(Fél)milliárdos magány - David Fincher jó filmet csinált a Facebookról és tulajdonosáról

Félreértés ne essék, nem mesterműről, a filmművészetet megújító remekről van szó, csak egy jól, tisztességesen, végtelenül profin megcsinált darabról, amelyben akad azért érdekes, tanulságos fordulat, tanulság is. "Nem azért, mert stréber vagy, hanem azért, mert seggfej!" Ezzel indokolja a film nyitó jelenetében Erica, hogy miért szakít a tenyérbemászóan viselkedő Mark Zuckerberggel. Hogy valóban ez indította-e el a még húszadik életévét sem betöltött pengeagyú fiút, hogy meghekkelje a harvardi kolesz számítógépeit, és ezzel lerakja a közösségi háló alapjait, nem tudjuk. Tény, hogy Zuckerberg nem akart beszélni a stáb tagjaival, a szükséges alapanyagot Ben Ezrin könyvéből és az egykori - szerinte kisemmizett barát - Eduardo Saverin által elmondottakból szedték össze az alkotók.

Talán fel lehetne hánytorgatni, hogy a szeretethiányból, társtalanságból eredő frusztráltság szimpla indok ahhoz, hogy valaki félrészegen, a csalódottságból eredő dühében és bosszúvágyában véletlenül megcsinálja a világ, félmilliárd látogatóval büszkélkedő legnagyobb társas portálját, és néhány röpke év alatt kőgazdag milliárdos legyen. Ám az sem lenne hihetőbb, hogy az amúgy rendkívül okos számítógépes zseni az első pillanattól kezdve tudta, hogy mit csinál. Ráadásul a történelem és a tudomány számos ötlete, találmánya tényleg személyes indítékból fakadt. Azt is felróják a film hibájául, hogy Zuckerberg társai, majd ellenfelei - a Winkelvoss ikrek és Saverin - sablonos úrifiúknak látszanak, akiket a tehetséges Mark lemos a pályáról. A történet talán legfontosabb motívuma éppen ez. Megfordul ugyanis a hierarchia, nem a szokásos képlet működik. Zuckerberg - bár vágyik rá - nem tagja egyetlen harvardi klubnak sem, az előkelő úrifiúk társaságának. Úgy csinál karriert, hogy nem járja be a szokásos utat, és a jó kapcsolatok hátszele nélkül jut ismertséghez, hatalmas vagyonhoz. Eközben azonban kikopik mellőle az a kevés barát, társ, akit közel engedett életéhez. Mark abban is újdonságot hoz, hogy ha kell, simán átlép azokon az erkölcsi elveken, szabályokon, amelyek az üzleti, társasági élet szokásjogi velejárói.

Nem véletlen, hogy egyetlen társa az a Sean Parker lesz, aki a zeneiparban hasonló forradalmat csinált az első MP3 cserélő site-tal. Parkert Justin Timberlake alakítja, egészen jól. S vele kellett volna kezdenem: Jesse Eisenberg valóban kitűnően formálja meg Zuckerberget, nem véletlen, hogy annyi díjra jelölték.

A kettős flashback, a pergő párbeszédek, a film tempója, az eltalált zene miatt pedig A közösségi háló szórakoztató és izgalmas is.

Oscar-esővel viszont nem halmozták el David Fincher filmjét az idei díjkiosztón. A rendező rendkívül eredeti látásmódú alkotó, többféle műfajban bizonyított már. Videoklipek után 1992-ben megbízták a sikeres sci-fi horror, az Alien harmadik részének rendezésével. Következő munkája, a Hetedik (1995) című thriller a műfaj alapműve, A Harcosok klubja (1999) ugyancsak kultfilmmé vált. Ő rendezte a Pánikszobát, a Zodiákust és a Benjamin Button különös életét is.

Félreértés ne essék, nem mesterműről, a filmművészetet megújító remekről van szó, csak egy jól, tisztességesen, végtelenül profin megcsinált darabról, amelyben akad azért érdekes, tanulságos fordulat, tanulság is. "Nem azért, mert stréber vagy, hanem azért, mert seggfej!" Ezzel indokolja a film nyitó jelenetében Erica, hogy miért szakít a tenyérbemászóan viselkedő Mark Zuckerberggel. Hogy valóban ez indította-e el a még húszadik életévét sem betöltött pengeagyú fiút, hogy meghekkelje a harvardi kolesz számítógépeit, és ezzel lerakja a közösségi háló alapjait, nem tudjuk. Tény, hogy Zuckerberg nem akart beszélni a stáb tagjaival, a szükséges alapanyagot Ben Ezrin könyvéből és az egykori - szerinte kisemmizett barát - Eduardo Saverin által elmondottakból szedték össze az alkotók.

