: az oroszlánfejjel ábrázolt istennő még a lehelletével is betegséget idéz elő.

Az antik szerzők is adalékokkal szolgálnak, Herodotosz például sokat írt az egyiptomi szokásokról, ahogy Galénosz is: a görög orvosok az egyiptomiaktól is tanultak.

Mayer Andrea előadásából egyebek között kiderült, hogy a kutatók azt is tudják: miként védekeztek a testszag ellen illatos kencékkel, és azt is, hogy a bőr kiszáradását is olajokkal akadályozták meg. A gyógymasszázst is használták, például a vajúdás alatt... Érdekesség, hogy az orvoslás körébe tartoztak a szépségápolási praktikák is: fennmaradtak a bőr öregedésgátlására alkalmazott receptek, vagy az őszülés elleni módszerek. (A hajukat például hennával festették.) Kozmetikai eszközök is maradtak ránk: szemfestékes edények, spatulák, csipeszek... Érdekesség, hogy a szemfestésnek fertőtlenítő célja is volt! Száraz időben a legyek hajlamosak a szem környékén megtelepedni, ezért a szembetegségek ellen használtak zöld, illetve fekete - antibakteriális hatású - anyagokat. Porrá törték, krémet adtak hozzá, majd a spatulával kikevert szerrel kenték be a szemük környékét...

Az egyiptomiak nem tulajdonítottak nagy jelentőséget az agynak, a szívet tartották a gondolkodás központjának. Így a mumifikálás során az agyat is eltávolították: az orron keresztül, vagy hátul, a koponyát megnyitva. Az orvosok egyébként nem vettek részt a mumifikálásban: ezt egy másik foglalkozás képviselői, a balzsamozók végezték! Ám a múmiák vizsgálata a mai tudósok számára sok izgalmas adalékkal szolgál. Kideríthető, miféle betegségekben szenvedtek egykor a fáraók, mi okozhatta halálukat. Így jöttek rá: Tutenhamon dongalábú volt. De azt is a múmiavizsgálatokból tudjuk, hogy az egyiptomiaknak rosszak voltak a fogai. Mégpedig azért, mert a gabonát őrlőköveken őrölték, és a kövek apró szilánkjai, szemcséi bekerültek a kenyérbe. Ettől aztán fogaik alaposan elkoptak, és gyulladások is keletkeztek a fogínyükben...

Tizenöt orvosi papiruszt ismernek a szakemberek: ezek közül a legjelentősebb az Ebers-papirusz, amely nemcsak recepteket tartalmaz, hanem azt is, miként kell az orvosnak viselkednie. Ugyanakkor a racionális gyógymódok mellett varázsszövegeket is alkalmaztak, amelyekkel igyekeztek megvédeni magukat rontástól, járványoktól. Az Ebers-papirusz arról is vall, mit gondoltak az egyiptomiak a test működéséről. A kórságok kialakulását isteni eredetűnek gondolták, úgy hitték, Szahmet felelős a járványokért: az oroszlánfejjel ábrázolt istennő még a lehelletével is betegséget idéz elő.

Az antik szerzők is adalékokkal szolgálnak, Herodotosz például sokat írt az egyiptomi szokásokról, ahogy Galénosz is: a görög orvosok az egyiptomiaktól is tanultak.

Mayer Andrea előadásából egyebek között kiderült, hogy a kutatók azt is tudják: miként védekeztek a testszag ellen illatos kencékkel, és azt is, hogy a bőr kiszáradását is olajokkal akadályozták meg. A gyógymasszázst is használták, például a vajúdás alatt... Érdekesség, hogy az orvoslás körébe tartoztak a szépségápolási praktikák is: fennmaradtak a bőr öregedésgátlására alkalmazott receptek, vagy az őszülés elleni módszerek. (A hajukat például hennával festették.) Kozmetikai eszközök is maradtak ránk: szemfestékes edények, spatulák, csipeszek... Érdekesség, hogy a szemfestésnek fertőtlenítő célja is volt! Száraz időben a legyek hajlamosak a szem környékén megtelepedni, ezért a szembetegségek ellen használtak zöld, illetve fekete - antibakteriális hatású - anyagokat. Porrá törték, krémet adtak hozzá, majd a spatulával kikevert szerrel kenték be a szemük környékét...