Talán fel lehetne hánytorgatni, hogy a szeretethiányból, társtalanságból eredő frusztráltság szimpla indok ahhoz, hogy valaki félrészegen, a csalódottságból eredő dühében és bosszúvágyában véletlenül megcsinálja a világ, félmilliárd látogatóval büszkélkedő legnagyobb társas portálját, és néhány röpke év alatt kőgazdag milliárdos legyen. Ám az sem lenne hihetőbb, hogy az amúgy rendkívül okos számítógépes zseni az első pillanattól kezdve tudta, hogy mit csinál. Ráadásul a történelem és a tudomány számos ötlete, találmánya tényleg személyes indítékból fakadt. Azt is felróják a film hibájául, hogy Zuckerberg társai, majd ellenfelei - a Winkelvoss ikrek és Saverin - sablonos úrifiúknak látszanak, akiket a tehetséges Mark lemos a pályáról. A történet talán legfontosabb motívuma éppen ez. Megfordul ugyanis a hierarchia, nem a szokásos képlet működik. Zuckerberg - bár vágyik rá - nem tagja egyetlen harvardi klubnak sem, az előkelő úrifiúk társaságának. Úgy csinál karriert, hogy nem járja be a szokásos utat, és a jó kapcsolatok hátszele nélkül jut ismertséghez, hatalmas vagyonhoz. Eközben azonban kikopik mellőle az a kevés barát, társ, akit közel engedett életéhez. Mark abban is újdonságot hoz, hogy ha kell, simán átlép azokon az erkölcsi elveken, szabályokon, amelyek az üzleti, társasági élet szokásjogi velejárói.

Nem véletlen, hogy egyetlen társa az a Sean Parker lesz, aki a zeneiparban hasonló forradalmat csinált az első MP3 cserélő site-tal. Parkert Justin Timberlake alakítja, egészen jól. S vele kellett volna kezdenem: Jesse Eisenberg valóban kitűnően formálja meg Zuckerberget, nem véletlen, hogy annyi díjra jelölték.

A kettős flashback, a pergő párbeszédek, a film tempója, az eltalált zene miatt pedig A közösségi háló szórakoztató és izgalmas is.

Oscar-esővel viszont nem halmozták el David Fincher filmjét az idei díjkiosztón. A rendező rendkívül eredeti látásmódú alkotó, többféle műfajban bizonyított már. Videoklipek után 1992-ben megbízták a sikeres sci-fi horror, az Alien harmadik részének rendezésével. Következő munkája, a Hetedik (1995) című thriller a műfaj alapműve, A Harcosok klubja (1999) ugyancsak kultfilmmé vált. Ő rendezte a Pánikszobát, a Zodiákust és a Benjamin Button különös életét is.

Talán fel lehetne hánytorgatni, hogy a szeretethiányból, társtalanságból eredő frusztráltság szimpla indok ahhoz, hogy valaki félrészegen, a csalódottságból eredő dühében és bosszúvágyában véletlenül megcsinálja a világ, félmilliárd látogatóval büszkélkedő legnagyobb társas portálját, és néhány röpke év alatt kőgazdag milliárdos legyen. Ám az sem lenne hihetőbb, hogy az amúgy rendkívül okos számítógépes zseni az első pillanattól kezdve tudta, hogy mit csinál. Ráadásul a történelem és a tudomány számos ötlete, találmánya tényleg személyes indítékból fakadt. Azt is felróják a film hibájául, hogy Zuckerberg társai, majd ellenfelei - a Winkelvoss ikrek és Saverin - sablonos úrifiúknak látszanak, akiket a tehetséges Mark lemos a pályáról. A történet talán legfontosabb motívuma éppen ez. Megfordul ugyanis a hierarchia, nem a szokásos képlet működik. Zuckerberg - bár vágyik rá - nem tagja egyetlen harvardi klubnak sem, az előkelő úrifiúk társaságának. Úgy csinál karriert, hogy nem járja be a szokásos utat, és a jó kapcsolatok hátszele nélkül jut ismertséghez, hatalmas vagyonhoz. Eközben azonban kikopik mellőle az a kevés barát, társ, akit közel engedett életéhez. Mark abban is újdonságot hoz, hogy ha kell, simán átlép azokon az erkölcsi elveken, szabályokon, amelyek az üzleti, társasági élet szokásjogi velejárói.

Nem véletlen, hogy egyetlen társa az a Sean Parker lesz, aki a zeneiparban hasonló forradalmat csinált az első MP3 cserélő site-tal. Parkert Justin Timberlake alakítja, egészen jól. S vele kellett volna kezdenem: Jesse Eisenberg valóban kitűnően formálja meg Zuckerberget, nem véletlen, hogy annyi díjra jelölték.

A kettős flashback, a pergő párbeszédek, a film tempója, az eltalált zene miatt pedig A közösségi háló szórakoztató és izgalmas is.

Oscar-esővel viszont nem halmozták el David Fincher filmjét az idei díjkiosztón. A rendező rendkívül eredeti látásmódú alkotó, többféle műfajban bizonyított már. Videoklipek után 1992-ben megbízták a sikeres sci-fi horror, az Alien harmadik részének rendezésével. Következő munkája, a Hetedik (1995) című thriller a műfaj alapműve, A Harcosok klubja (1999) ugyancsak kultfilmmé vált. Ő rendezte a Pánikszobát, a Zodiákust és a Benjamin Button különös életét is.

Talán fel lehetne hánytorgatni, hogy a szeretethiányból, társtalanságból eredő frusztráltság szimpla indok ahhoz, hogy valaki félrészegen, a csalódottságból eredő dühében és bosszúvágyában véletlenül megcsinálja a világ, félmilliárd látogatóval büszkélkedő legnagyobb társas portálját, és néhány röpke év alatt kőgazdag milliárdos legyen. Ám az sem lenne hihetőbb, hogy az amúgy rendkívül okos számítógépes zseni az első pillanattól kezdve tudta, hogy mit csinál. Ráadásul a történelem és a tudomány számos ötlete, találmánya tényleg személyes indítékból fakadt. Azt is felróják a film hibájául, hogy Zuckerberg társai, majd ellenfelei - a Winkelvoss ikrek és Saverin - sablonos úrifiúknak látszanak, akiket a tehetséges Mark lemos a pályáról. A történet talán legfontosabb motívuma éppen ez. Megfordul ugyanis a hierarchia, nem a szokásos képlet működik. Zuckerberg - bár vágyik rá - nem tagja egyetlen harvardi klubnak sem, az előkelő úrifiúk társaságának. Úgy csinál karriert, hogy nem járja be a szokásos utat, és a jó kapcsolatok hátszele nélkül jut ismertséghez, hatalmas vagyonhoz. Eközben azonban kikopik mellőle az a kevés barát, társ, akit közel engedett életéhez. Mark abban is újdonságot hoz, hogy ha kell, simán átlép azokon az erkölcsi elveken, szabályokon, amelyek az üzleti, társasági élet szokásjogi velejárói.

Nem véletlen, hogy egyetlen társa az a Sean Parker lesz, aki a zeneiparban hasonló forradalmat csinált az első MP3 cserélő site-tal. Parkert Justin Timberlake alakítja, egészen jól. S vele kellett volna kezdenem: Jesse Eisenberg valóban kitűnően formálja meg Zuckerberget, nem véletlen, hogy annyi díjra jelölték.

A kettős flashback, a pergő párbeszédek, a film tempója, az eltalált zene miatt pedig A közösségi háló szórakoztató és izgalmas is.

Oscar-esővel viszont nem halmozták el David Fincher filmjét az idei díjkiosztón. A rendező rendkívül eredeti látásmódú alkotó, többféle műfajban bizonyított már. Videoklipek után 1992-ben megbízták a sikeres sci-fi horror, az Alien harmadik részének rendezésével. Következő munkája, a Hetedik (1995) című thriller a műfaj alapműve, A Harcosok klubja (1999) ugyancsak kultfilmmé vált. Ő rendezte a Pánikszobát, a Zodiákust és a Benjamin Button különös életét is.

Nem véletlen, hogy egyetlen társa az a Sean Parker lesz, aki a zeneiparban hasonló forradalmat csinált az első MP3 cserélő site-tal. Parkert Justin Timberlake alakítja, egészen jól. S vele kellett volna kezdenem: Jesse Eisenberg valóban kitűnően formálja meg Zuckerberget, nem véletlen, hogy annyi díjra jelölték.