Az egyiptomiak nem tulajdonítottak nagy jelentőséget az agynak, a szívet tartották a gondolkodás központjának. Így a mumifikálás során az agyat is eltávolították: az orron keresztül, vagy hátul, a koponyát megnyitva. Az orvosok egyébként nem vettek részt a mumifikálásban: ezt egy másik foglalkozás képviselői, a balzsamozók végezték! Ám a múmiák vizsgálata a mai tudósok számára sok izgalmas adalékkal szolgál. Kideríthető, miféle betegségekben szenvedtek egykor a fáraók, mi okozhatta halálukat. Így jöttek rá: Tutenhamon dongalábú volt. De azt is a múmiavizsgálatokból tudjuk, hogy az egyiptomiaknak rosszak voltak a fogai. Mégpedig azért, mert a gabonát őrlőköveken őrölték, és a kövek apró szilánkjai, szemcséi bekerültek a kenyérbe. Ettől aztán fogaik alaposan elkoptak, és gyulladások is keletkeztek a fogínyükben...

Az antik szerzők is adalékokkal szolgálnak, Herodotosz például sokat írt az egyiptomi szokásokról, ahogy Galénosz is: a görög orvosok az egyiptomiaktól is tanultak.

Mayer Andrea előadásából egyebek között kiderült, hogy a kutatók azt is tudják: miként védekeztek a testszag ellen illatos kencékkel, és azt is, hogy a bőr kiszáradását is olajokkal akadályozták meg. A gyógymasszázst is használták, például a vajúdás alatt... Érdekesség, hogy az orvoslás körébe tartoztak a szépségápolási praktikák is: fennmaradtak a bőr öregedésgátlására alkalmazott receptek, vagy az őszülés elleni módszerek. (A hajukat például hennával festették.) Kozmetikai eszközök is maradtak ránk: szemfestékes edények, spatulák, csipeszek... Érdekesség, hogy a szemfestésnek fertőtlenítő célja is volt! Száraz időben a legyek hajlamosak a szem környékén megtelepedni, ezért a szembetegségek ellen használtak zöld, illetve fekete - antibakteriális hatású - anyagokat. Porrá törték, krémet adtak hozzá, majd a spatulával kikevert szerrel kenték be a szemük környékét...

Az egyiptomiak nem tulajdonítottak nagy jelentőséget az agynak, a szívet tartották a gondolkodás központjának. Így a mumifikálás során az agyat is eltávolították: az orron keresztül, vagy hátul, a koponyát megnyitva. Az orvosok egyébként nem vettek részt a mumifikálásban: ezt egy másik foglalkozás képviselői, a balzsamozók végezték! Ám a múmiák vizsgálata a mai tudósok számára sok izgalmas adalékkal szolgál. Kideríthető, miféle betegségekben szenvedtek egykor a fáraók, mi okozhatta halálukat. Így jöttek rá: Tutenhamon dongalábú volt. De azt is a múmiavizsgálatokból tudjuk, hogy az egyiptomiaknak rosszak voltak a fogai. Mégpedig azért, mert a gabonát őrlőköveken őrölték, és a kövek apró szilánkjai, szemcséi bekerültek a kenyérbe. Ettől aztán fogaik alaposan elkoptak, és gyulladások is keletkeztek a fogínyükben...

Az antik szerzők is adalékokkal szolgálnak, Herodotosz például sokat írt az egyiptomi szokásokról, ahogy Galénosz is: a görög orvosok az egyiptomiaktól is tanultak.

Mayer Andrea előadásából egyebek között kiderült, hogy a kutatók azt is tudják: miként védekeztek a testszag ellen illatos kencékkel, és azt is, hogy a bőr kiszáradását is olajokkal akadályozták meg. A gyógymasszázst is használták, például a vajúdás alatt... Érdekesség, hogy az orvoslás körébe tartoztak a szépségápolási praktikák is: fennmaradtak a bőr öregedésgátlására alkalmazott receptek, vagy az őszülés elleni módszerek. (A hajukat például hennával festették.) Kozmetikai eszközök is maradtak ránk: szemfestékes edények, spatulák, csipeszek... Érdekesség, hogy a szemfestésnek fertőtlenítő célja is volt! Száraz időben a legyek hajlamosak a szem környékén megtelepedni, ezért a szembetegségek ellen használtak zöld, illetve fekete - antibakteriális hatású - anyagokat. Porrá törték, krémet adtak hozzá, majd a spatulával kikevert szerrel kenték be a szemük környékét...

Az egyiptomiak nem tulajdonítottak nagy jelentőséget az agynak, a szívet tartották a gondolkodás központjának. Így a mumifikálás során az agyat is eltávolították: az orron keresztül, vagy hátul, a koponyát megnyitva. Az orvosok egyébként nem vettek részt a mumifikálásban: ezt egy másik foglalkozás képviselői, a balzsamozók végezték! Ám a múmiák vizsgálata a mai tudósok számára sok izgalmas adalékkal szolgál. Kideríthető, miféle betegségekben szenvedtek egykor a fáraók, mi okozhatta halálukat. Így jöttek rá: Tutenhamon dongalábú volt. De azt is a múmiavizsgálatokból tudjuk, hogy az egyiptomiaknak rosszak voltak a fogai. Mégpedig azért, mert a gabonát őrlőköveken őrölték, és a kövek apró szilánkjai, szemcséi bekerültek a kenyérbe. Ettől aztán fogaik alaposan elkoptak, és gyulladások is keletkeztek a fogínyükben...

Mayer Andrea előadásából egyebek között kiderült, hogy a kutatók azt is tudják: miként védekeztek a testszag ellen illatos kencékkel, és azt is, hogy a bőr kiszáradását is olajokkal akadályozták meg. A gyógymasszázst is használták, például a vajúdás alatt... Érdekesség, hogy az orvoslás körébe tartoztak a szépségápolási praktikák is: fennmaradtak a bőr öregedésgátlására alkalmazott receptek, vagy az őszülés elleni módszerek. (A hajukat például hennával festették.) Kozmetikai eszközök is maradtak ránk: szemfestékes edények, spatulák, csipeszek... Érdekesség, hogy a szemfestésnek fertőtlenítő célja is volt! Száraz időben a legyek hajlamosak a szem környékén megtelepedni, ezért a szembetegségek ellen használtak zöld, illetve fekete - antibakteriális hatású - anyagokat. Porrá törték, krémet adtak hozzá, majd a spatulával kikevert szerrel kenték be a szemük környékét...

Az egyiptomiak nem tulajdonítottak nagy jelentőséget az agynak, a szívet tartották a gondolkodás központjának. Így a mumifikálás során az agyat is eltávolították: az orron keresztül, vagy hátul, a koponyát megnyitva. Az orvosok egyébként nem vettek részt a mumifikálásban: ezt egy másik foglalkozás képviselői, a balzsamozók végezték! Ám a múmiák vizsgálata a mai tudósok számára sok izgalmas adalékkal szolgál. Kideríthető, miféle betegségekben szenvedtek egykor a fáraók, mi okozhatta halálukat. Így jöttek rá: Tutenhamon dongalábú volt. De azt is a múmiavizsgálatokból tudjuk, hogy az egyiptomiaknak rosszak voltak a fogai. Mégpedig azért, mert a gabonát őrlőköveken őrölték, és a kövek apró szilánkjai, szemcséi bekerültek a kenyérbe. Ettől aztán fogaik alaposan elkoptak, és gyulladások is keletkeztek a fogínyükben...