A kettős flashback, a pergő párbeszédek, a film tempója, az eltalált zene miatt pedig A közösségi háló szórakoztató és izgalmas is.

Oscar-esővel viszont nem halmozták el David Fincher filmjét az idei díjkiosztón. A rendező rendkívül eredeti látásmódú alkotó, többféle műfajban bizonyított már. Videoklipek után 1992-ben megbízták a sikeres sci-fi horror, az Alien harmadik részének rendezésével. Következő munkája, a Hetedik (1995) című thriller a műfaj alapműve, A Harcosok klubja (1999) ugyancsak kultfilmmé vált. Ő rendezte a Pánikszobát, a Zodiákust és a Benjamin Button különös életét is.

Nem véletlen, hogy egyetlen társa az a Sean Parker lesz, aki a zeneiparban hasonló forradalmat csinált az első MP3 cserélő site-tal. Parkert Justin Timberlake alakítja, egészen jól. S vele kellett volna kezdenem: Jesse Eisenberg valóban kitűnően formálja meg Zuckerberget, nem véletlen, hogy annyi díjra jelölték.

A kettős flashback, a pergő párbeszédek, a film tempója, az eltalált zene miatt pedig A közösségi háló szórakoztató és izgalmas is.

Oscar-esővel viszont nem halmozták el David Fincher filmjét az idei díjkiosztón. A rendező rendkívül eredeti látásmódú alkotó, többféle műfajban bizonyított már. Videoklipek után 1992-ben megbízták a sikeres sci-fi horror, az Alien harmadik részének rendezésével. Következő munkája, a Hetedik (1995) című thriller a műfaj alapműve, A Harcosok klubja (1999) ugyancsak kultfilmmé vált. Ő rendezte a Pánikszobát, a Zodiákust és a Benjamin Button különös életét is.

A kettős flashback, a pergő párbeszédek, a film tempója, az eltalált zene miatt pedig A közösségi háló szórakoztató és izgalmas is.

Oscar-esővel viszont nem halmozták el David Fincher filmjét az idei díjkiosztón. A rendező rendkívül eredeti látásmódú alkotó, többféle műfajban bizonyított már. Videoklipek után 1992-ben megbízták a sikeres sci-fi horror, az Alien harmadik részének rendezésével. Következő munkája, a Hetedik (1995) című thriller a műfaj alapműve, A Harcosok klubja (1999) ugyancsak kultfilmmé vált. Ő rendezte a Pánikszobát, a Zodiákust és a Benjamin Button különös életét is.

A kettős flashback, a pergő párbeszédek, a film tempója, az eltalált zene miatt pedig A közösségi háló szórakoztató és izgalmas is.

Oscar-esővel viszont nem halmozták el David Fincher filmjét az idei díjkiosztón. A rendező rendkívül eredeti látásmódú alkotó, többféle műfajban bizonyított már. Videoklipek után 1992-ben megbízták a sikeres sci-fi horror, az Alien harmadik részének rendezésével. Következő munkája, a Hetedik (1995) című thriller a műfaj alapműve, A Harcosok klubja (1999) ugyancsak kultfilmmé vált. Ő rendezte a Pánikszobát, a Zodiákust és a Benjamin Button különös életét is.

Oscar-esővel viszont nem halmozták el David Fincher filmjét az idei díjkiosztón. A rendező rendkívül eredeti látásmódú alkotó, többféle műfajban bizonyított már. Videoklipek után 1992-ben megbízták a sikeres sci-fi horror, az Alien harmadik részének rendezésével. Következő munkája, a Hetedik (1995) című thriller a műfaj alapműve, A Harcosok klubja (1999) ugyancsak kultfilmmé vált. Ő rendezte a Pánikszobát, a Zodiákust és a Benjamin Button különös életét is.

Oscar-esővel viszont nem halmozták el David Fincher filmjét az idei díjkiosztón. A rendező rendkívül eredeti látásmódú alkotó, többféle műfajban bizonyított már. Videoklipek után 1992-ben megbízták a sikeres sci-fi horror, az Alien harmadik részének rendezésével. Következő munkája, a Hetedik (1995) című thriller a műfaj alapműve, A Harcosok klubja (1999) ugyancsak kultfilmmé vált. Ő rendezte a Pánikszobát, a Zodiákust és a Benjamin Button különös életét is.