Mayer Andrea előadásából egyebek között kiderült, hogy a kutatók azt is tudják: miként védekeztek a testszag ellen illatos kencékkel, és azt is, hogy a bőr kiszáradását is olajokkal akadályozták meg. A gyógymasszázst is használták, például a vajúdás alatt... Érdekesség, hogy az orvoslás körébe tartoztak a szépségápolási praktikák is: fennmaradtak a bőr öregedésgátlására alkalmazott receptek, vagy az őszülés elleni módszerek. (A hajukat például hennával festették.) Kozmetikai eszközök is maradtak ránk: szemfestékes edények, spatulák, csipeszek... Érdekesség, hogy a szemfestésnek fertőtlenítő célja is volt! Száraz időben a legyek hajlamosak a szem környékén megtelepedni, ezért a szembetegségek ellen használtak zöld, illetve fekete - antibakteriális hatású - anyagokat. Porrá törték, krémet adtak hozzá, majd a spatulával kikevert szerrel kenték be a szemük környékét...

Az egyiptomiak nem tulajdonítottak nagy jelentőséget az agynak, a szívet tartották a gondolkodás központjának. Így a mumifikálás során az agyat is eltávolították: az orron keresztül, vagy hátul, a koponyát megnyitva. Az orvosok egyébként nem vettek részt a mumifikálásban: ezt egy másik foglalkozás képviselői, a balzsamozók végezték! Ám a múmiák vizsgálata a mai tudósok számára sok izgalmas adalékkal szolgál. Kideríthető, miféle betegségekben szenvedtek egykor a fáraók, mi okozhatta halálukat. Így jöttek rá: Tutenhamon dongalábú volt. De azt is a múmiavizsgálatokból tudjuk, hogy az egyiptomiaknak rosszak voltak a fogai. Mégpedig azért, mert a gabonát őrlőköveken őrölték, és a kövek apró szilánkjai, szemcséi bekerültek a kenyérbe. Ettől aztán fogaik alaposan elkoptak, és gyulladások is keletkeztek a fogínyükben...

Az egyiptomiak nem tulajdonítottak nagy jelentőséget az agynak, a szívet tartották a gondolkodás központjának. Így a mumifikálás során az agyat is eltávolították: az orron keresztül, vagy hátul, a koponyát megnyitva. Az orvosok egyébként nem vettek részt a mumifikálásban: ezt egy másik foglalkozás képviselői, a balzsamozók végezték! Ám a múmiák vizsgálata a mai tudósok számára sok izgalmas adalékkal szolgál. Kideríthető, miféle betegségekben szenvedtek egykor a fáraók, mi okozhatta halálukat. Így jöttek rá: Tutenhamon dongalábú volt. De azt is a múmiavizsgálatokból tudjuk, hogy az egyiptomiaknak rosszak voltak a fogai. Mégpedig azért, mert a gabonát őrlőköveken őrölték, és a kövek apró szilánkjai, szemcséi bekerültek a kenyérbe. Ettől aztán fogaik alaposan elkoptak, és gyulladások is keletkeztek a fogínyükben...

Az egyiptomiak nem tulajdonítottak nagy jelentőséget az agynak, a szívet tartották a gondolkodás központjának. Így a mumifikálás során az agyat is eltávolították: az orron keresztül, vagy hátul, a koponyát megnyitva. Az orvosok egyébként nem vettek részt a mumifikálásban: ezt egy másik foglalkozás képviselői, a balzsamozók végezték! Ám a múmiák vizsgálata a mai tudósok számára sok izgalmas adalékkal szolgál. Kideríthető, miféle betegségekben szenvedtek egykor a fáraók, mi okozhatta halálukat. Így jöttek rá: Tutenhamon dongalábú volt. De azt is a múmiavizsgálatokból tudjuk, hogy az egyiptomiaknak rosszak voltak a fogai. Mégpedig azért, mert a gabonát őrlőköveken őrölték, és a kövek apró szilánkjai, szemcséi bekerültek a kenyérbe. Ettől aztán fogaik alaposan elkoptak, és gyulladások is keletkeztek a fogínyükben...